szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Már júliusban és augusztusban nyilvánosságra hozzák az olajügyekben titkosított iratok egy részét - közölte Szilvásy György a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter.

Véleménye szerint a dokumentumok nyolcvan százalékának fel lehetne oldani a titkosítását, de figyelembe kell venni a nemzetbiztonsági és a bűnüldözési szakmai szempontokat is, ami csökkentheti ezt az arányt.

A titokminiszter az elmúlt héten ülésező, az olajügyekben keletkezett iratokat vizsgáló munkacsoport elő ülése kapcsán beszámolt arról, hogy a titokgazdák körét ki kellett bővíteni a Honvédelmi Minisztériummal. A titokgazdák - vagyis a Nemzetbiztonsági Hivatal, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Vám- és Pénzügyőrség, a Pénzügyminisztérium, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium - egy hetet kaptak arra, hogy a saját szervezetüknél mérjék fel pontosan mennyi irat van, azokból mikor, mennyit és törvényesen semmisítettek-e meg - tette hozzá.

Szilvásy György kitért arra: az Országgyűlés elnökének kérésére a titokgazdák már vizsgálják, hogy az olajügyekkel foglalkozó parlamenti bizottság zárt ülései alapján készült minősített jegyzőkönyvek és egyéb anyagok, például a testület levelezése vagy a zöld számára beérkezett hívások leiratának titkosítása feloldható-e. Elképzelhetőnek nevezte, hogy ezeket a dokumentumokat is bevonják az általa létrehozott munkacsoport vizsgálatába.

Az olajszőkítés és az ezzel foglalkozó olajbizottság anyagainak ügye azzal összefüggésben került reflektorfénybe, hogy Kármán Irén újságírót június 22-én éjjel Budapesten ismeretlenek brutálisan megverték. Az oknyomozó újságíró az olajszőkítési ügyek történetének feltárásával foglalkozik, Szemben a maffiával címmel könyve jelent meg a témában, illetve hasonló címmel filmet is készített.

Az olajszőkítés a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legjobban jövedelmező illegális tevékenysége volt, a kilencvenes években óvatos becslések szerint is több százmilliárd forintos kárt okozva a költségvetésnek. Az "olajos ügyek" 1991-1992-ben kezdődtek, de nagyobb számban 1993-tól jelentkeztek. A visszaélések elkövetésére a motorhajtó gázolaj és a háztartási fűtőolaj, a HTO kettős ára teremtett alkalmat. A két termék azonos volt ugyan, ám az utóbbit lényegesen olcsóbban értékesítették, ezért színezték.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Itthon

Papa: minden párt saras az olajügyekben

Az ORFK "Papa" néven ismert egykori felderítő tisztje fél évet töltött előzetes letartóztatásban, a bíróság bűnösnek mondta ki, végül a Legfelsőbb Bíróság minden vádpont alól felmentette. Az ügy részletei titkosak. Sándor István a Népszavának adott nyilatkozatában elmondta: az ügyészség és a rendőrség egy része a politika irányítása alatt működik.

MTI Itthon

Dávid Ibolya: olajügyben a felelősség kollektív

Az MDF elnöke egy lapinterjúban úgy vélekedett, hogy az olajhamisítási ügyben a felelősség kollektív, hiszen ez az ügy öt kormányon húzódik keresztül, ezért a pártok nem mutogathatnak egymásra. Arra is emlékeztetett, hogy az iratokat 2001-ben titkosították 85 évre.

HavariaPress Gazdaság

Egyelőre kivárnak a magyar hatóságok az olajügyben

Még kivárnak a hazai hatóságok az oroszországi kőolajszállítás leállása ügyében. Ha azonban néhány napon belül nem rendeződik Oroszország és Fehéroroszország azon konfliktusa, Magyarország az Adria kőolajvezeték felől pótolja majd a Barátság kőolajvezeték kiesését. A Mol egyelőre tartja árcsökkentési előirányzatát.