A tervek szerint 5-8 biztosító nemzetközi pályázat útján léphet be a magyar piacra és 2008-ban kezdhetik meg a társaságok az ügyfeleket toborzását. Ha valakinek egy év alatt sem sikerül társaságot választani, ő sem marad biztosító nélkül. Az így kimaradók területi sorsolás alapján kerülnek biztosítókhoz. Nyitott kérdés még, hogy a lakosság egy részének e szétosztásánál figyelembe kell-e venni, hogy melyik biztosítónál már hányan vannak a biztosítottak – mondta az egészségügyi miniszter.

Horváth Ágnes szerint a biztosítottak után a társaságok korrigált fejkvótát kapnak, amit kor, nem, betegség és esetleg lakóhely szerint osztanak szét. A biztosított azonban egy évben egyszer – ha úgy gondolja – társaságot válthat.

A biztosítók szerződnek az egészségügyi ellátókkal, de azt a társaság dönti el, hogy melyik intézménnyel kötnek szerződést. Ennek következtében megszűnik az intézmények által sokat kifogásolt teljesítményvolumen-korlát, amely jelenleg megszabja, hogy egy intézménynél mennyi beteg látható el szakmacsoportonként.

Az állam szabályozni kívánja a biztosítók működési költségét (beleértve a reklámköltséget is), a nyereségét, és az állampolgárok által befizetett járulékmértéket is, amely nem emelkedhet az új egészségbiztosítási rendszerben. Ezen kívül minden társaságnak szavatoló tőkét kell képeznie (a jegyzett tőke mellé), amelyből pótolja a működésből adódó esetleges veszteséget.

Az ellátásokat magában foglaló biztosítási csomagnál (amely alatt a jelenleg társadalombiztosításban elérhető szolgáltatásokat kell érteni) kevesebbet nem kínálhat egy biztosító – mondta Horváth Ágnes.