A volt igazságügyi minisztert a távirati iroda annak kapcsán kereste meg, hogy az Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) kedden közölte, a szervezettől újságíróhoz került egy államtitoknak minősülő irat. Bárándy Péter nyilatkozatában emlékeztetett rá: a jelenlegi szabályozás szerint az követi el az államtitoksértést, aki a hozzá akár jogszerűen, akár véletlenül került államtitkot nyilvánosságra hozza, vagy más számára hozzáférhetővé teszi.

Mint mondta, ez a jelenlegi rendszerben teljesen egyértelmű, de azon el lehet gondolkodni, hogy nem lenne-e indokolt különbséget tenni a titokgazda és a nem titokgazda magatartása között. Mint mondta, álláspontja szerint „nem lenne helytelen”, ha a felelősségre vonáskor megkülönböztetnék a titokgazdát a nem titokgazdától.

Indokolt lenne, ha olyan szabályozást hozna meg a jogalkotó, hogy csak a titokgazda követheti el tettesként az államtitoksértést. Ez persze nem jelentheti azt, hogy a nem titokgazdák ne valósíthatnák meg az álltitoksértés bűncselekményét; ők bűnsegédként vagy felbujtóként lennének felelősségre vonhatóak – mondta Bárándy.

Bárándy szerint nem maradhat büntetlenül az újságíró, aki arra indítja a titokgazdát, hogy az ő számára átadjon valamilyen államtitkot. Ilyenkor lenne az átadásra indító személy felbujtóként felelősségre vonható.

A Büntető törvénykönyv szerint államtitoksértést követ el, aki az államtitkot jogosulatlanul megszerzi, illetve a tudomására vagy a birtokába jutott államtitkot jogosulatlanul felhasználja, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé vagy illetékes személy részére hozzáférhetetlenné teszi. Ezt a törvény egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni.

A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az államtitoksértést különösen fontos államtitokra, vagy súlyos hátrányt okozva követik el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az államtitok illetéktelen külföldi személy részére válik hozzáférhetővé.

Az NNI-től egy újságíróhoz került, államtitoknak minősülő irat ügyében a BRFK államtitoksértés bűntettének megalapozott gyanúja miatt egyelőre ismeretlen tettes ellen rendelt el nyomozást. A rendőrség szerint feltételezhető, hogy az ismeretlen célja nem magának az államtitoknak a megismerése, hanem a rendőrség és az NNI lejáratása volt.

Az SZDSZ még kedden az MTI-nek küldött közleményében azt írta: „Ellenezzük az újságírók bebörtönzésének lehetőségét olyan esetekben, amikor mások által megszerzett, titkos dokumentumokat hoznak nyilvánosságra. Meggyőződésünk, hogy ilyen esetekben nem az újságíró, hanem az államtitok kiszolgáltatója, vagy eltulajdonítója követ el bűncselekményt.”