1990-ben a Vastagh Pál szocialista politikus egyik lakossági fórumán elhangzottakat lovagolta meg az SZDSZ; a liberálisoknak sikerült a későbbi igazságügyminiszter félresikerült mondatait úgy magyarázni, hogy a közvélemény többsége elhitte, az MSZP szíve szerint visszahozná Recsket, a hírhedett kommunista büntetőtábort. 2002-ben pedig Kövér László lendületes "köteles" áriáját sikerült a szocialistáknak közvetlenül a szavazás előtt a javukra fordítani. A választások után már csak a pórul jártakat izgatta, hogy "nem is úgy volt". A választási kampányban élet-halál kérdéseknek látszó skandalumok a legtöbbszöt hamar elenyésznek, még a büntető- vagy annak látszó ügyek is. Nem történt ez másképpen a tavalyi országgyűlési és önkormányzati választás botrányaival sem.

„A legutóbbi kihallgatáson azt a tájékoztatást kaptam, hogy augusztus végén valószínűleg megszüntetik a nyomozást, de ez persze csak akkor biztos, ha hivatalos értesítést kapok róla” – számolt be a hvg.hu-nak értesüléséről Bertalan Attila, aki ellen 2006 februárjában tiltott pornográf felvételekkel való visszaélés miatt indult eljárás. A siófoki férfi az SZDSZ országgyűlési képviselőjelöltje lett volna, de az ügy kipattanása miatt Csepeli Györgyöt indította helyette a liberális párt (kevés sikerrel). A jobboldali sajtó pedofíliáról cikkezett és „kovácspistizett”, az SZDSZ pedig a jelölt párttagságának felfüggesztéséről beszélt, amiről egyébként sem Bertalan, sem a helyi SZDSZ a mai napig nem kapott tájékoztatást. A rendőrség – Bertalan szerint – nem talált bizonyítékokat. A egykori képviselőjelölt azt is hozzáteszi: a gépén talált, inkriminált képeket tartalmazó fájlt nem is nyitotta meg, nem tudott létezésükről.

© Végel Dániel

Hangosan és sokat beszéltek a pártok a „szerverügy” néven elhíresült esetről, amikor a Fidesz egyik gépéről egy titkos jelszó megszerzésével beléptek az MSZP által megbízott kreatív cég szerverére, és onnan kampányanyagokat töltöttek le. Pokorni Zoltán, a párt alelnöke akkor úgy nyilakozott, hogy a "lelkes aktivistának" - aki idő előtt közkinccsé tette a "Hiller-haver" megszólítást - felelnie kell majd tettéért. Az ügyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) II. kerületi Rendőrkapitánysága számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény, valamint számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen. A nyomozást 2006 júniusában felfüggesztették, az elkövető ismeretlen. „Belső vizsgálatot rendeltünk el, megtaláltuk a felelősöket” – reagált ugyanakkor Nyitrai Zsolt, a Fidesz operatív igazgatója a hvg.hu megkeresésére, amelyben arról érdeklődtünk, mennyire követik nyomon azokat az ügyeket, amelyekkel a választások idején tele van a sajtó. 

Emlékezetes marad Bagó Zoltán, a kalocsai fideszes jelölt ügye is, akinek beszélgetését Romsics Imrével, az MDF jelöltjével az utóbbi magnószalagra rögzítette, s ezt pártja nyilvánosságra hozta. A felvétel tanúsága szerint Bagó fenyegetéssel és ígéretekkel igyekezett rávenni riválisát a jelöltségtől való visszalépésre. A Fidesz a botrány kitörése után visszaléptette Bagót és kilátásba helyezte a kizárását is; néhány hónappal később, az önkormányzati választásokon azonban a Bács-Kiskun megyei lista második helyén indította, így Bagó Zoltán most az ottani közgyűlés alelnöke. 

„A választások idején nemcsak a pártok, de a sajtó is komolyabb figyelmet szentel az ilyen az ügyeknek, később azonban már az újságírók sem tartják olyan érdekesnek, hogy mi is lett egy ilyen történet vége” – indokolta Nyitrai, miért fordulhat elő, hogy a pártok részéről általában nemigen van „utánkövetés” azokban az ügyekben, amelyek néhány hónapig muníciót adnak a politikai kommunikációhoz. "Mi azonban minden ügynek a végére járunk, legyen szó bármilyen esetről" - fűzi hozzá Nyitrai, "a választási kampányidőszakban is több központi és helyi székházakat megrongáltak és egy-egy találkozót bombariadó miatt kellett megszakítani" - magyarázza a politikus.

De nem csak a sajtó, maguk a pártok is igencsak feledékenyek. Az MTV székház tavaly szeptemberi megtámadásában résztvevő XV. kerületi fideszes politikus, Goró Oszkár kapcsán Nyitrai például úgy nyilatkozott a hvg.hu-nak: „nem szerepel a Fidesz központi nyilvantartásban”, pedig az ellenzéki képviselő még ma is tagja Rákospalota Fidesz-vezette frakciójának. Goró ellen 2006 novemberében a Budapesti Nyomozóügyészség hivatalos személy elleni erőszak miatt, majd 2007 márciusában a Fővárosi Főügyészség közérdekű üzem működésének megzavarása miatt indított eljárást, az ügyek a Pesti Központi Kerületi Bíróságon vannak – tájékoztatta lapunkat Morvai Attila, a Fővárosi Főügyészség szóvivője.

A kisebb kaliberű, ámde jelentős médiafigyelmet generáló ügyek közé tartoztak a hamis szórólapok megjelenése vagy egy párt plakátjainak megrongálása is. Ilyen volt, amikor egy MIÉP-Jobbik szórólapon szólították fel a II. kerületieket, hogy szavazzanak Balsai István fideszes jelöltre. A MIÉP feljelentést tett. Az ügyben a BRFK Szervezett Bűnözés Elleni Osztálya indított eljárást választás- népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény elkövetése miatt ismeretlen tettes ellen 2006 áprilisában. A nyomozást szeptemberben megszüntették, „mivel az elkövető kiléte a nyomozás során nem volt megállapítható”.

Simicska Lajos fia, Ádám és Kupper András unokaöccse, Dániel neve bukkant fel egy plakátrongálásos ügyben 2006 áprilisában - legalábbis az MSZP akkori közleménye szerint. Két fiatalkorú "plakátokat cserélt ki". A szocialisták II. kerületi szervezete feljelentést tett az eset miatt. A rendőrség az eljárás során megállapította, hogy a rongálással okozott kár mértéke nem érte el azt az összeget, amely miatt az eset bűncselekménynek minősülne, ezért a nyomozást a kerületi kapitányság megszüntette.

Felgyújtott és beragasztózott pártházakból sem volt hiány. Az MSZP kőszegi irodája kapott lángra 2006 szeptemberében, a nyomozást azonban négy hónappal később lezárták, a tettes ismeretlen. A Fidesz csepeli irodájának ajtaját ragasztóval bekenő elkövető is megúszta. Rongálás miatt eljárás indult ugyan, de a tettes itt is ismeretlen, a nyomozást felfüggesztették.

Pécsett egy Fidesz-KDNP szórólapot osztogató idős asszonyt vertek meg, garázdaság miatt indult eljárás, de az elkövető nem lett meg, s vélhetően nem is volt politikai indíttatása a bűncselekménynek. A Toller László, egykori pécsi polgármester házába vadásztőrrel berontó 17 éves fiú ügye sem jutott el a bíróságra, sőt, nyomozás sem volt, a politikus ugyanis nem tett feljelentést – tájékoztattak a Pécsi Ügyészségen.

© magyarorszag.hu

Az információ a legnagyobb érték – visszhangozza ma már mindenki, így nem meglepő, hogy az adatgyűjtés nem csak a hivatalok és a multik kedvelt időtöltése, de a pártok is igyekeznek rendszerezni a hasznos tudnivalókat. Szolnokon például az MSZP egyik aktivistájának jogellenes adattárolása miatt indult nyomozás. Történt ugyanis, hogy azoknak adatait, akik a szocialista párt jelöltjeinek adták kopogtatócédulájukat, összegyűjtötték és egy számítógépen tárolták. A Szolnoki Rendőrkapitányság végül megszüntette a nyomozást, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyészség tájékoztatása szerint jelentős érdeksérelem nem történt.

A Fideszhez kapcsolódó gyulai adatbázisbotrány is kavart némi vihart az országgyűlési választások előtt. A Gyulai Többcélú Kistérségi Társulás térségfejlesztési menedzsere információkat szolgáltatott ki a szocialista gyulai polgármester lejáratására. Ferenczi László munkahelyi számítógépén "felcímkézett" listát találtak. Ezen a szavazók az ellenség (E), a szimpatizáns (SZ) és a bizonytalan (B) besorolást kaphatták. Az egykori menedzser több levelet is írt Tóth Imrének, a Fidesz-MPSZ sarkadi országgyűlési képviselőjének és két munkatársának. Az Élet és Irodalom nemrégiben megjelent cikke az elmúlt másfél év eseményeit veszi sorra: Ferenczi ellen személyes adattal való visszaélés miatt büntetőeljárás van folyamatban.

„Köszönöm a hvg.hu-nak, hogy foglalkozik ezekkel az esetekkel” - reagált meglepő lelkesedéssel Nyakó István, az MSZP szóvivője megkeresésünkre. Mint mondta, az MSZP-nek nincs apparátusa arra, hogy minden ügyet nyilvántartson, nyomon kövessen, de véleménye szerint ezt sokszor a politikai ellenlábasok helyettük is megteszik. „A választások idején a vélt vagy valós sérelmekre reagál egy-egy párt a politikai kommunikációján keresztül. Néha felnagyítják, néha lekicsinylik a történteket” – magyarázza a politikus, hozzátéve, hogy vannak olyan ügyek is, amelyeket a másik párt nem is hagyna feledésbe merülni.