A BKV a kétnapos képzésért és az egynapi munkáért bruttó 30 ezer forintot ajánl. A hirdetés külön hangsúlyozza, hogy a társaság a további együttműködéstől sem zárkózik el - mondta Regőczi Miklós, a BKV Zrt. kommunikációs igazgatója.
 
A kommunikációs vezető egyelőre nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy a BKV dolgozói milyen arányban csatlakoznak az esetleges sztrájkhoz. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a dolgozók 25 százaléka nem tagja a szakszervezeteknek. Az igazgató külön kitért arra, hogy miközben a metró- és a villamosvezetők valójában csak a BKV-nál találnak munkát, a társaság más munkát végző dolgozóit, például a lakatosokat viszonylag könnyű helyettesíteni, a buszvezetőkből hiány van, és ezt ők pontosan tudják.
 
"Nagyon jól tudják, hogy (a buszvezetők közül)nem lehet kirakni 500 embert máról holnapra" - mondta Regőczi Miklós, aki szerint ez az oka, hogy a buszvezetők a "leghangosabbak" a BKV dolgozói közül. Arra a kérdésre, hogy mi állhat a buszvezetők elégedetlenségének hátterében, hiszen övék az egyik legjobban fizetett állás a társaságnál, Regőczi Miklós azzal felelt, hogy erről a sofőröket kell megkérdezni.
 
Több, a BKV alkalmazásában álló és neve elhallgatását kérő buszvezető alapvetően a nagyon nehéz munkakörülményekre hivatkozott. Elmondták: Budapest egyre zsúfoltabb közlekedése hatalmas idegi megterhelést jelent, ráadásul a BKV járműparkja nagyon elöregedett, a buszok nagyon sokszor elromlanak, javításukhoz nincs alkatrész. Külön terhet jelent, hogy mostanában igen gyakran kell a buszvezetőknek az időlegesen leállított villamos-, metró- és HÉV-járatokat helyettesítő buszokon dolgozniuk. "A sokkal nehezebb munkáért többletjuttatás nem jár" - mondták.
 
Ahhoz, hogy valakiből buszvezető válhasson a megfelelő jogosítványon kívül szolgálati vizsga és típusvizsga is szükséges, valamint kétévente kell megújítani a KRESZ-vizsgát. A BKV-nál összesen 5000 járművezető dolgozik, ebből mintegy 3000 a buszvezető.
 
Földényi György, a sztrájkbizottság elnöke korábban azt közölte, hogy ha a szeptember 4-i sztrájk eredménytelen lesz, a munkabeszüntetés ellenére sem jön létre a bérmegállapodás, akkor egy héttel későbbre újból sztrájkot hirdetnek. Ez viszont már mindaddig tart majd, amíg létre nem jön a bérmegállapodás.
 
2005 februárjában hosszan elhúzódó tárgyalások után fogadták el a szakszervezetek a cégvezetés személyenkénti 16 ezer forintos béremelési javaslatát. 2006-ban pedig személyenként átlagosan 19 ezer forintos béremelés volt a cégnél. Mindkét esetben az "utolsó pillanatban" elért megállapodással lehetett elkerülni a szakszervezetek által kilátásba helyezett sztrájkot. Idén BKV vezetése havonta és dolgozónként 15 ezer forintos béremelést ajánl. Ezzel szemben a szakszervezetek még további hat százalékos bérfejlesztésre tartanak igényt.