Világszinten az elmúlt időszakban a fenntarthatóság megteremtése lett a fő törekvés a szegénység lekezdése, és a terror elleni harc mellett – mondta a miniszter. A környezetvédelmi szakmán kívül most a politikusok felelőssége, hogy a "zöld gondolatot" terjessze, és ezáltal a nélkülözhetetlen változások végbemenjenek - közölte Kóka János.

Kóka János kifejtette, hogy a magyar politikában a fenntarthatóság szempontrendszerét a versenyképességgel, és a gazdasági növekedés fontosságával kell azonos súllyal kezelni. Mindennek az érvényesítéséhez az innováció jó eszközül szolgál - jelezte a miniszter. Hozzátette: az innovációnak a környezetvédelmi technológiákra, a biotechnológiára, és az infokommunikációra kell összpontosulnia, így tud érvényesülni a fenntarthatóság-versenyképesség-növekedés hármas cél.

Kóka János elmondta, hogy ennek jegyében a kormány a jövőben meg kívánja duplázni a kutatás-fejlesztésre fordítható forrásokat. Kitért arra, hogy az innováció világszinten is kulcseszköz a kihívásokra adott válaszoknál. A miniszter szerint az a kérdést: a tudomány segítségével tudunk-e jobb termékeket, kevesebb energiából és anyagból előállítani úgy, hogy eközben a bolygó hosszú távon egy 10 milliárdos népességet elbírjon.

Kandeh Yumkella, az Egyesült Nemzetek Iparfejlesztési Szervezetének (UNIDO) főigazgatója arról beszélt, hogy a csütörtökön megkezdődött háromnapos konferencia középpontjában az ipari vízgazdálkodás áll.

Az iparban minél több helyen el kell terjednie a takarékos, környezetbarát vízkezelési gyakorlatnak, lehetőség szerint a zéró vízkibocsátás megvalósításának - mondta. A zéró vízkibocsátás arra vonatkozik, hogy a fűtésre, hűtésre, takarításra felhasznált, majd megtisztított vizet újra felhasználják az üzemen belül.

Kandeh Yumkella utalt azokra a prognózisokra, amelyek szerint az elkövetkező 15-20 éven belül a világban a helyi konfliktusok hátterében egyre inkább a vízhez való hozzáférés áll majd. Az ipari vízhasználat hatékonyabbá tételével konfliktusok előzhetők meg - jelezte a főigazgató.