szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Ne tessék lelépni, piros van - mondja majd a traffipax funkcióval is bíró térfigyelő kamera a renitens gyalogosnak. Egyelőre ott tartunk, hogy az eszközt a bűnmegelőzés és felderítés egyik fétisének tartja a rendőrség. A jogvédők pedig azért harcolnak, legalább azt tudjuk pontosan, hol is vannak a kamerák. A búrák megtévesztőek, egyszer-egyszer ugyanis üresek. Bár, a rendőrök állítják, a búrának is van visszatartó ereje.

Mi tehet az ember, ha reggel egy csúfosan összetört (betétlap nélküli) autót talál a háza előtt? Az első sokk után az égre emeli tekintetét, s ha ekkor azt látja, hogy térfigyelő kamerát szereltek a mellette lévő ház szélére, esélyt érez arra, hogy kiderül, ki hajtott bele parkoló kocsijába. Hősünk, egy terézvárosi lakos először felvidult, hogy lesz mód a felvételt visszanézni, de néhány telefonnal később kiderült, valójában nincs is kamera a VI. kerületi búrában.

Hol vannak kamerák?
A budapesti közterületeken működő több mint 600 térfigyelő kamera adataiból már 300-nál több megtalálható a http://www.geospace.hu/ térképén.
„71 kamerahely van kiépítve a VI. kerületben, de a kamerák folyamatosan mennek tönkre, öt és fél éve üzemelnek, élettartamuk 200-250 százalékon van így tulajdonképpen nem minden búra aktív, hatvanegynéhány működik általában” – reagált a történetre Szécsényi András, a térfigyelő kamerák működtetéséért és fejlesztéséért felelős, önkormányzati cég, a Terézvárosi Közbiztonsági Kft. ügyvezetője. Az inkriminált esetben például az történt, hogy a viszonylag csendesebbként elkönyvelt környékről az Operához vitték a kamerát. Arról egyébként a rendőrség dönt, hogy a kamerákra éppen hol van szükség. A belvárosi részek például sok szempontból mozgalmasak, így előfordul, hogy, mondjuk, a tüntetések miatt a várható útvonalra csoportosítják a technikai eszközöket.

Mire jó a felvétel?
A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, 42. §-a szerint: „a rendőrség által készített kép- és hangfelvételek, illetőleg az abban szereplő személyes adatok csak az esemény helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt kezdeményezett eljárás során, valamint a körözött személy azonosítása céljából használhatók fel.”
A terézvárosi kamerákat egyébként öt - pihenőidejét töltő – rendőr figyeli másodállásban, s két járőrpár köröz a kerületben, akiket értesíteni lehet, ha valamit észlelnek. A felvételeket három nap után automatikusan törli a rendszer, illetve bűncselekmény vagy szabálysértés esetén lefoglalhatja a rendőrség. „A 2001-es adatokhoz képest 60-80 százalékkal esett vissza a gépkocsi-feltörések, -lopások száma. Két évvel ezelőtt pedig  rendszámfelismerő funkcióval is bővültek a kamerák” – magyarázza Szécsényi András. Az adatot begyűjtő szoftver kapcsolatban van egy adatbázissal, amelynek segítségével kiszűrhetik a lopott, körözött vagy éppen érvényes zöldkártya nélkül közlekedő gépjárműveket. Novemberi statisztikák szerint a térfigyelő kamerák „közreműködése” kapcsán 31 előállításra, elfogásra, 18 önkormányzati feljelentésre, 71 helyszíni bírság kiszabására és 22 ezer rendszám-azonosításra került sor. A rendszámfelismerő üzemelésének első hónapjában 2005 decemberében 12 lopott kocsit sikerült megtalálniuk a térfigyelők segítségével – tudtuk meg a szakembertől, aki szerint vannak még olyan funkciók, amelyekkel bővíteni lehetne a rendszert: alakfelismerés, traffipax funkció, mikrofon és hangszóró – ezzel figyelmeztetni lehetne a piroson átfutni készülő gyalogost – hoz példát. A legközelebbi terv pedig az, hogy kábelről áttérjenek a vezeték nélküli rendszerre, erről már készült is egy hatástanulmány, bár köze 100 millió forintos költsége lenne a fejlesztésnek.

Egyetlen kamera ára 560 ezer forint, ehhez jön még a telepítés költsége, így több millióba is kerülhet a felszerelése. A kft. egyébként 54 millió 300 ezer forintot kapott az önkormányzat költségvetéséből, és emellé még 15 milliót „felhasználási célú támogatást”, ez utóbbiból cserélik, pótolják a kamerákat is. A minden egyes kameránál a környéknek megfelelően állítják be, hogy milyen ütemben pásztázzon (járőr üzemmódban), hova zoomoljon és mikor.

A  Centrum is használja a térfigyelők felvételeit?
Az Index egyik blogjában nemrég olyan történetről számoltak be, ami arra engedett következtetni, hogy a Centrum Parkoló Kft. is használja a térfigyelők felvételeit. Ezt amúgy nem tehetné, hiszen a kamerákat felvételeit csak rendőrök figyelhetik, azon szereplő adatokat szabálysértés vagy bűncselekmény kapcsán lefoglalhatja a rendőrség. Megkerestük a parkolási társaságot, ahol többszöri kérésre sem válaszoltak arra a kérdésre, hogy igaz-e az állítás, miszerint térfigyelő felvételeit használják, s ha nem, milyen felvételt láthatott a levél írója. A cikkünkben nyilatkozók mindegyike meglepődött a történeten, hangsúlyozva, hogy ez komoly törvénysértés lenne.

Az üres búra és a visszatartó erő (Oldaltörés)

A perelt kerület és a külsős cég
A Társaság a Szbadságjogokért (TASZ) által a térfigyelő rendszerek adataira vonatkozó információk miatt perelt XIII. kerületben "külsős" cég, vagyis nem a rendőrség vagy az önkormányzat működteti a kamerarendszert. A kerülettől azonban azt a tájékoztatást kaptuk, hogy mivel a közbeszerzési pályázaton nyertes cég együttműködési szerződést kötött a rendőrséggel és a közterület-felügyelettel, a rendszer jogszerűen működik. A kerület első fokon egyébként négy másik budapesti önkormányzattal együtt állt bíróság elé, mert nem volt hajlandó a TASZ kérdéseire válaszolni. A pert követően három kerület végül válaszolt. Másodfokon már csak a X. és XIII. kerületet perelték, s a bíróság úgy döntött: a 80-ból 36 kérdés nem közérdekű adator firtat. A XIII. kerület elégedett a jogerős döntéssel, a kért adatokkal kapcsolatban pedig úgy nyilatkozta, amik közérdfekűek, azok megtalálhatók a honlapjukon. A TASZ a Legfelsőbb Bírósághoz fordul jogegységi határozatért, mert a legutóbbi bírósági döntéssel ellentétben a törvényszékek már több perben elismerték, hogy a 80 kérdés mindegyike közérdekű adatokra kérdez rá.
„Sokan szeretnének kamerát a házukra” – számolt be hasonlóan pozitív tapasztalatairól a hvg.hu-nak Németh Zoltán, a VIII. kerületi rendőrkapitányság helyettes vezetője. Véleménye szerint az 50-60 százalékos visszaesést egyes bűncselekmények esetében beszédes adat. A kerületben 1998-ben szereltek fel először kamerát (ma már 96 van), s az akkori adatokat a tavalyival összehasonlítva érvel a térfigyelők létjogosultsága mellett: az autólopások száma 349-ről 42-re, a betöréses lopások száma 859-ről 296-ra csökkent. „Ez nem csupán a bűnözési struktúra megváltozása, a kameráknak van visszatartó erejük” - értékeli az adatokat Németh. Tíz rendőr és egy-két járőr kocsi dolgozik egy-egy műszakban, utóbbiak, 1-3 perc alatt a helyszínen vannak, ha riasztják őket. „Az elkövetőnek még pislogni sincs ideje”- mondja az alezredes a „gyors reagálás” bűnmegelőző szerepét hangsúlyozva. A telepítés óta közel 300 millió forintot igénylő rendszernél is előfordul, hogy meghibásodik egy-egy kamera, de azt 1-2 napon belül pótolják, s Németh Zoltán szerint a búrának is van visszatartó ereje. Jövő évre további 15 kamerát terveznek, így 2008-ban 100 millió forint körüli költségvetéssel számolnak.

„Londonban 500 ezer kamera van, 1996 óta törvény szabályozza a térfigyelő szolgálatok eljárását, adatkezelését, és tudomásom szerint ott nem hivatásos rendőrök nézik a kameraképeket. Ha valaki például elájul az utcán, mentőt tudnak hívni hozzá azonnal” – érvel Szécsényi András amellett, hogy a Budapesten is érdemes lenne bővíteni a kamerarendszert és nem csupán bűnmegelőzés céljából.

„Ez éppen nem érv a kamerák mellett” – mondja Földes Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa. Véleménye szerint ez kiöli az emberekből a segítségnyújtás reflexét. „Nem kell ahhoz térfigyelő kamera, hogy mentőt hívjanak valakihez, aki rosszul lett”- mondja. A TASZ amúgy már több pert is megnyert a BRFK-val, a fővároi kerületekkel és vidéki várossokkal szemben, mert azok nem akartak választ adni a jogvédő szervezet 80 pontos kérdőívére, amelyben többek között azután érdeklődnek, hogy hol helyeztek el kamerákat, illetve készítettek-e hatástanulmányt a kamerák eredményességével kapcsolatban. A térfigyelő-rendszerekkel kapcsolatos szerződések bemutatását is kérik, rákérdeznek, hogy ki telepítette, és ki üzemelteti a rendszereket, illetve ki figyeli a kamerák felvételeit. Ez utóbbi kérdés nem hanyagolható el, hiszen térfigyelő kamerákat – a törvényi szabályozás szerint – csak rendőrség működtetheti, a felvételeket pedig csak hatósági eljárásra lehet lefoglalni, mégis van olyan kerület, ahol külsős cég kezében van a működtetés.  

Friss példa használatra
A lakosság segítségét kérve keresi a rendőrség azokat a fiatalokat, akik több biztonsági kamerát rongáltak meg, illetve egyet el is loptak egy zuglói irodaház homlokzatáról. A rendőrség szerint az elkövetők feltehetően azonosak voltak azokkal az ismeretlenekkel, akik november 13-án és november 19-én hajnalban is megrongáltak több kamerát ugyanezen a helyszínen. A kamerarendszer azonban jól használható felvételeket készített a tettesekről - mondja a rendőrség, ezért most ezeket közreadva indított nyomozást.
„Érezhetően kevesebb a bűncselekmény – általában ez a legmeghatározóbb érv a kamerák telepítése mellett, statisztikák azonban nem nagyon vannak” - magyarázza Baltay Levente, a TASZ ügyvivője. „A közvilágítás korszerűsítése, tömbrehabilitáció, lakosságcsere, a szociális rendszer átalakítása, a járőrök számának emelése komoly hatással lehet a bűnelkövetésre, ezeket is érdemes lenne számba venni, amikor a javulók statisztikákra hivatkoznak” - teszi hozzá Földes Ádám, aki egy, az Egyesült Királyságban készült felmérést is említ. Tizenhárom térfigyelő rendszert vizsgáltak, ebből kettőnél sikerült szignifikáns hatást kimutatni a kamerák felszerelése és a bűnözés alakulása között. Az is kiderült, hogy elsősorban az autólopások, betöréses lopások esetén segíthet a felderítésben.

A jogvédők a kérdőíveket feldolgozva megállapították, hogy a rendőrség a térfigyelő-rendszerek felszerelése előtt és után sem készít hatástanulmányokat, nem vezet értékelhető statisztikákat.  Földes azt a furcsaságot is elmondta, hogy voltak olyan kerületek, amelyek helyett a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) válaszolt. Az is kiderült, hogy vannak olyan önkormányzatok, amelyek nem tudnak mit kezdeni a már kiépített rendszerrel. Példaként említette Zalaegerszeget, ahol egy villámcsapás bénította meg térfigyelőket, s hosszú ideig "vakok" is maradtak.  A TASZ álláspontja szerint a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia a térfigyelő rendszereken túl számos lehetőséget kínál még a bűnmegelőzésre, ami emberi jogi és adatvédelmi szempontból sokkal szerencsésebb a térfigyelő kameráknál.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Itthon

Térfigyelő kamerákat állítanak fel március 15-ére

Térfigyelő rendszert épít ki Belváros-Lipótváros önkormányzata, a kamerákkal így már rögzíteni tudják a március 15-ei nemzeti ünnepen történő eseményeket is - közölte Rogán Antal, az V. kerület polgármestere.

MTI Itthon

A bíróság kötelezi a rendőrséget, fedje fel térfigyelő kameráit

Részben helyt adott szerdán a Legfelsőbb Bíróság (LB) a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) felülvizsgálati kérelmének, amelyben a rendőrség a térfigyelő kamerákkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségét kimondó jogerős bírósági ítéletet támadta. Az LB azonban megerősítette, a rendőrségnek azt meg kell mondania, hogy pontosan hol vannak kamerák.

MTI Itthon

Térfigyelő kamerák: pert nyert a TASZ a BRFK-val szemben

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elnevezésű civil jogvédő szervezet pert nyert a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal (BRFK) szemben a köztéri térfigyelő kamerák ügyében a Fővárosi Bíróság gazdasági kollégiumán.

MTI Itthon

Térfigyelővel lepleztek le egy bűncselekmény-sorozatot

A miskolci rendőrkapitányságon a térfigyelő kamerán keresztül látta a szolgálatban lévő rendőr azt a bűncselekmény-sorozatot, amely a város egyik frekventált helyén, villamos- és buszmegállóban történt; három fiatal próbált meg több embert kirabolni - tájékoztatott a rendőrség.