Az LB kimondta azt is, hogy a rendőrségnek ki kell adnia a térfigyelő kamerák működésével összefüggésben kötött önkormányzati és más szervezetekkel kötött szerződéseket is. A felülvizsgálat előzménye az a per volt, amelyet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elnevezésű civil jogvédő szervezet indított a BRFK ellen. A TASZ azért fordult korábban bírósághoz, mert - állítása szerint - a térfigyelő kamerákra vonatkozó kérdéseire a rendőrség nem adott kimerítő választ. A TASZ adatvédelmi természetű kérdések mellett arra kért választ: hol helyeztek el kamerákat, és hány figyelmeztető tábla került ki a közterületekre. 

A perben tavaly novemberben született meg a jogerős döntés. Akkor a Fővárosi Bíróság ítéletében kimondta: a BRFK köteles nyilvánosságra hozni, hol helyezett el térfigyelő kamerákat, illetve azok működésére figyelmeztetve hol helyezett el tájékoztató táblákat. A Fővárosi Bíróság kimondta azt is, hogy a rendőrség 15 napon belül köteles átadni a kamerák működésével kapcsolatban készült hatástanulmányokat, valamint a kerületi önkormányzatokkal kötött szerződéseket. 

A jogerős döntést jogszabálysértésekre hivatkozva támadta meg a BRFK. A Legfelsőbb Bíróság szerdai tárgyalásán az alperes arra hivatkozott, hogy az adatszolgáltatást megtagadhatja a rendőrség, ha az bűnüldözési, bűnmegelőzési tevékenységet veszélyeztet. 

A Legfelsőbb Bíróság ítéletében kifejtette: a TASZ hat kérdéskörben fordult a BRFK-hoz. Ezek közül az egyik a térfigyelő kamerákkal összefüggő rendőrségi belső utasítások kiadására vonatkozott, ezt már a Fővárosi Bíróság is elutasította, az LB ezt nem vizsgálta. 
 
A TASZ a térfigyelő kamerák pontos helyére, az azokat jelző táblák számára és helyére, a térfigyelő kamerák működtetésével kapcsolatban kötött szerződések, statisztikák és hatástanulmányok kiadására, valamint a kamerákkal kapcsolatos jövőbeni stratégiára kért adatokat a rendőrségtől. 

A Legfelsőbb Bíróság ezek közül a kamerák számára, illetve az azokkal összefüggésben kötött szerződések kiadására vonatkozóan elutasította a felülvizsgálati kérelmet, vagyis ezeket az adatokat a rendőrségnek ki kell adnia. A bíróság indoklásában kifejtette: a rendőrség adatmegtagadásának konkrétnak kell lennie. A BRFK-nak tehát meg kellett volna mondania, hogy adott helyszínen mire hivatkozva tagadja meg az adatszolgáltatást. A rendőrség azonban általánosan hivatkozott bűnmegelőzési, bűnüldözési célokra. Az LB döntése szerint ha a térfigyelő kamera elhelyezéséről a rendőrségnek térképe van, azt is ki kell adnia. 

A bíróság szerint a térfigyelő kamerákat közpénzből létesítik és működtetik, azért közérdek fűződik ahhoz, hogy az ehhez kapcsolódó szerződéseket az érdeklődők megismerhessék. Az LB ugyanakkor három kérdéskörben hatályon kívül helyezte a Fővárosi Bíróság jogerős ítéletét. 

A térfigyelő kamerák közelében elhelyezett figyelmeztető táblák számára és helyére vonatkozó adatokkal kapcsolatban a bíróság kifejtette: a rendőrség a TASZ korábbi megkeresésére azt közölte, hogy a tájékoztató táblák gyakran a kamerák közvetlen közelében találhatók és ha a rendőrség nyilvánosságra hozza, hol vannak a kamerák, ez is kiderül, külön adatszolgáltatás nem szükséges.

A bíróság a bűnözési statisztikára, hatástanulmányokra vonatkozó adatszolgáltatási kéréssel kapcsolatban kifejtette: a rendőrség a TASZ megkeresésére kiadta a birtokában levő adatokat. A jövőbeni elképzelésekkel kapcsolatos adatokra az LB azt mondta: az elképzelések és tervek nem kiérlelt döntések, azok nem tartoznak a közérdekű adatok körébe.            

Baltay Levente, a TASZ ügyvivője a bírósági döntést követően az MTI-nek azt mondta, hogy elégedettek az LB döntésével. Mint mondta, amint megkapják a térfigyelő kamerákra vonatkozó adatokat, azokat nyilvánosságra fogják hozni.