Bíró Ferenc, a Mentők és Betegszállítók Országos Egyesületének (MBOE) elnöke elmondta, hogy az eddigi gyakorlat szerint az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) sokszor olyan esetekben is a drágán felszerelt, orvosi kísérettel biztosított mentőautóval szállította a kórházba vagy onnan haza a beteget, amikor e feladatot olcsóbban, a betegszállító szolgálatok bevonásával is meg lehetett volna oldani. 

Az új, még meg nem jelent, de hamarosan életbe lévő rendelkezés viszont pontosan megjelöli, hogy milyen esetben indokolt a betegszállításnál szakszemélyzet biztosítása, s milyen esetben elegendő a betegszállítók szolgáltatásának igénybevétele. 

Például a sürgősségi esetek és a fertőző betegek szállítása - éppen a magasabb szakmai háttér igénye miatt - továbbra is az Országos Mentőszolgálat feladatkörébe tartozik. A háziorvosok viszont mérlegelhetik, hogy a megadott szempontok alapján melyik betegszállító szervezetet vegyék igénybe, amikor egy konkrét betegről van szó - tette hozzá. 

Az egyesület elnöke arra is kitért, hogy az OEP évente hatmilliárd forintot különít el a betegszállításra. Ennek az összegnek hozzávetően egyharmadát az Országos Mentőszolgálat használja fel, kétharmadát pedig az a 80 betegszállító cég, amelyeknek nagy része az MBOE-be tömörül. 
   
Az egyesület szeretné elérni, hogy az OEP a megnövekvő feladataiknak megfelelően az ehhez szükséges forrásokat is átcsoportosítsa számukra - hívta fel rá a figyelmet Bíró Ferenc.
   
A sajtótájékoztatóra reagálva Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs és pr-igazgatója azt közölte a távirati irodával, hogy a Mentők és Betegszállítók Országos Egyesülete által elmondottak után "igény fogalmazódott meg arra", hogy a lakosság számára is érthető példával szemléltessék a mentés és betegszállítás január 1-jeii szétválasztásából következő struktúrát. 
   
Ha valaki otthon rosszul lesz, és a háziorvosa kórházba utalja, akkor az Országos Mentőszolgálatot fogja riasztani, mivel súlyos állapotú beteg sürgős szállításáról van szó. Az orvos ilyenkor úgynevezett „mentő” szállítást kér, és úgynevezett „mentő” utalványt tölt ki - jelezte. Amikor a beteg már elhagyhatja a kórházat, de járásképtelen és szállításra szorul, az orvos az MBOE-hez fordulva „betegszállítást” kér, és úgynevezett „betegszállítási” utalványt tölt ki - folytatta a példa kifejtését Győrfi Pál.
   
Amennyiben még a kórházi kezelés alatt egy másik gyógyintézetbe történő átszállítás válik szükségessé (például vizsgálat miatt) az orvos felelőssége lesz eldönteni, hogy a szállítás alatt is szakkíséretet igénylő súlyos esetről van-e szó - ekkor ugyanis „őrzött” szállítást kér az Országos Mentőszolgálattól, vagy „egyszerű” betegátszállításról van-e szó - ekkor ugyanis „betegszállítást” kér a Mentők és Betegszállítók Országos Egyesületétől - fejezte be a rendszerben adott lehetőségek ismertetését az OMSZ kommunikációs igazgatója, hozzátéve: "a szétválasztás értelmezése és az ebből eredő szabályok betartása tehát nem a betegek, hanem a szállítást megrendelő orvosok felelőssége lesz".