Galéria, kattintson! © Stiller Ákos

Erről a politikus-ügyvéd, aki 1990-ben a Független Kisgazdapárt jelöltjeként szerzett országgyűlési mandátumot és a földművelésügyi miniszteri tisztséget 1993-1994-ben töltötte be, a győri önkormányzat közigazgatási bizottságának külső tagjaként beszélt a testület múlt heti ülésén - írta a Kisalföld keddi száma az ülés jegyzőkönyvére hivatkozva.

"Kiirtani vagy eltartani"

A Roma Sajtóközpont birtokába jutott jegyzőkönyv szerint az Antall-kormány volt agrárminisztere a győri önkormányzat Közigazgatási Bizottságának ülésén a cigányságról szólva többek közt azt mondta: „Két megoldás létezik a probléma kezelésére, az egyik a kiirtás, a másik eltartás. A kiirtás már (sic!) szóba sem jöhet, így marad az eltartás.” A bizottság arról tárgyalt, hogy nem kívánatosnak tekintse-e a városban a Magyar Gárdát. Szabó János mint a „civil kurázsi” megnyilvánulását üdvözölte a gárdát, amely ellensúlyozhatja a romákat.      Szabó kifejtette:„ a cigány fajt nem lehet általánosságban elítélni, de a tendenciát meg kell állítani(…. )A cigányok elleni bűncselekmények döntő hányada vagyon elleni, tehát amit a lakosság nagy többsége felhalmoz, azt a kisebbség jogtalanul kifosztja.” A volt miniszter „különvéleménynek” nevezte a köztársasági elnök és a Legfelsőbb Bíróság elnökének álláspontját a Magyar Gárdáról. Szabó szerint „a cigányság nagy része nem szeret tanulni, dolgozni, ezért önvizsgálatra lenne szüksége”.

A Kisalföld közölte: a közgyűlés Pádár László szocialista önkormányzati képviselő, a Cigányok Érdekvédelmi Szövetségének megyei elnöke indítványára csütörtökön tárgyal arról, hogy az önkormányzat elhatárolódik-e a Magyar Gárdától. Az előterjesztéssel múlt héten foglalkozott a képviselő-testület közigazgatási bizottsága. Az ülés hivatalos, tartalmi jegyzőkönyve került a lap birtokába. Eszerint Szabó János arról beszélt, hogy a civil szerveződéseket és a civil kurázsit mindenki támogatja és ilyen "civil kurázsi" a Magyar Gárda is.

Statisztikai adatokkal próbálta szemléltetni a cigányok által elkövetett bűncselekmények arányát, és úgy fogalmazott: döntő hányaduk vagyon elleni, tehát "amit a lakosság nagy többsége felhalmoz, azt a kisebbség jogtalanul fogyasztja".

A politikus jelezte, nem érti a szervezettel kapcsolatos félelmeket, hiszen a gárda nem rendezett pogromot a cigányok ellen. Megjegyezte: a cigány fajt nem lehet általánosságban elítélni, de a tendenciát meg kell állítani. Kifejtette azt is: két megoldás létezik a probléma kezelésére, az egyik a kiirtás, a másik az eltartás. Szerinte miután az előbbi szóba sem jöhet, marad az utóbbi, az eltartás.

A lap újságírója megszólaltatta Szabó Jánost, aki kijelentette: a tartalmi jegyzőkönyv hűen adja vissza az általa a bizottsági ülésen megfogalmazottakat. A Kisalföld úgy tudja, Szabó János győri ügyvéd a városi közgyűlés közigazgatási bizottságába politikai alku nyomán került be, miután a 2006-os országgyűlési választások második fordulója előtt az utolsó pillanatban visszalépett a fideszes Szakács Imre javára. Szabó János a legutóbbi parlamenti választáson nem párttagként a Magyar Demokrata Fórum színeiben indult a győri kettes számú választókerületben - írja a lap.

A Fidesz győri elnöksége felszólítja Szabó János volt kisgazda agrárminisztert, hogy azonnali hatállyal mondjon le a győri közgyűlés közigazgatási bizottságában betöltött külsős tagsági posztjáról, mivel a 2006-os országgyűlési választáson MDF-es színekben indult képviselőjelölt mélyen felháborító és elfogadhatatlan nyilatkozatot tett a bizottság legutóbbi ülésén - áll a Fidesz közleményében. További részletek itt.