A Fővárosi Cigány Önkormányzat tavaly március 20-án alakult meg, és a kisebbségi törvény szerint a fővárosi kisebbségi önkormányzatok működési feltételeit a Fővárosi Önkormányzatnak kell biztosítania. A Főpolgármesteri Hivatal vállalkozási és vagyonkezelési ügyosztálya szeptember elején kérelmezte is a Józsefvárosi Önkormányzat polgármesteri hivatalának jogi osztályán, hogy a Szilágyi utca 5. alatti egykori tüdőgondozó helyiségét irodává minősítse át. A Fővárosi Önkormányzat ugyanis ebben a VIII. kerületi helyiségben biztosítana helyet a Fővárosi Cigány Önkormányzat számára.

A kérelmet a kerületi önkormányzat illetékes osztálya október végén elutasította, mert az említett társasház közgyűlése az egykori tüdőgondozó helyiségének irodává minősítéséhez nem járult hozzá. A döntést azzal indokolták, hogy az iroda létrehozása „a lakóközösség nyugalmát, öregek, gyerekek szociális, biztonsági érzését negatív irányban befolyásolná.”A Főpolgármesteri Hivatal az ügyben a közigazgatási hivatalhoz fordult, amely új eljárásra kötelezte az elsőfokú építésügyi hatóságot. A nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa szerint a társasház közgyűlésének határozata „a joggal való visszaélés körébe tartozik.” Kállai Ernő megjegyezte: a nem lakás céljára szolgáló helyiséget tüdőgondozóként használták, vagyis ott korábban feltehetőleg jelentős ügyfélforgalom zajlott.

A kisebbségi önkormányzati iroda ezzel szemben elsődlegesen a kilenctagú képviselőtestület és az adminisztratív munkatársak tevékenységének helyszínéül szolgál, vagyis az ott folyó munka nem járna a lakók nyugalmának zavarásával, és az indokolás azért sem helytálló, mert a létre hozni kívánt iroda önálló külső bejárattal rendelkezik – fűzte hozzá. A kisebbségi ombudsman szerint az építésügyi hatóság a társasházi közgyűlés határozatának érvényességét nem vizsgálhatja, így a helyiség irodává történő átalakítására csak egy hosszadalmas közigazgatási, valamint bírósági eljárást követően kerülhetne sor.

Kállai Ernő levélben arra kérte Demszky Gábor főpolgármestert, hogy mivel közel egy éve húzódik a testületi működéshez szükséges helyiség használatba adása, soron kívül vizsgálja meg, milyen más helyiség bocsátható a becslések szerint közel százezer fős fővárosi roma közösség képviseletére választott önkormányzat rendelkezésére. Természetesen csak olyan helyiség használatba adásáról lehet szó, amelyet a Fővárosi Cigány Önkormányzat iroda céljára alkalmasnak tart.

A FCÖ elnöke megalázónak tartja a kialakult helyzetet. Makai István úgy fogalmazott: jelenleg „az utcáról dolgoznak”, a törvény szerint előírt közgyűléseket „szívességi alapon” csak kerületi kisebbségi önkormányzati irodákban, a megbeszéléseket pedig sokszor saját lakásán tudják megtartani.

„Munkánkat infrastruktúra nélkül végezzük, és a kialakult helyzet miatt a működésünk, meghirdetett programjaink is veszélybe kerültek” – mondta a távirati irodának az FCÖ elnöke. Emlékeztetett arra, hogy még február elején együttműködési megállapodást kötöttek a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központtal, hogy egy intézményesített rendszer kiépítésével a budapesti romák foglalkoztatását, szakképzését elősegítsék.

Makai István közölte: azért fordult a kisebbségi ombudsmanhoz, mert a közigazgatási hivatalnak négy hónapjába telt amíg az ügyben döntést hozott, és úgy véli, ez a „jogi herce-hurca” akár a ciklus végéig is eltarthat. Működési feltételek biztosítása miatt, ha kell az Országgyűléshez fordulnak – jelentette ki az FCÖ elnöke.