Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A vezérigazgatói tisztet a minap a fiának, Csányi Péternek átadó bankelnök, Csányi Sándor a 200 millió forintos „OTP-erdő”-projekt bejelentésekor adott pár perces interjút a HVG tudósítójának.
Kalkulált-e már az OTP, hogy ha a friss európai bírósági döntés a várakozásaik ellenére átrajzolja a devizahitelesek helyzetét, mennyibe kerülne a kártalanításuk a banknak?
Kalkulációk nincsenek, de foglalkozunk vele, megpróbáljuk értelmezni a döntést. Azt gondoljuk, nem rajzolja át alapvetően a devizahitelesek helyzetét. Ha az első információink szerint jól értjük, az európai bírósági döntés alapja az volt, hogy az adott ügyfelet nem tájékoztatták kellően a devizahitel kockázatairól. Mi igazolni tudjuk, hogy korrekten tájékoztattuk az ügyfeleinket. Emiatt nem számítok arra, hogy az OTP Bank esetében e döntésnek számottevő hatása lesz.
Az Erste Bank nemrég bejelentette, hogy belép a viszonylag alulbankosított, nagy lengyel piacra. Miért nincs még ott a régióban amúgy aktív OTP?
Nem alulbankosított piac a lengyel. Sok erős pénzintézet működik ott, helyi is, például a PKO Bank Polski. Többször vizsgáltuk már ezt a piacot, néztünk bankot is, kisebbet, mint az Erste, de végül nem vettük meg. Lengyelországban ugyanis valóban nem rendezték el a devizahitelesek ügyét, és ez óriási kockázatot jelent. Emiatt annak ellenére, hogy lett volna lehetőségünk ott bankot vásárolni, amíg ebben nem látunk tisztán, nem merünk belevágni.
OTP bankfiók
Kriza Márton
Amikor átadta az operatív irányítást a fiának, Csányi Péternek, azt mondta, a politikai kapcsolatépítés ezután is az Ön területe lesz. Külföldi példaként Üzbegisztánt említette, ami a magyar kormánynak is az egyik célterepe. Véletlen ez?
Nem ezt mondtam, hanem azt, hogy a szabályozók alakítóival, beleértve természetesen a politikusokat, a pénzügyminisztert, adott esetben a miniszterelnököt vagy a jegybankelnököt, tartom a kapcsolatot, ellátom ezeknek a feladatoknak a zömét, de nem kizárólagosan én fogom ezt tenni. Nagyon fontos az mindenhol, hogy a bank életére befolyással bíró politikusokkal folyamatos legyen a párbeszéd, hogy ismerjék a szektor eredményét, hogy különböző kérdésekben korrekt tájékoztatást kapjanak – erre gondoltam, amikor erről beszéltem a közgyűlésen. S ez minden országra vonatkozik, amelyben jelen vagyunk. Üzbegisztánban már évekkel azelőtt elkezdtük a piac vizsgálatát, hogy a kormányzati, politikai kapcsolatok feléledtek volna.
Miután az Állami Számvevőszék feltárta, hogy a Pallas Athéné alapítványnak gondot okoz az MBH Banktól felvett hitel törlesztése, mit tenne, ha Varga Mihály új MNB-elnök arra kérné: a közvagyon mentése érdekében segítse ki az OTP az alapítványt?
Már legalább 25 éve nem veszek részt hiteldöntésekben. Azóta nem is vagyok a hitelbizottság tagja. Ez az egyetlen olyan bizottság az OTP-ben, amely önállóan, nem rajtam keresztül tudja az igazgatóságnak továbbítani a javaslatait. Teljesen kizártam magamat ebből a folyamatból. Csak akkor foglalkozom egy hiteldöntéssel, ha az a mérete miatt konkrétan az igazgatóság hatáskörébe tartozik, de az elmúlt években nem nagyon volt ilyen.
Mégis, mit javasolna egy ilyen, politikailag roppant kényes ügyben, amelyben a kollégái nyilván nem döntenének Ön nélkül?
Az üzleti és a kockázatkezelési terület vezetőire bíznám a mérlegelést. Fogalmam sincs a Pallas Athéné alapítvány helyzetéről, az újságírók ebben tájékozottabbak nálam. Ha megfelelő fedezeteket tudna adni, akkor nem politikai szempontból vizsgálnák a kollégák ezt a kérdést.
