Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Azt gondoljuk, hogy az Európai Bíróság friss döntése nem rajzolja át alapvetően a magyar devizahitelesek helyzetét – mondta Csányi Sándor, az OTP Bank elnöke a HVG-nek. A lengyel piacon pedig addig nem jelennek meg, amíg nem rendezik az ottani devizahitelesek ügyét. Ha a Pallas Athéné alapítvány megfelelő fedezeteket tudna adni, és hitelt kérne, akkor nem politikai szempontból vizsgálná az OTP a kérdést.
A vezérigazgatói tisztet a minap a fiának, Csányi Péternek átadó bankelnök, Csányi Sándor a 200 millió forintos „OTP-erdő”-projekt bejelentésekor adott pár perces interjút a HVG tudósítójának.
Kalkulált-e már az OTP, hogy ha a friss európai bírósági döntés a várakozásaik ellenére átrajzolja a devizahitelesek helyzetét, mennyibe kerülne a kártalanításuk a banknak?
Kalkulációk nincsenek, de foglalkozunk vele, megpróbáljuk értelmezni a döntést. Azt gondoljuk, nem rajzolja át alapvetően a devizahitelesek helyzetét. Ha az első információink szerint jól értjük, az európai bírósági döntés alapja az volt, hogy az adott ügyfelet nem tájékoztatták kellően a devizahitel kockázatairól. Mi igazolni tudjuk, hogy korrekten tájékoztattuk az ügyfeleinket. Emiatt nem számítok arra, hogy az OTP Bank esetében e döntésnek számottevő hatása lesz.
Az Erste Bank nemrég bejelentette, hogy belép a viszonylag alulbankosított, nagy lengyel piacra. Miért nincs még ott a régióban amúgy aktív OTP?
Nem alulbankosított piac a lengyel. Sok erős pénzintézet működik ott, helyi is, például a PKO Bank Polski. Többször vizsgáltuk már ezt a piacot, néztünk bankot is, kisebbet, mint az Erste, de végül nem vettük meg. Lengyelországban ugyanis valóban nem rendezték el a devizahitelesek ügyét, és ez óriási kockázatot jelent. Emiatt annak ellenére, hogy lett volna lehetőségünk ott bankot vásárolni, amíg ebben nem látunk tisztán, nem merünk belevágni.
Amikor átadta az operatív irányítást a fiának, Csányi Péternek, azt mondta, a politikai kapcsolatépítés ezután is az Ön területe lesz. Külföldi példaként Üzbegisztánt említette, ami a magyar kormánynak is az egyik célterepe. Véletlen ez?
Nem ezt mondtam, hanem azt, hogy a szabályozók alakítóival, beleértve természetesen a politikusokat, a pénzügyminisztert, adott esetben a miniszterelnököt vagy a jegybankelnököt, tartom a kapcsolatot, ellátom ezeknek a feladatoknak a zömét, de nem kizárólagosan én fogom ezt tenni. Nagyon fontos az mindenhol, hogy a bank életére befolyással bíró politikusokkal folyamatos legyen a párbeszéd, hogy ismerjék a szektor eredményét, hogy különböző kérdésekben korrekt tájékoztatást kapjanak – erre gondoltam, amikor erről beszéltem a közgyűlésen. S ez minden országra vonatkozik, amelyben jelen vagyunk. Üzbegisztánban már évekkel azelőtt elkezdtük a piac vizsgálatát, hogy a kormányzati, politikai kapcsolatok feléledtek volna.
Miután az Állami Számvevőszék feltárta, hogy a Pallas Athéné alapítványnak gondot okoz az MBH Banktól felvett hitel törlesztése, mit tenne, ha Varga Mihály új MNB-elnök arra kérné: a közvagyon mentése érdekében segítse ki az OTP az alapítványt?
Már legalább 25 éve nem veszek részt hiteldöntésekben. Azóta nem is vagyok a hitelbizottság tagja. Ez az egyetlen olyan bizottság az OTP-ben, amely önállóan, nem rajtam keresztül tudja az igazgatóságnak továbbítani a javaslatait. Teljesen kizártam magamat ebből a folyamatból. Csak akkor foglalkozom egy hiteldöntéssel, ha az a mérete miatt konkrétan az igazgatóság hatáskörébe tartozik, de az elmúlt években nem nagyon volt ilyen.
Mégis, mit javasolna egy ilyen, politikailag roppant kényes ügyben, amelyben a kollégái nyilván nem döntenének Ön nélkül?
Az üzleti és a kockázatkezelési terület vezetőire bíznám a mérlegelést. Fogalmam sincs a Pallas Athéné alapítvány helyzetéről, az újságírók ebben tájékozottabbak nálam. Ha megfelelő fedezeteket tudna adni, akkor nem politikai szempontból vizsgálnák a kollégák ezt a kérdést.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
A világ legnagyobb húsipari cége, a brazil JBS a New York-i tőzsdére lépett, hogy finanszírozza a további növekedését. A zilált múltú vállalatot rendre megtalálják környezetvédők, politikusok és piacfelügyeletek.
Már a Szijjártó-libling akkugyáraknak sem jut az egyedi állami támogatásokból. Az Állami Számvevőszék súlyos kritikákat fogalmazott meg e rendszerrel szemben, mert nem szolgálja a gazdaság érdekeit.
„Elértük a határt, szürkeségben mi vagyunk élen” – énekli Zentai Márk, aki a Mörk leállása óta szólóban zenél. Az új dal címe Szabadon, és a részben a Pride felvonuláson forgatott klipje a HVG-n látható először.
A „jogosulatlan” kriptováltás bekerült a Btk-ba, azonnali hatállyal leállították.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.
Néhány szón, gesztuson múlt 1990-ben, hogy nem borította el Erdélyt az erőszak.