Tetszett a cikk?

A drogpiac felosztásáért, mint külföldön, hazánkban állandó harc folyik. Ez a hvg.hu-nak nyilatkozó volt rendőr szerint nem egyedi és gyakori. Erre lehet példa egy néhány héttel ezelőtti próbálkozás egy hevesi és egy fővárosi csapat között, amely a látványos rendőri jelenlét miatt összecsapás nélkül maradt. Úgy tudjuk, ez nem a rendőrökön múlott, hanem azon, hogy a két banda végül megegyezett.

A hvg.hu értesülése szerint két bűnbanda akart összecsapni néhány hete Budapest határában. A konfliktus hátterében a drogpiac „újrafelosztása” áll. Úgy tudjuk, a szemben álló hevesi és budapesti banda azt akarta erővel eldönteni, a jövőben ki uralja Heves megyében a kábítószerpiacot.

Információink szerint Hevesből mintegy hatvan, különböző fegyverekkel felszerelkezett ember – élükön az alvilágban Bika, Kígyó és Szása néven ismert figurákkal – állt készenlétben, hogy megvédjék területüket a fővárosi társasággal szemben. A hír hallatán – amelyet nem hivatalosan több forrásunk is megerősített – a rendőrség több egységét is mozgósított, hogy megakadályozza a csatát. Bár a bandatagok farkasszemet néztek egymással, a rendőri jelenlét miatt az összecsapás végül elmaradt, és a két társaság szétszéledt.

A bandaháborúk ugyan nem egyediek és gyakoriak, de nem is túl jelentős csoportok között zajlanak – értesültünk a piacot jól ismerő volt zsarutól. A hazai drogpiacot nem a magyarok uralják, nekik sem kapcsolatrendszerük, sem elég tőkéjük nincs ehhez. Igaz, vannak olyan, külföldre szakadt magyarok, akik befolyásos pozícióra tettek szert a nemzetközi drogmaffiában: szállítóhajóik és az áru mozgatásához szükséges vagyonuk van. Magyarországon viszont más a helyzet.

© sxc.hu
A hazai hálózatokban csak a csempészek és az elosztók élnek Magyarországon, a korábban idehaza rendőrségi eljárás alatt álló (magyar) főnökök viszont külföldről szervezkednek. A holland rendőrségnek például nagy problémát jelent, hogy megjelentek náluk a kelet-európai – elsősorban szerb, albán, szlovák és magyar – dílerek. Mivel Hollandiában elég jól feltérképezték a bűnözői csoportokat, a kábítószer-bizniszben utazók egyre inkább Belgiumba teszik át „székhelyeiket.” Ezt mutatják az ENSZ legújabb adatai is – számolt be a nemzetközi fórumokon rendszeresen részt vevő exzsaru.

A volt nyomozó úgy véli, mivel a kábítószer-rendészet gyenge lábakon áll, hazánk kiváló színhelye a szintetikus drogok előállításának, amiből aztán jut a Közel-Keletre is. A rendőrség információi szerint a magyar drogpiacot külföldiek, elsősorban kurd származású törökök és albánok uralják, koordinálják. Emellett a volt nyomozó közölte, hogy kemény érdekeltségei vannak mind az orosz, mind az ukrán és az olasz maffiának is. A bűnszervezetek ugyanis azokat a helyeket szemelik ki maguknak, ahol gyenge lábakon áll a kábítószer-ellenőrzés.

Ami megmutatkozik abban is, hogy amíg a Magyarországon átmenő heroinnak mindössze 3-4 százalékát foglalják le a hatóságok, addig külföldön ez az arány 17 százalék. A bűnözők persze igyekeznek gondoskodni arról, hogy folyamatosan új módszereket találjanak ki. Ezek egyike, hogy Romániában felteszik a kábítószerrel megrakott kamiont egy vonatra, amit a nyugat-európai célállomásig senki sem ellenőriz, így a kábítószer gond nélkül eljut az elosztóhoz.

A bűnözők így mindig egy lépéssel a rendőrök előtt járnak. Könnyíti helyzetüket, hogy amíg ők pénzben nem ismernek határokat, addig a magyar nyomozó hatóságok anyagiak terén nincsenek eleresztve. Ráadásul a belügyi szervek a kilencvenes években elkezdték leépíteni az informátori rendszert, ami oda vezetett, hogy mára már a magyar rendőrségnek nincs pozíciója a piacon.

A cikk folytatása (Oldaltörés)

Németországban tiszta a helyzet: ha egy informátor heroint visz be a hatóságnak, konkrét díjazásban részesül, így az illető tudja, mit kockáztat, mit nyerhet rajta. Magyarországon viszont egyik bűnszervezetbe sincs beépítve ügynök, így naprakész információi sincsenek a nyomozóknak – állította a hvg.hu-nak az exzsaru. Ezen kívül a németeknek alapos nyilvántartásuk van, ami a magyar rendőrségnél hiányzik. Segíthetnék a zsaruk munkáját a „gyónni” kívánó dílerek, akiket viszont jól meg kellene fizetni ezért, hiszen életét viszi a vásárra. De erre a rendőrségnek nem telik. 

Mindezek ellenére persze több sikeres nyomozásról, dílerek elfogásáról, kábítószer lefoglalásáról ad hírt a rendőrség. Arról azonban már nem szólnak a híradások, hogy az elkapott bűnöző révén egy hálózat további hány tagját sikerül kivonni a forgalomból. Talán azért sem nagyon esik erről szó, mert kevesen vállalják be, hogy köpnek a főnökükről vagy társaikról. Ha ugyanis egyszer kikerülnek a rácsok mögül, akkor újra a társaik szeme elé kell kerülni, s ezt túl kell élni valahogy.

A rendőrségi elfogások mindenesetre jól mutatnak a statisztikák eredményességi rovatában, ám pont ezek a kimutatások azok, amelyek a kábítószeres ügyek esetében nem közölnek megbízható adatokat. Hiszen aki drogozik, az rejtőzködik, így rengetegen kimaradnak a felmérésből. A kábítószer-bűnözésben hatalmas a látencia, a rendőrség feladata, hogy megtalálja az összes rejtőzködőt. Ezeknek az ügyeknek az elkövetési módja azonban különbözik a többi bűnesettől, ugyanis nincs sértett, mert aki a droggal él, az is bűncselekményt követ el, így minden információt a nyomozóknak kell feltárniuk.

Ródler Norbert
© Stiller Ákos
Ródler Norbert, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) kábítószer-bűnözés elleni osztályának vezetője nem látja olyan borúsnak a helyzetet: szerinte a bandaháborúk nem olyan gyakoriak, mert olyan komoly felvevőpiaca van ezeknek az illegális szereknek, hogy a különböző bandák, nyugodtan élnek és termelik a profitot egymás mellett. 

„Olyan, hogy „drogpiac”, általánosságban nem létezik, minthogy azt uraló nációról sem beszélhetünk, hiszen ez olyan, mintha kijelentenénk, hogy a hazai járműpiacot például az esztergomi márka uralja, holott egy darab autóbuszt, nyerges-vontatót vagy vitorlást sem ad el. Így jelen szituációban is heroinpiacról, kokainpiacról, szintetikus kábítószerek piacáról, vagy kannabiszpiacról beszélhetünk, amely kapcsán valóban az elsőként említett esetben egész Európában jelentős szerepet töltenek be török csoportok” - mondja.

A többi drog esetében azonban nagyon komoly magyar hálózatok is kialakultak – állítja Ródler Norbert. „A hazai kábítószer-kereskedelem ellen küzdő hatóságoknak – és itt egyaránt értem a vám- és pénzügyőrséget és a rendőrség országos és területi hatáskörű szerveit – semmi szégyenkeznivalója nincs, hiszen európai összehasonlításban is kiemelkedő eredményeket érünk el. Persze lehet ezen tovább javítani, de az általunk lefoglalt kábítószerek mennyiségét nem tengeri kikötőkkel is rendelkező államok hatóságai által lefoglaltakéhoz kell hasonlítani” – magyarázza.

A magyar hatóságok folyamatosan alakítják szervezetüket, munkamódszerüket, hogy lépést tartsanak a bűnöző csoportok tevékenységével – hangsúlyozta az osztályvezető. Szerinte ennek egyik ékes példája, hogy a BRFK keretein belül idén január 1-jével megalakult a Kábítószer-bűnözés Elleni Szolgálat. „Az pedig, hogy milyen pozíciókkal, hírforrásokkal rendelkezünk ezekben a csoportokban, nem újságok lapjaira és internetes oldalakra való téma, és a magam szempontjából boldogabb vagyok, ha mindig a pozícióink hiányáról szólnak a híradások, hiszen ha azokról bármi nyilvánosságra kerül, akkor az már használhatatlan.”

Csikász Brigitta - Dezső András

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Plázs

Drog, alkohol, cigi: mindegyiket kipróbálta az ifjúság

Egyre elterjedtebb a serdülőkorú fiatalok körében a dohányzás, valamint az alkohol-és kábítószerfogyasztás. Különösen a lányoknál szembetűnő a változás: míg húsz éve a 11-17 év közötti lányok csekély hányadára volt jellemző a szerfogyasztás, mára "utolérték" a fiúkat - derül ki az ÁNTSZ Országos Gyermekegészségügyi Intézet kutatásából.

MTI Itthon

Drogdílereket fogtak Borsodban

Elfogtak három embert, akik a gyanú szerint értékesíteni akarták a náluk talált nagy mennyiségű kábítószert. A bíróság előzetes letartóztatásba helyezte az elkövetőket.