Az évenként nyilvánosságra hozott politikai kockázati index (PRI) értéke 2007-ben – az előző évhez hasonlóan – 66 pont volt, vagyis az alacsony kockázati sáv alsó, a közepes kockázati sávhoz közeli harmadában helyezkedik el. A 2006-ban megemelkedett politikai kockázatok 2007-ben sem mérséklődtek. A szakértők szerint az évet ellentmondásos és egymást kioltó politikai folyamatok jellemezték.

Szabados Krisztián, a Political Capital igazgatója az elemzés alapján három kiemelt kockázatú területet említett: az erősödő romaellenességet, a permanensen változó, adóelkerülésre ösztönző adórendszert valamint a politikában és magángazdaságban terjedő korrupciót. Ez utóbbi fő okaként az Országjelentés a pártfinanszírozás átláthatatlanságát, illetve a közbeszerzések nem megfelelő szabályozását jelöli meg.

Bár a bürokráciában és a médiaszabályozás terén történtek kisebb, kedvező irányú változások, a kormányra 2007-ben nemcsak politikai, de intézményes értelemben is az instabilitás vált jellemzővé, és a permanens szerkezeti és személyi átalakulás jelentősen nehezítette a hatékony kormányzati munkát.

A reformok folytatódtak ugyan, de erősödött a reformokkal kapcsolatos politikai hezitálás. A kormány ugyan sikert ért el egyes területeken (a schengeni belépéssel kapcsolatos rendészeti integráció, honvédelmi reform) a kiadások csökkentésében, a közszféra létszámának lefaragásában, de a komoly érdeksérelmekkel járó szerkezeti átalakításokhoz már hiányzott a politikai támogatás – mondta Szabados Krisztián.

Krekó Péter, a Political Capital vezető elemzője emellett kiemelte, hogy a jogbiztonságban nem történt ugyan változás, de a 2007-es, főképp a reformokkal összefüggő felfokozott törvényalkotási munka – akárcsak 2006-ban – a minőség rovására ment, ami rontotta a jogbiztonságot. A jelentés készítői negatív fejleményként értékelték, hogy 2007-ben az Alkotmánybíróság maga is aktív szereplőjévé vált a népszavazásokkal kapcsolatos politikai vitáknak, és a testület (korábbi gyakorlatával ellentétesen) kifejezetten megengedő álláspontra helyezkedett a népszavazási kérdések tekintetében. Ez az elemzők szerint a jogbiztonság ellen hat. Krekó Péter szerint ettől nem független az sem, hogy 2007-ben (a korábbi évekkel szemben) a politikai intézmények közül az Alkotmánybíróság megítélése is romlott.

Az erős kormányellenes hangulat kedvezett a szélsőjobboldalnak is, mely a Magyar Gárda megalakulásával jelentőset lépett előre az intézményesülés útján, kihasználva az erősödő romaellenes tendenciákat a magyar társadalomban – mondta Szabados Krisztián.

A tavalyi év ellentmondásos volt a magyar gazdaság szempontjából is: az egyensúlyi helyzet javult, az ország versenyképessége azonban romlott. A magyar gazdaság kockázatait mérő EcoRisk értéke 2007 átlagában 52,4 ponton állt (a 2006-os 55,1-hez képest), vagyis a gazdasági kockázatok alig változtak, és továbbra is a közepes tartományban maradtak. A négy alindexből 2007 negyedik negyedévében három – a pénzügyi, az egyensúlyi és a munkapiaci – enyhén javult, míg a negyedik, a konjunktúra állását jelző mutató jelentősen romlott az egy évvel korábbihoz képest. Az EcoRisk 2007-ben annak ellenére nem mutatott jobb eredményt, hogy az államháztartás hiánya tavaly drasztikusan csökkent. Ennek hátterében a kiigazítás kedvezőtlen szerkezete áll.

Az elemzés itt is három kiemelt kockázatú területet említ. Egyrészt rendkívül magas munkát terhelő adóék, a kiigazító csomag befagyasztotta a belső konjunktúrát és jelentősen romlott a lakosság nettó megtakarítási pozíciója – emelte ki Martin József Péter, a Figyelő főszerkesztője.

Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója Magyarország hitel nemfizetési kockázatának (SDC) bemutatásakor arra hívta fel a figyelmet: amíg a súlyos, 2006. évi ikerdeficit idején a kockázati felár 20-60 bázispont volt, addig jobb egyensúlyi mutatók mellett, 2008 elején a felár 200 bázispontra ugrott fel és jelenleg is 120-130 bázispont.

Az elemzés szerint a külföldiek által tartott állampapír-állomány lejárati szerkezete azt mutatja, hogy a külföldi befektetők Magyarországba vetett bizalma töretlen. Tavaly államadósságunk nem kis részét stabilan finanszírozták a külföldi befektetők. Duronelly Péter azonban arra is figyelmeztetett, hogy a tőkepiacokon úgy tűnik vége a „kegyelmi állapotnak”, a jövőben a magyar állam lényegesen magasabb költségek mellett tudja majd magát finanszírozni.

A konjunktúra mutató a 2001-es mélyponton

A konjunkturális alindex romlásának hátterében a fogyasztás és a kiskereskedelem visszaesése áll – mondta Török Zoltán. A konjunkturális kockázatokat mutató index az utolsó negyedévre 2001 óta nem tapasztalt mélységbe, 40 pontig süllyedt – vagyis a közepes és a magas kockázati sávok határára került – mutatott rá a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Míg 2001-ben a külső környzeti tényezőőknek volt köszönhető a mélyrepülés, addig most a magyar gazdaság romlása vezetett ide – magyarázta az elemző. 

Az Országelemzés szerint a magyar gazdasági konjunktúra legproblematikusabb területévé a kiskereskedelmi mutatók romlásának felgyorsulása vált. Az év második felében 20 pont alá csökkent az alindex – ez pedig már a nagyon magas kockázati kategória – mutatott rá Török Zoltán.

Bartha Attila, a Kopint-Tárki kutatási igazgatója kedvezően értékelte az államháztartási egyenleg alakulását; a GDP arányos eredményszemléletű hiány 5,5 százalékra csökkent a 2006. év végi 6,8 százalékról, ugyanakkor a lakossági megtakarítások kedvezőtlenül alakultak. A romló jövedelmi helyzetre a lakosság válasza nem a megtakarítási hajlandóság növelése volt, hanem a fogyasztás fenntartása, akár hitelfelvétel árán is – hangsúlyozta a kutató. Bartha Attila ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a folyó fizetési és a tőkemérleg egyenlegén belül megnőtt az adósság típusú tőkebeáramlás.  Véleménye szerint ez növekvő kockázatot jelent, ugyanis a jövőben a kisebb hiteleket is kénytelen lesz az állam hitelekből finanszírozni.

Az Országjelentés szerint ebben az évben sem várható Magyarország gazdasági kockázatának érdemi mérséklődése. Az elemzők arra számítanak, hogy az EcoRisk értéke továbbra is közepes kockázatú marad, nem tér vissza abba az alacsony kockázati tartományba, ahol 2000 elején tartózkodott. Az egyensúlyi kockázat ugyan várhatóan csökken és a belső konjunkturális folyamatok is javulhatnak, de a pénzügyi kockázatok enyhe növekedése mellett kedvezőtlen irányú elmozdulást várnak a munkaerőpiacon, ahol jó esetben stagnál a foglalkoztatás, miközben jelentősen nő a munkanélküliség.