Dósa főkapitány: „a médiát valakik vezénylik”

Utolsó frissítés:

Hétfőn a Fővárosi Bíróságon folytatódott a Magyar Gárda Egyesület márciusban kezdődött föloszlatási pere. A Gárda ügyvédje szeretné, hogy a Fővárosi Bíróság kérje ki ítélethozatal előtt az Alkotmánybíróság véleményét. A Hitler Mein Kampfját kiadó Mónus Áron Ehud Barakot idézte.

Kolompár Orbán és Egri Oszkár
© Szegő Péter
Hatalmas rendőri készültség és a média kitüntetett figyelme kísérte a tárgyalást. A Fővárosi Bíróságon szintén hétfő délelőtt folytatódott Kulcsár Attila és társai, továbbá Balázs László és társai elleni büntetőper (az úgynevezett Baumag-per), ám a kettő együtt messze kisebb érdeklődést váltott ki, mint a Gárda-per.

A felperes Fővárosi Ügyészség mögött fölsorakozott két úgynevezett beavatkozó. Egri Oszkár, aki az elsőrendű felperesi beavatkozót, a Mazsihiszt képviselte, a hvg.hu-nak elmondta: ha találnak olyan érveket, amelyekkel a felperesi érvekre ráerősíthetnek, akkor azokat itt közölni fogja. Hozzátette: érdekes ez a per, amelyben az emberi, az állampolgári és a személyiségi jogok határait és e jogok ütközését vitatják meg. A másodrendű felperesi beavatkozó a Kolompár Orbán elnök által képviselt Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ). Mellettük még a felperesi oldalon egy, az alperesin öt jelölt – köztük a Jobbik Magyarországért Mozgalom – vár arra, hogy a bíróság a továbbiakban beavatkozóként ismerje el.

Egri a tárgyaláson azt mondta: a Magyar Gárda Egyesület (MGE) szimbólumrendszere – főleg a vallásos zsidókban – félelmet kelt, működése pedig mások jogainak és szabadságának a sérelmével jár. Külön fölhívta a figyelmet az MGE alapította Magyar Gárda Mozgalom (MGM) március 29-i avatási ünnepségen elhangzottakra. „Nem érdekel bennünket, miket hazudoznak kaftános uraik megbízásából” – idézte Egri az MGM főkapitányát, Dósa Istvánt. Arra kérte a bíróságot, hogy adjon helyt a felperes keresetének. Kolompár Orbán arra hívta föl a figyelmet, hogy a Magyar Gárda rendszeresen cigányozik a nagy nyilvánosság előtt, gyűlöletet keltve ezzel a cigánysággal szemben. A magyarországi cigányság fél a Gárdától.

A esetleges leendő alperesi beavatkozók közül az elsőrendű, az Adolf Hitler Mein Kampf ját magyarul megjelentető Mónus Áron hangsúlyozta: közvetlenül érdekelt a Magyar Gárda fennmaradásában. Betörtek hozzá, és a rendőrség nem csinált semmit. „A Magyar Gárda megvédett volna a tolvajoktól” – vélte. „A Magyar Gárdánál sokkal fontosabb (így! – Sz. P.) nézeteket valló szervezeteket sem oszlat föl a bíróság” – állította. Hozzátette: veszélyben a demokratikus jogállam, ezért is szükség van a Gárdára. Mónus Ehud Barak izraeli védelmi minisztert, volt miniszterelnököt idézte, aki szerint nincs jövője annak a nemzetnek, amelyik nem ismeri saját múltját.

Az alperes MGE védelmét ellátó Gaudi-Nagy Tamás szerint a felperesi beavatkozók részben közhelyszerű, részben valótlan dolgokat mondtak el. Gaudi-Nagy szerint az egyesülési jog alapvető emberi jog. A fő kérdés, hogy a gyülekezési szabadság súlyos korlátozása megengedhető-e. „A vélemények ütköztetésének szereplőit nem kiiktatni kell a közéletből, hanem nézeteiket kell ütköztetni” – fogalmazott. Hangsúlyozta: attól, hogy egyesek félnek a Magyar Gárdától, az egyesület még nem törvénysértő. Szerinte diszkrimináció, ha bizonyos csoportok érzékenysége alapot adhat a föloszlatásra, más csoportoké meg nem. Például sokakban azok keltenek félelmet, akik április 4-ét mindmáig ünneplik és koszorúznak aznap, mégsem merül föl az április 4-én koszorúzó szervezetek föloszlatása. Az alperes ügyvédje úgy vélte: a bíróságnak az ítélethozatalkor a szükségesség és az arányosság elvét kell figyelembe venni. Az absztrakt veszélyeztetés nem éri el a föloszlatás szükségesességének szintjét – szögezte le. Gaudi-Nagy indítványozta a per fölfüggesztését és az Alkotmánybíróság (AB) véleményének kikérését, ugyanis szerinte a perben alkalmazni kívánt jogszabályok alkotmányellenesek.

A felperes Fővárosi Ügyészséget képviselő Varga Bálint Zsolt ügyész szerint alkotmányos jogok védelmében kerülne sor a MGE föloszlatására. Úgy véli, azzal, hogy az alperes ki akarja kérni az AB véleményét, csak az időt akarja húzni.

Érvek és ellenérvek (Oldaltörés)

Gárda-per. Öcsödi bírónő és Gaudi-Nagy
© Szegő Péter
Vona Gábor, a  Jobbik elnöke azt mondta: mind az MGE, mind az MGM maximálisan tiszteletben tartja a jogszabályokat. „Rendezvényeinken soha semmilyen rendbontás, zavargás, jogsértés, szabálysértés, bűncselekmény nem történt.” (A tárgyalás szünetében a hvg.hu tudósítója ezzel kapcsolatban azt kérdezte Vonától: tud-e arról, hogy a március 29-i gárdaavatáson villámgyülekező fiatalokat vertek meg. „Hazugság a kérdés. Nem bántalmaztak. Bizonyítsa be. Szóváltás volt, de erőszak nem” – felelt az MGE elnöke.)

Vona elismerte, hogy az általa elnökölt szervezet megosztja a társadalmat, de „ugyanígy megosztja a társadalmat az OCÖ, a Mazsihisz, vagy a Kendermag Egyesület is” – szögezte le. Szerinte a társadalom jelentős részében a Mazsihisz és az OCÖ működése ébreszt félelmet. Hozzátette: a Gárda rendezvényei nem cigányellenesek. Fölhívta a figyelmet arra, hogy a felperes Fővárosi Ügyészség által a föloszlatási kérelem egyik indokául szolgáló tatárszentgyörgyi felvonuláson fölszólalt a cigány Kolompár János. Vona idézte Kolompárt, aki azt kérte a cigány társadalomtól, hogy rekessze ki sorai közül a „bűnöző réteget”. Vona azt igyekezett bizonyítani, hogy „hogy a cigányság egy része nemhogy nem fél a Gárdától, de annak elképzeléseivel egyetért, a Gárda által felvetett problémákat maga is súlyosnak tartja, megoldásukban pedig érdekelt”.

Az elsőrendű felperesi beavatkozóval kapcsolatban Vona azt mondta: „Mivel a Magyar Gárda Egyesület vallási ügyekben sosem nyilvánult meg, a Mazsihisz beavatkozási kérelmét egyértelműen provokációnak tartom és ezért a Mazsihisz képviselőjének egyetlenegy kérdésére sem vagyok hajlandó válaszolni.” Ennek némileg ellentmond, hogy a Magyar Gárda becsületkódexe szerint ateisták nem lehetnek a Gárda tagjai. Kolompár Orbán többek közt arra hívta föl a figyelmet, hogy Vona Kolompár János tatárszentgyörgyi beszédét „nem a valóságnak megfelelően” idézte.

Az alperes kérésére tanúként hallgatták meg Dósa Istvánt, az MGM főkapitányát. Dósa azt mondta: főkapitánnyá a tizenkilenc megyei és egy budapesti szervező választotta meg egy évre, a megyei kapitányokat viszont ő nevezi ki. Az értekezleteken jegyzőkönyv nem készül, tagnyilvántartás nincs. A belépő gárdistáktól csak akkor kérnek erkölcsi bizonyítványt, ha az illetővel szemben valamilyen gyanú merül föl. Dósa a Magyar Gárda szimbolikájával kapcsolatban azt mondta: „A címer gyakorlatilag Szent Imre herceg pajzsát jelképezi”. [Ez azért meglepő, mert mind a Magyar Gárda honlapja,   mind a Magyar Wikipédia szerint az Imre hercegnél (1007?-1031) majdnem kétszáz évvel később élt Imre király (1196-1204) jelvénye volt az Árpád-sávos, kilencoroszlános címerpajzs. - Sz. P.] „Gárdisták soha senkit egy ujjal sem bántottak” – ismételte meg Dósa Vona kijelentését. „A médiát valakik vezénylik” – hangsúlyozta. „Én úgy gondolom, hogy ez egy szófordulat volt” – felelt a főkapitány Varga azon kérdésére, hogy mit jelentett részéről az avató ünnepségen használt „kaftános uraik” kifejezés.

A Fővárosi Ügyészség a per mielőbbi lezárásában érdekelt – mondta Varga Bálint Zsolt. Hozzátette: megkeresést kér az MGE számlamozgásának vizsgálatára.

Gaudi-Nagy azt kérte: a következő tárgyalási napon hallgassák meg Reiner Pétert, a vállaltan zsidó gárdistát és Schön Pétert, az MGE alapító tagját, az egyesület és a mozgalom közös honlapjának az üzemeltetőjét. Hozzátette: ellentétben a március 12-i tárgyalással, most nem érvényesült a nyilvánosság garanciája.

A bírónő az új tárgyalási fordulót június 30-ára tűzte ki.

Szegő Péter