Hatályon kívül helyezte az Országgyűlés hétfőn a 2008. évi I. törvényt, vagyis az egészségbiztosítási pénztárakról szóló jogszabályt. Így visszaáll az elfogadás előtti társadalombiztosítási rendszer. Az erről szóló jogszabály a kihirdetését követő napon lép hatályba, egyidejűleg jogutód nélkül, kényszer-végelszámolással megszünteti a 22 megyei egészségbiztosítási pénztárat. A pénztártörvényből kizárólag azok a rendelkezések maradnak meg, amelyek már részeivé váltak az egészségügy jogi szabályozásának és elhagyásuk egyes területek szabályozatlanságát eredményezné. Ilyen például a felügyeleti tanács összetétele, az intézményi és a betegforgalmi lista, valamint az elszámolási nyilatkozat megszüntetése.

Antall, Horn, Orbán

A Fidesz ugyanígy fenyegetőzött, amikor 1997-ben a nyugdíjreform előkészítése folyt, de hatalomra kerülése után mégsem állította vissza az eredeti állapotot – írja a jövő héten megjelenő, Miért beteg a magyar gazdaság? című könyvében Mihályi Péter közgazdász. Arra is kitér: a több-biztosítós modellbe gondolkodott Antall József, Horn Gyula és Orbán Viktor is. Az egészségügyi reformmal kapcsolatban megoldásnak a 100 százalékban magántulajdonú, versengő biztosítók rendszerét tartja, amelyekbe azonban nem kötelező a belépés, aki akar, maradhat az állami rendszerben.

A parlamenti döntés előtt még a parlamenti pártok és képviselőik sajtóközleményekben és nyilatkozatokban nyomatékosították eddig is ismert álláspontjukat - a múlt heti vitához hasonló hangnemben. Gusztos Péter, az SZDSZ nevében úgy fogalmazott: pártja nem tartja jó iránynak, hogy az egészségügy területén egy-két előrelépés után két-három visszalépés történik, "emelt fővel és büszkén fognak nemet mondani" a jogszabály jelentős részének hatályon kívül helyezésére – közölte. Hozzátette azt is, hogy „sajátos reformellenes nagykoalíció jött létre”, hiszen a két legnagyobb frakció, a Fidesz és az MSZP igent mond a hatályon kívül helyezésre. „Ebbe a politikába való visszatérés elképzelhetetlen, azért léptünk ki, mert ezt akartuk megváltoztatni” – reagált, amikor arról faggatták, elképzelhető-e, hogy a liberális párt visszatér a koalícióba.

"Hadd lássa az istenadta nép, hogy a politikusok pálfordulása hogyan történt meg” – ezt már Mikola István, a Fidesz egészségpolitikusa mondta, amikor arról számolt be: névszerinti szavazást kérnek majd a parlamenttől.

Az MSZP országgyűlés képviselőcsoportja pedig sajtóközleményt adott ki, nevezetesen: a pártnak „nem meggyőződése és céljai változtak, hanem a körülmények, ezért szavazza meg a pénztártörvény egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését”. Az eredeti pénztártörvényre, vagyis az MSZP-SZDSZ kompromisszumos modelljére utalva pedig így fogalmaztak: megőrizte a szolidaritást és a nemzeti kockázatközösséget, „ezért álltunk ki érte minden vitában, méltatlan és durva támadások, személyes fenyegetettség közepette”. „Időközben azonban jelentősen megváltoztak a pénztártörvény eredményes végrehajtásához szükséges politikai, társadalmi és gazdasági feltételek” – indokoltak a szocialista honatyák.

Vizitdíjper

Megkezdődött annak a kunhegyesi fogorvosnak a polgári pere, aki a 2007-es bevezetés óta nem szedett vizitdíjat betegeitől. Ügyvédje elmondta: a vizitdíj egy, az orvost megillető bevétel, így tulajdonképpen saját támogatásáról mondott le. A védő jelezte: nagy valószínűséggel az Alkotmánybírósághoz fordulnak majd.

„A politika most nem akar látványos dologgal előállni, várhatóan hagyja majd, hogy szakma megtegye azokat a dolgokat, amelyek fontosak a rendszer hatékony, biztonságos működése szempontjából. Emellett azonban fontos, hogy az új miniszter összefogja a szakmákat és megakadályozza, hogy egyes lobbiérdekek érvényesüljenek, ki kell egyenlíteni az erőviszonyokat” – értékelte a helyzetet a hvg.hu-nak Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, amikor arról kérdeztük, mire számíthatunk az elkövetkező két évben.

„A kormányoknak általában jól kommunikálható dolgokra van szükségük, ilyen volt például a többpénztáras modell is, de ezek a látványos döntések leginkább csak a politika érdekeit szolgálják” – hangsúlyozta a szakember. „A babramunkáról azonban már régen elfeledkeztek. Az apparátus - a minisztérium vagy éppen az ÁNTSZ - nem látja el megfelelően feladatait, rossz reakciókat adnak a kihívásokra, s ezen sürgősen változtatni kell. Rendezni kell a betegutakat, a kusza viszonyokat, a pontatlan feladat-meghatározásokat és kontrollra is szükség van a rendszer felett. Korábban úgy képzelték: majd a biztosítók elvégzik ezeket a feladatokat, ez azonban az állam feladata” – magyarázta az elmúlt évek egészségpolitikáját többször bíráló Sinkó.