A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSzF) az idén január elején írt ki beszerzési eljárást a közigazgatási, illetve oktatási intézmények több százezer számítógépén futó szoftverek beszerzésére. A korábbi években rendre a Microsoft (MS) szoftveróriás nyerte a hasonló tendereket, így az állami intézmények túlnyomó többsége ettől a cégtől bérel szoftvereket (többek között Windowst és Office-t).

A három nyílt forráskódú, szabadon használható szoftverek forgalmazásával foglalkozó cég konzorciumi formában kívánt indulni a pályázaton, de a műszaki dokumentáció részletes tanulmányozása során arra jutottak, hogy nem érdemes, mert kizárólag ai Microsoft termékei nyerhetnek. "A szövegben 1631 alkalommal szerepel a Microsoft megnevezés, ami már önmagában is törvényellenes, mert egy ilyen pályázat nem nevesíthet terméket" – mutatott rá Kürti László, az Open SKM Agency Kft. ügyvezetője.

Gyanújuk nem is volt alaptalan: a pályázaton Microsoft szoftvereket forgalmazó vállalatok nyertek; a köz-, és felsőoktatásra vonatkozó első szerződéseket, összesen 1,4 milliárd forint értékben, már meg is kötötték - mondta Kürti László,. Úgy véli, a kiírás feltételei több ponton is sértik a szabad verseny elvét, gátolják a nyílt forráskódú szoftverek felhasználásának esélyegyenlőségét az oktatásban és a közigazgatásban és így bebetonozzák a Microsoft monopóliumát ezeken a területeken.

A KSZF szerint azért írták az újabb közbeszerzés ajánlati felhívásába, hogy a pályázatot "Microsoft vagy azzal egyenértékű licenckonstrukciókra" írják ki, mert az állami intézmények túlnyomó többsége ettől a cégtől bérel szoftvereket. A MEH főigazgatósága is jogszerűnek tartotta a kiírást, s azzal érvelt, „a nyíltak is indulhattak volna”. (A tenderen kizárólag Microsoft szállítók pályáztak.) A Közbeszerzési Döntőbizottság szerint sem sérült az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód elve, a Microsoft nevesítése önmagában nem jelent megkülönböztetést

Az ügyben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) mindazonáltal eljárást indított, mert a pályázat szövegét nem találta összeegyeztethetőnek a hatályos közbeszerzési törvénnyel. A Közbeszerzési Döntőbíróság, mint elsőfokú hatóság, februárban helybenhagyta a kiírást. A GVH fellebbezett a határozat ellen. A Fővárosi Bíróság először május 19-re tűzte ki a tárgyalás napját, majd július 7-re halasztotta. A három cég szerint mindkét lépés jogellenes, mert a közbeszerzéssel kapcsolatos ügyek tárgyalását sürgősséggel, harminc napon belül meg kell kezdeni.

Kürti cége a botrányosnak ítélt pályázat ügyében nyílt levéllel fordult a Köztársasági Elnökhöz, a Fővárosi Bíróság eljárásával kapcsolatban pedig panaszt tett az Országos Igazsgszolgáltatási Tanácsnál. A panasz kivizsgálását a tanács a Fővárosi Bíróság vezetőjének hatáskörébe utalta, a köztársasági elnök hivatalából pedig mind a mai napig nem érkezett válasz - mondta Kürti László.

„Ez a szoftver-közbeszerzési ügy túlmutat a kiírás összegén, hiszen a magyar elektronikus közigazgatási szolgáltatásokat alapvetően meghatározzák azok a szoftverek, amelyeken ez létrejön” – hangsúlyozta Kürti. Szerinte a Microsoft rendszerek még egymással is nehezen, a nyílt szabványoknak megfelelő szoftvertermékekkel pedig egyáltalán nem működnek együtt. Ez a fajta szoftverbeszerzés visszaveti a gazdaság, a digitális írástudás és az elektronikus közigazgatási szolgáltatások fejlődését; nagyon jelentős technológiai lemaradásba kerül az egész ország - vélte az ügyvezető.

hvg.hu