Ügydöntő népszavazási kérdés hitelesítését kérte tavaly november 22-én a Roma Civil Szervezetek Választási Szövetsége az Országos Választási Bizottságnál (OVB) abban a kérdésben, hogy pénznyerő-automatát csak játékkaszinóban lehessen üzemeltetni. A választási csúcsszerv engedélyezte is az alírásgyűjtést idén szeptember 29-éig. 

Kaszinóból Magyarországon összesen öt darab működik, a többi annak látszó szórakozóhely egyszerű játékterem. A kezdeményezést megelőzte, hogy a szervezet által megalakított, de a Fővárosi Bíróságon még bejegyzés alatt álló Szerencsejátékosok Országos Közhasznú Érdekvédelmi Szervezetének vezetői hét hónapig győzködték-zaklatták a Pénzügyminisztérium illetékeseit, hogy anyagilag támogassák a játékszenvedéllyel küzdők megsegítésére szolgáló prevenciós programjukat.

„Nem zsarolás az, amit teszünk, csak egyszerűen nincs más eszközünk arra, hogy a játékautomaták üzemeltetőivel szemben fellépjünk. Nem az a célunk, hogy a népszavazáshoz szükséges íveket leadjuk, hanem  hogy megkapjuk a pénzt, amivel a rászoruló embereken segíthetünk” – mondta Abházi József, az egyesület elnöke, aki többszörösen büntetett előéletű és tudomásunk szerint jelenleg is büntetés alatt áll csalás miatt (egy év börtön két évre felfüggesztve).

Abházi nem volt hajlandó ennek a remélt „pénzügyi segítségnyújtásnak” a végösszegét elárulni, de a hvg.hu tudomása szerint a Magyar Szerencsejáték Szövetség által befizetett játékadó, 40 milliárd forint egy százalékát, 400 millió forintot akar számlájára az egyesület. Az elnök levezette: ebből a pénzből futná egy ingyen hívható, zöld számos, 24 órában elérhető telefonos segélyszolgálatra, játékfüggőkön segítő anonim csoportokra, sőt egy olyan kaszinóra is, ahol a szenvedélybetegek ingyen játszhatnak, s így nem veszélyeztetik a családi kasszát és békét.

„Jól tudom, min mennek keresztül ezek az emberek, hiszen én is játékfüggő voltam” – árulta el Abházi. Tudomása szerint az országban 50 és 100 ezer  között van azoknak a  száma, akiknek az élete a játékgépezés, illetve akik emiatt kockára teszik a vagyonukat és az életüket. „Azt szeretnénk, ha a szociálisan hátrányos helyzetű területekről és a bevásárlóközpontokból kitiltanák a játékgép-automatákat, hogy a segélyekből élők és a fiatalok ne gépezhessenek” - mondja Abházi.

Fontos lenne az is, mondja Abházi, hogy az üzemeltető közvetlenül az automaták közelében tartsa a panaszkönyvet, s azok, akik esetleg nem mernek lépni vitás esetekben, felhívhassák az egyesületet azon az ingyenes számon, amelyet minden játékgépen feltüntetnének. „A mi szervezetünk mindenképpen fellépne a problémák megszüntetése érdekében.” Így – Abházi elképzelése szerint – embereik részt vennének az adóhivatal által tartott játékterem-ellenőrzésekben is. Hogy milyen alapon járnának el, arra nem válaszolt, csupán annyit vázolt fel, hogy ők „kvázi olyan civil szervezetként működnének, mint a Magyar Helsinki Bizottság”.

Abházi elmondta, hogy miután a pénzügyi tárcánál nem jártak sikerrel, megkeresték a Magyar Szerencsejáték Szövetséget (MSZSZ), hogy onnan kapjanak „támogatást”, aminek mértékét Abházi havi, gépenként fizetendő néhány ezer forintra lőtte be. Mivel szerinte az országban lévő pénznyerő-automaták száma 30 ezerre tehető, ezért az „érdekvédők” jól járnának. 

Erre azonban nincs sok esély, hiszen az MSZSZ sem hajlik a tárgyalásokra. A szövetség elnöke, Schreiber István a hvg.hu-nak így nyilatkozott Abházi ajánlatáról: „Bűnözők kezdeményezése arra, hogy a népszavazás intézményének gyengeségeit zsarolásra használják fel. S közben tudatosan vagy tudattalanul kezére játszanak azoknak a politikai köröknek, amelyek a magyar szerencsejáték-piacot, az ország egyik legsikeresebb üzletágát külföldieknek akarják juttatni.”

Megkerestük a Pénzügyminisztériumot is, de a sajtóosztály munkatársa közölte: nem nyilatkoznak.