Idén január elsejétől a környezetvédelmi termékdíj kivetésével és beszedésével, a szükséges ellenőrzéssel  kapcsolatos feladatokat a Vám- és Pénzügyőrség látja el. A környezetvédelmi termékdíjat többek között bizonyos kőolajtermékek, gumiabroncsok, akkumulátorok, elektromos berendezések után vetik ki, így akarnak  pénzügyi forrásokat teremteni  a termékek előállítása, forgalmazása, felhasználása során okozott környezeti veszélyeztetések, illetőleg károk megelőzésére, vagy legalábbis csökkentésére.

A feladatot megkapta a testület, de az érintett termékek forgalmazását végző cégek – tudomásunk szerint – egyelőre nem szerepelnek a Vám- és Pénzügyőrség érdeklődési körében. Pedig úgy tudjuk, nem egy autógumi-kereskedés és -szerviz, illetve kenőanyag forgalmazó variál a számlákkal, magyarán, visszaéléseket követ el az áfával. Mindezt megerősítette informátorunk, aki jelenleg egy kenőolajakat forgalmazó cégnél dolgozik, korábban pedig egy autógumis cég alkalmazta. 

NBH figyelmeztetés

A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)2007-es évkönyve szerint a hivatal fokozott figyelmet fordított az adó- és vámcsalással, hamis értékpapír- és pénzjegy-előállítással összefüggő jelenségek feltárására, illetve a pénzmosás gyanújára utaló információk beszerzésére. Mint írják: „Ma már nem csupán a szervezett bűnözői csoportok esetében figyelhető meg, hanem nemzetgazdasági szinten ható jelenség is:  egyes gazdasági társaságok tudatosan úgy alakítják üzleti tevékenységüket, hogy az áfa és egyéb adók elkerülése révén többletjövedelemre tehessenek szert.” Az NBH tapasztalatai szerint ez a fajta csalási mód általában kapcsolatban áll más jogellenes tevékenységgel, gyakran a pénzmosással.

„Az autógumiknál kilónként, a kenőolaj esetében pedig literenként mintegy 95-100 forint a környezetvédelmi termékdíj. Jelentős összegekről van szó,  egy komolyabb gumiabroncs nagykereskedő évente 500-600 tonna árut forgalmaz.” Az alacsonyabb mennyiség esetében is, éves szinten 50 millió forintnyi  környezetvédelmi termékdíj terheli  a kereskedőt. 

Informátorunk szerint nagyon is megéri trükközni a számlákkal.  „Legyen, mondjuk 150 tonna, amit a nagykereskedő számla nélkül ad el. Mivel nincs róla papír, nem fizeti be a termékdíjat, és így 15 millió forint maradt a zsebében. Ráadásul visszaigényelheti az áfát, hiszen számlája van arról, hogy megvette az árut. Ha a számlát eladja valakinek, azon is nyer. További manipulációkra ad alkalmat, ha a cégtulajdonos alapít egy vállalkozást például Ausztriában vagy Szlovákiában, és a  készletet ide-oda  mozgatja, akár papíron is.”

Az informátor úgy vélte, hogy a nagyobb autószervizekben egy hónap alatt 500 liter motorolajat biztosan elhasználnak, tehát itt is megéri trükközni az áruval és a számlával. „Az, hogyan kerülik ki a cégek a környezetvédelmi termékdíj fizetését, illetve, hogyan követnek el áfacsalást, leginkább úgy kerülhetne napvilágra, ha a pénzügyőrök tételes ellenőrzést tartanának. Ebben az esetben ugyanis rögtön kiderülne, hogy a papíron lévő készlet megegyezik-e a raktáron lévővel. Amennyiben pedig papíron több az áru, mint a valóságban, akkor valószínű, hogy számla nélkül adott el a vállalkozás.”

Mivel immár a VPOP jogkörébe tartozik az ellenőrzés, megkérdeztük, mennyi vizsgálatot végeztek el gumiabroncs-kereskedésekben és -szervizekben, illetve a kenőanyag forgalmazóknál. Kíváncsiak lettünk volna arra is, hogy mit tapasztaltak, találtak-e visszaéléseket, illetve szabtak-e ki bírságokat? Kérdéseinkre egyelőre  nem érkezett válasz. (Természetesen amint kapunk tájékoztatást,  közöljük olvasóinkkal). 

Cs.B.