A testület megítélése szerint a televízió a Híradó 21 és a Célpont című műsorok egy-egy adásában olyan újságírói eszközöket is felhasznált és megjelenített - a tényfeltárás jogszerű eszközei mellett -, amelyek alkotmányos alapjogok sérelmével jártak, így a műsorszámok a médiatörvénybe ütköztek. Az ORTT határozatai egyúttal mindkét ügyben hangsúlyozzák, hogy a tényfeltáró újságírás fontos és hasznos műfaj, ám az információk megszerzésére alkalmazott módszerek nem sérthetik az alkotmányos követelményeket. Az ORTT egyébként nem szankcionálta a televíziót, döntött viszont arról, hogy a téma megvitatására a műsorszolgáltatók bevonásával konferenciát szervez A tényfeltáró újságírás határai címmel.

Az ORTT határozata szerint a Híradó 21 című műsor február 23-i adásában a Hír Televízió riportere Veres János pénzügyminiszter kampányfőnökének adta ki magát, s az így lefolytatott és rögzített telefonbeszélgetésekből a néző választási csalásra gyanakodhatott. Eszerint a riporter jogosulatlanul használta fel más személy azonosságát, hogy a kampányhoz kapcsolódó törvénysértő ajánlatot tegyen önkormányzati képviselőknek, s a testület szerint a televízió ezzel megsértette a névviseléshez és a jó hírnévhez való jogot.

A Célpont című műsor április 4-i adása kapcsán a testület egyrészt a levéltitokhoz való jog sérelmét állapította meg - mivel a műsor a börtönben lévő Kabai Károly leveléből idézett magánjellegű részleteket -, másrészt a műsorban több felvételt mutattak be olyan emberekről, akik határozottan elzárkóztak a felvétel készítésétől. Az ORTT határozatának indokolása hangsúlyozza, hogy a médiahatóság nem a műsor egészét tekintette jogsértőnek.