A tavalyi 206 milliárd forintnál idén csaknem 10 milliárd forinttal több pénzről, 215,5 milliárdról dönt a közgyűlés, megteremtve ezzel az önkormányzati költségvetések legitimitását. A felosztandó összeg túlnyomó része, 196 milliárd forint az iparűzési adóból származik.

A 2006-os törvényi szabályozás óta megszűntek ez ügyben a nagy viták a kerületek és a főváros között, az elosztást ugyanis döntően a törvény szabályozza. Az összes forrás 53 százalékán, 114,5 milliárd forinton eltérő arányban a 23 kerület osztozik. A III. és a XI. kerület egyaránt 8 milliárd forinttal a legnagyobb szeletet, az V. és a XXIII. kerület pedig 1,5 milliárd forint körüli összeggel a legkisebb összeget kapja.

Az idei forrásmegosztás kapcsán az Állami Számvevőszék tavaly decemberben jelezte aggályait, s kezdeményezte az önkormányzati miniszternél, hogy módosítsák a törvényt. A rossz törvény miatt a főváros és a kerületek között még fennálló nézetkülönbségek megszüntetésére az első félévben törvénymódosítást készít a fővárosi önkormányzat – nyilatkozta Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) főpolgármester-helyettes. Szerinte a törvényalkotók három éve „buta tévedést” követtek el. Kivonták ugyanis a bevételi oldalról és a számba vehető források oldaláról is az állandó népességre jutó normatívákat.

A törvénymódosítás szükségességével a kerületek is egyetértenek. Pokorni Zoltán (Fidesz)  XII. kerületi polgármester a Demszky Gábor főpolgármester által összehívott múlt heti értekezleten rámutatott arra, hogy más területen is módosításra szorul a törvény. Példaként említette, hogy a lakótelepi lakások számát, a rossz állapotú bérlakások számát is figyelembe veszi a törvényi szabályozás. Ezt azonban a politikus nem tartja igazságosnak, mivel ezeknek a lakásoknak a döntő része már magántulajdonban van, és így nem jelentenek feladatot a kerületek számára.

Ugyancsak még az év első felében jogszabály-módosítást készít a szerinte igazságtalannak tartott forrásmegosztási szabályozás megváltoztatására a fővárosi Fidesz-frakció. A képviselőcsoport és a kerületi Fidesz-vezetők múlt heti egyeztetésén egyöntetűen bírálták a forrásmegosztás számviteli módszerét.

Katona Kálmán MDF frakcióvezető-helyettes a múlt héten azt közölte, hogy mivel a kerületek pénzéről van szó, illetve mert egy törvény alapján történik az elosztás, várhatóan hétfőn megszavazzák a rendeletet. Ellenzéki támogatás nélkül egyébként nem is tudna rendeletet alkotni hétfőn a közgyűlés. A VII. kerületi ingatlanügyekkel összefüggésben a múlt héten 30 napra előzetes letartóztatásba került ugyanis Hunvald György (MSZP) képviselő. Ezzel megszűnt a közgyűlésben az egyfős MSZP-SZDSZ-többség, és 33-33 képviselője van mindkét oldalnak. Emiatt már a napirendet is csak ellenzéki támogatással lehet majd elfogadni. Katona Kálmán szerint a kialakult helyzetben a városvezetésnek szakítania kell azzal az eddigi gyakorlatával, hogy érdemi egyeztetések nélkül terjeszti be javaslatait.

A közgyűlés elé kerül egy, a csepeli központi szennyvíztisztító európai uniós támogatásával kapcsolatos előterjesztés is. Az EU szorgalmazza, hogy a telepen, ahol szeptemberben próbaüzem kezdődik, építsék ki a III. tisztítási fokozatot, amivel a folyóvízre káros nitrogén és foszfor eltávolítható a szennyvízből. A beruházást jórészt finanszírozó EU elvárja azt is, hogy a szennyvíziszapot ne a Cséry telepen ártalmatlanítsák, ahová csak környezetszennyező módon, közúti szállítással juttathatnák el az iszapot.