Orbán az osztrákokat is a megingott paktum részesének tartja © MTI - Beliczay László

Orbán később sajtóértekezleten is kifejtette, hogy mi volt ez a történelmi egyezség a rendszerváltás hajnalán: Kelet-Európa privatizációt vállalt, átengedte megvásárlásra Nyugat-Európának a legprofitálisabb gazdasági szeleteket, például a bankrendszert, lehetővé tette, hogy olyan piacokra jöjjenek be a nyugat-európai cégek, ahol garantáltan jutottak nyereséghez, például a közszolgáltatásokban, függetlenül attól, hogy van-e válság vagy nincs. A megállapodás másik fele az volt, hogy a nyugat-európaiak vállalták a térség pénzügyi renszerének működtetését, továbbá ígérték, hogy amennyiben jó feltételeket ajánlunk, akkor nem állítanak korlátot a Magyarországra érkező, munkahelyeket teremtő beruházások elé.

Orbán kifejtette, hogy a Nyugat a mostani válságkezeléssel megszegi a paktumot. Önmagában azzal, hogy bankjait államosítja, és pénzzel látja el őket, hátrányos helyzetbe hozza a pénzügyi versenyben a közép-európai bankokat, eltérítve a piaci versenyt a normális működéstől. Az egyik országban a bankok óriási tőkét kapnak, a másikban viszont semmit. Ezzel aztán a még talpon lévő magyar pénzintézetek is versenyhátrányba kerülnek.

Ebbe a problémakörbe sorolta a Fidesz elnöke, hogy a nyugati bankok által megvásárolt magyar leánybankok nem kapnak pénzt. Akörül vita folyik, hogy a bankok a begyűjtött betéteket kiviszik-e az országból, Orbán szerint ezt nehéz megállapítani, hiszen nem látunk bele a pénztárcájukba, viszont a gyanút sem lehet teljesen kizárni. Tény viszont szerinte, hogy pénz nem érkezik be az országba. „Pedig amíg a bankrendszer hasznot hozott, a külföldi bankok a profitot mindig zsebre tették.”

A volt miniszterelnök a Nyugat kötelességének mondta a korábban kötött megállapodás betartását, nevezetesen azt, hogy pénzzel, euróval kell ellátni a magyar bankrendszert. Különben a történelmi megállapodás felborul, az európai építkezés megszűnik. A közép-európai vezetők választ várnak arra a kérdésre - ezért járt Orbán a minap Lengyelországban és Csehországban - , hogy nyitott gazdaság fenntartása mentén halad az Európai Unió vagy protekcionizmussal, védekező intézkedésekkel igyekszik minden tagország megvédeni azt, amije van. „Vizválasztónál vagyunk” - aminek súlyát szerinte a magyar politikai vezetés nem is érzékeli. Orbán páneurópai szintű közröhejnek tartja, hogy miközben mindenki elismeri, hogy Magyaroszág most van súlyos válságban, s azonnali lépéseket igényel, olyan kormányelőterjesztések látnak napvilágot, amelyek 2016-ra próbálnak majd valamit változtatni az európai gazdasági rendszeren.

„Gyors cselekvésre, adócsökkentésre épülő bátor gazdasági csomagra van szükség, amely megadja azt a reményt, hogy van értelme az előttünk álló gazdasági nehézségeket elviselni, mert utána képesek vagyunk egy versenyképes, működő és elfogadható gazdasági életet adó rendszert felépíteni.” A hvg.hu kérdésére Orbán megemlítette, hogy az osztrákok is részei a megingott paktumnak, a magyar bankrendszer tekintélyes része az ő kezükben van, és nem adnak pénzt. A Fidesz elnöke európai összefogást sürget, jövő hét pénteken Angela Merkelt próbálja majd együttműködésre bírni.

Rögtönzött sajtóértekezletén a volt miniszterelnök még egy felrúgott paktumról beszélt, szerinte már 1989-ben egyezség született arról, hogy a korábbi korszakkal ellentétben a Magyarország által felvett külföldi hiteleket nem fogyasztásra, hanem a gazdaság fejlesztésére szabad csak fordítani. Orbán szerint 2002-ben a szocialisták letértek erről az útról, s a mostani IMF-hitelnek is az a baja, hogy abból a gazdaság nem nyer forrásokat, a pénz a korábbi hitelek törlesztésére megy. „Forráshoz kell jutni, akár hitelből, akár adócsökkentésből! Nem az a kérdés, hogy veszünk-e fel hitelt, hanem hogy azt mire fordítjuk.” – hangoztatta az osztrák nemzeti színházból távozóan Orbán Viktor.

Földvári Zsuzsanna
Bécs