Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"8528eb06-b8ff-4857-86d9-e0de62616d8a","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"A főpolgármester is beszállt a cégvezetői pályázatokról szóló üzengetésbe. Karácsony szerint a Tisza-frakció javaslatai tele voltak hibákkal.","shortLead":"A főpolgármester is beszállt a cégvezetői pályázatokról szóló üzengetésbe. Karácsony szerint a Tisza-frakció javaslatai...","id":"20250129_Karacsony-Ez-Budapest-itt-nem-emeljuk-torvenytelenul-a-cegvezetok-fizeteset","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/8528eb06-b8ff-4857-86d9-e0de62616d8a.jpg","index":0,"item":"dc821f02-62b0-4187-a559-022b9671b2b7","keywords":null,"link":"/itthon/20250129_Karacsony-Ez-Budapest-itt-nem-emeljuk-torvenytelenul-a-cegvezetok-fizeteset","timestamp":"2025. január. 29. 08:15","title":"Karácsony: „Ez Budapest: itt nem emeljük törvénytelenül a cégvezetők fizetését!”","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"cca80d53-1632-4516-a32b-7f8eeb7261d3","c_author":"HVG","category":"cegauto","description":"Ez a harmadik alkalom, hogy új csapatánál töréssel indít. ","shortLead":"Ez a harmadik alkalom, hogy új csapatánál töréssel indít. ","id":"20250129_Hamilton-osszetorte-Ferrarit","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/cca80d53-1632-4516-a32b-7f8eeb7261d3.jpg","index":0,"item":"a642d3fe-a0bb-4e91-a638-303bdad22423","keywords":null,"link":"/cegauto/20250129_Hamilton-osszetorte-Ferrarit","timestamp":"2025. január. 29. 15:56","title":"Hamilton máris összetörte a Ferrari egyik autóját","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"0e1f1c94-2167-4359-88c3-28d422ed0975","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Az Alibaba kiadta a Qwen 2.5-Max nyelvi modelljét, mely az ígéret szerint jobb, mint a DeepSeek, az OpenAI és a Meta hasonló megoldása.","shortLead":"Az Alibaba kiadta a Qwen 2.5-Max nyelvi modelljét, mely az ígéret szerint jobb, mint a DeepSeek, az OpenAI és a Meta...","id":"20250129_alibaba-qwen-25-max-mesterseges-intelligencia-bejelentes-deepseek-teljesitmeny","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/0e1f1c94-2167-4359-88c3-28d422ed0975.jpg","index":0,"item":"88a698e0-0e0c-4c2d-a53d-ce42b2097600","keywords":null,"link":"/tudomany/20250129_alibaba-qwen-25-max-mesterseges-intelligencia-bejelentes-deepseek-teljesitmeny","timestamp":"2025. január. 29. 16:33","title":"Már meg is érkezett a válasz a DeepSeek mindent elsöprő MI-jére – ráadásul Kínából","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"b74f6a96-9afb-4285-9de9-9501f358b58b","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"Már 15 milliárd forintot drágult a Pénzügyminisztérium egykori épületének a felújítása a Budai Várban, mióta elkezdték a rekonstrukciót. A slusszpoén, hogy a tárcának szánták a felújított épületet, csak éppen az azóta megszűnt.","shortLead":"Már 15 milliárd forintot drágult a Pénzügyminisztérium egykori épületének a felújítása a Budai Várban, mióta elkezdték...","id":"20250129_penzugyminiszterium-epulet-felujitas-dragulas","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/b74f6a96-9afb-4285-9de9-9501f358b58b.jpg","index":0,"item":"c3fde4a3-a6cb-42f3-a4c9-747775d2842d","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250129_penzugyminiszterium-epulet-felujitas-dragulas","timestamp":"2025. január. 29. 17:57","title":"Megdrágult a Pénzügyminisztérium épületének felújítása, miközben megszűnt a tárca","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"15c62026-2763-486e-93d9-99f865db91cf","c_author":"Bedő Iván","category":"360","description":"Egy amerikai per apropóján elemzi a Der Spiegel, miért nincs szükségük a nagy techcégeknek arra, hogy titokban felhasználják a telefonok mikrofonját. De akkor honnan „tudják” a hirdetők, min törjük éppen a fejünket?","shortLead":"Egy amerikai per apropóján elemzi a Der Spiegel, miért nincs szükségük a nagy techcégeknek arra, hogy titokban...","id":"20250130_apple-telefon-lehallgatas-per-gyanus-reklamok-tenyleg-lehallgat-a-mobil","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/15c62026-2763-486e-93d9-99f865db91cf.jpg","index":0,"item":"991ef010-1551-47f5-b069-4f29ea56d673","keywords":null,"link":"/360/20250130_apple-telefon-lehallgatas-per-gyanus-reklamok-tenyleg-lehallgat-a-mobil","timestamp":"2025. január. 30. 17:00","title":"Úgy érzi, hogy lehallgatja a mobilja? Valójában ezért kapunk gyanúsan témába vágó reklámokat","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"016a4e3b-7fed-4d80-a09f-803003d051dd","c_author":"Gergely Márton","category":"360","description":"A múlt heti bombariadók idején a kisdiákok az ukrajnai hírözön miatt nagyon is átélték, hogy veszélyben vannak. Orbán Viktor egyik legszorosabb szövetségese elmesélheti neki, milyen az, amikor az utca elszámoltatást követel. Készül-e itthon is útmutató az összehangolt védekezésre, ha már permanens háborús vészhelyzetre hivatkozva kerüli meg a demokratikus döntéshozatalt a kormány? Ez a Fülszöveg, az e heti HVG ajánlója.","shortLead":"A múlt heti bombariadók idején a kisdiákok az ukrajnai hírözön miatt nagyon is átélték, hogy veszélyben vannak. Orbán...","id":"20250130_hvg-Gergely-Marton-Dubaj-nem-jar-egyedul-Fulszoveg","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/016a4e3b-7fed-4d80-a09f-803003d051dd.jpg","index":0,"item":"c2a0bcf4-7a29-4628-9739-e92f7ce81754","keywords":null,"link":"/360/20250130_hvg-Gergely-Marton-Dubaj-nem-jar-egyedul-Fulszoveg","timestamp":"2025. január. 30. 08:00","title":"Gergely Márton: Dubaj nem jár egyedül","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"4a43fab4-43c2-45e7-9fa2-0e5462456430","c_author":"Cabrera Martin","category":"elet","description":"Ugyan a rákosrendezői rozsdaövezetbe tervezett, Mini-Dubaj néven emlegetett beruházásról kevés konkrétumot tudunk, ha az arab befektető tényleg 500 méteres tornyot épít oda, az nemcsak a régió, hanem egész Európa legmagasabb felhőkarcolója lenne. Még így sem férne be a világ 10 legmagasabb épülete közé, de nincs is messze ettől.","shortLead":"Ugyan a rákosrendezői rozsdaövezetbe tervezett, Mini-Dubaj néven emlegetett beruházásról kevés konkrétumot tudunk, ha...","id":"20250129_vilag-legmagasabb-epuletei-mini-dubaj","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/4a43fab4-43c2-45e7-9fa2-0e5462456430.jpg","index":0,"item":"6cfe2d64-33ae-4230-a18c-58b4fbd03b8e","keywords":null,"link":"/elet/20250129_vilag-legmagasabb-epuletei-mini-dubaj","timestamp":"2025. január. 29. 05:31","title":"New Yorkot is meghatározná az 500 méteres rákosrendezői torony, de még Ázsiában is kihúzhatná magát","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"725493dd-c803-4b2b-a973-ac6838c51f3c","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Osztrák és izraeli kutatók lefordították a Júdeai-sivatagban talált, 1900 évesre datált papiruszt, és kiderült, hogy másról szól, mint azt annak idején gondolták.","shortLead":"Osztrák és izraeli kutatók lefordították a Júdeai-sivatagban talált, 1900 évesre datált papiruszt, és kiderült...","id":"20250129_1900-eves-romai-kori-papirusz-birosagi-eljaras-targyalas-leforditas","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/725493dd-c803-4b2b-a973-ac6838c51f3c.jpg","index":0,"item":"26d4aaab-0933-41ae-8ff2-fcf87d46fb58","keywords":null,"link":"/tudomany/20250129_1900-eves-romai-kori-papirusz-birosagi-eljaras-targyalas-leforditas","timestamp":"2025. január. 29. 19:03","title":"Páratlan lelet: 1900 éves papirusz árulkodik a római kori bírósági tárgyalásokról","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Egy "megdöbbentően bölcs" javaslat a választási reformra
Tetszett a cikk?
Maradna a status quo, fontolva haladva csak apró változásokat vezetnének be, némileg csökkennének az aránytalanságok és hatvanhét fővel csökkenne az Országgyűlés létszáma. Ez áll a Karácsony Gergely szociológus tollából tollából kipattant, a választójogi törvény megreformálását célzó, Kicsitmondás? című, a HVG március 7-ei számában olvasható nagydolgozatban, amelynek apropóján kerekasztal-beszélgetést tartott a HVG és a Medián.
A rendezvényen - amelyen Karácsony Gergely szociológus, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet kutatásvezetője mellett részt vett Tölgyessy Péter, az SZDSZ volt elnöke, egykori SZDSZ-es, független, majd fideszes országgyűlési képviselő és Körösényi András politológus, a Magyar Politikatudományi Társaság elnöke is - Réti Pál, a HVG főszerkesztője bevezetőjében azt mondta: bár most nagy a választójogi törvény reformjának konjunktúrája, „azt gondoljuk, hogy a miénk továbbra is versenyben van, holott a „Hogyan csökkentsük a képviselők számát?” versenybe nem szálltunk be”. Réti szerint Karácsony javaslata „visszautasíthatatlan ajánlat”.
A moderátori szerepet vivő Hann Endre szociálpszichológus, a Medián ügyvezető igazgatója arra mutatott rá, hogy a Karácsony-javaslat politikailag és matematikailag is „reális”. Hann annak a reményének adott hangot, hogy „sikerül pontot tenni arra a versenyre”, ami a pártok között zajlik, és melynek tétje, hogy melyik javasol kisebb parlamentet.
Karácsony Gergely
Karácsony önnön javaslatáról azt mondta: rengeteg javaslat van a választójogi törvény reformjára, de az idevonatkozó viták félrecsúsztak, ugyanis mindig a képviselők számát helyezik középpontba, „a gombhoz varrjuk a kabátot”. Szerinte önmagában a létszámcsökkentés nem elég indok ahhoz, hogy a választójogi törvényt módosítsák. Úgy vélte: Magyarországon a választásokon nem érvényesül az egyenlő értékű szavazat elve. Az egyéni választókerületek választópolgárainak száma között jelentős különbségek vannak és a megyei mandátumok számai sem arányosak a választópolgárokéval. Ezeket az egyenlőtlenségeket ugyanakkor teljesen nem lehet megszüntetni, vagy csak olyan áron, mint például a közigazgatási határok módosítása. Az elfogadás nagyobb esélye érdekében a szakember javaslatai a rendszert alapvetően megőriznék és csak kis lépésekkel javítanák annak működését.
Akár az egy választópolgárra jutó képviselők számát, akár a hüvelykujjszabályt (A köbgyökszabály jobb kifejezés rá. Azt jelenti, hogy ideális esetben egy ország parlamenti képviselői számának a köbe megegyezik a szavazópolgárok számával. Tehát nyolcmillió választópolgárral számolva Magyarországnak kétszáz képviselő lenne ideális – Sz. P.) tekintve a magyar parlament létszáma óriási – mondta Karácsony.
A széles konszenzus érdekében a javaslat a pártok mandátumszerzési esélyeit nem csökkenti, a mandátumarányt nem változtatná meg – hangsúlyozta a szociológus. Az elképzelés szerint helyreállna a szuburbanizáció miatt az elmúlt húsz évben Budapest és Pest megye közt létrejött aránytalanság, néhány nagyon csekély lélekszámú választókerület pedig megszűnne. Így 179-ról 171-re csökkenne az egyéni képviselők száma. A listás szavazatokat nem megyénként, hanem országosan összegeznék. Nem lenne külön területi és országos lista, csak országosan összegzett területi, összesen 148 mandátummal. A Medián által kipróbált modellek szerint a mandátumarányok alig változnának a jelenlegi helyzethez képest.
Karácsony úgy vélte: bármilyen választási reformot hajt végre az Országgyűlés, azt csak egy választással később – tehát egy mostani elfogadás esetén 2014-től – illenék bevezetnie, „hogy ne az aktuálpolitikai érdekeknek legyen alárendelve”. A tanulmány szerzője egyelőre nem foglalkozik azzal, hogy javaslatai megvalósulhatnak-e. Azt szeretné, ha megindulna róla egy szakmai diskurzus, „ami kicsit ésszerűbb, mint ami a politikában folyik”.
Tölgyessy Péter és Hann Endre
A kisebb parlamenttel kapcsolatos ígérgetések 1993-ban kezdődtek – kezdte mondandóját Tölgyessy Péter, aki szerint a hivatalos pártjavaslatok sokszor azt sugallják, hogy minden probléma megoldódna, ha kevesebb országgyűlési képviselő lenne. Ez a volt pártelnök szerint „szimpla parasztvakítás”. A közvélemény túlnyomó többsége – Tölgyessy szerint részben okkal, részben ok nélkül – kudarcnak látja a rendszerváltást, különösen a parlament működését és haragját az Országgyűlés létszámának csökkentése iránti olthatatlan vággyal vezeti le. A parlamentet Tölgyessy „kijáró parlamentnek” írta le, ahol a képviselők konkrét dolgokat akarnak elintézni, kijárni, a pártvezérek pedig távol tartják magukat onnét, azt a képzetet keltve, hogy az egy „rettenetes, büdös intézmény”.
A volt politikus kiosztotta a két nagy pártot, amiért olyan, a választási törvényt illető reformjavaslatokkal jönnek rendre elő, amelyekről pontosan tudják, hogy a másik úgysem fogadja el. Ha a Fidesz által preferált, az egyéni képviseletet kidomborító rendszer lenne Magyarországon, akkor „már rég nem emlékeznénk arra, hogy ki volt Orbán Viktor” és az MSZP kilencven mandátumszázalékot kapott volna 1994-ben. Ha viszont az Izraelben dívó, küszöb nélküli, listás rendszer lett volna, akkor 1990-ben tizenhárom párt jutott volna az Országgyűlésbe. Ez viszont magában hordja annak a lehetőségét, hogy a kicsik fölértékelődjenek, megnőjön a zsarolási potenciáljuk.
Tölgyessy szerint Karácsony munkája „becsületes” és „megdöbbentően bölcs” javaslat. Azonban szerinte a választókerületi határok megváltoztatása a legjobb szándék mellett is a visszájára fordulhat. A Monarchia korának cseh tartományi választásait hozta példának: bár a németek csak bő egyharmadát adták Csehország lakosságának, a választókerületek határai úgy húzattak meg, hogy majdnem mindig a németek nyerték a választásokat, a csehek a saját szemszögükből legföljebb ikszelni tudtak. Az elemző úgy vélte: a javaslat annak fogja köszönni a kudarcát, hogy csak hatvanhét fővel csökkentené az Országgyűlés létszámát.
Körösényi és Stumpf (Oldaltörés)
Komoly és konzervatív javaslatról van szó Körösényi András szerint. Konzervatív abban az értelemben, hogy a két szavazat – tehát egy egyéni és egy listás – és a vegyes rendszer megmarad, valamint, hogy semmi radikális újítást nem hordoz magában. A professzor szerint teljesen részletkérdés, hogy 386 vagy 319 országgyűlési képviselő van-e. A létszámcsökkentés mellett azonban Karácsony programja a területi aránytalanságok kiküszöbölését is célozza, s ez a reformlépés teljesen igazolható. Körösényi valószínűtlennek tartja, hogy ebben a ciklusban megreformálják a választási törvényt és mélyen egyetért azzal, hogy a választási reform elfogadása és életbelépése közt kell lennie egy választásnak, mert úgy lenne fair. Úgy vélte: a körzethatárokat akkor is módosítani kell, ha egyébként semmilyen reform nem lesz.
Karácsony Gergely Stumpf Istvánnal
A rendszer arányosítása és a kétféle lista megszűnése együtt jár-e azzal, hogy a pártelitek még inkább megerősödnek a megyék rovására? – tette föl a kérdést a közönség soraiban ülő Stumpf István, az egykori Orbán-kormány kancelláriaminisztere. Úgy folytatta: 1990-ben 777 777 szavazat nem hasznosult – vagyis ezt a 777 777 szavazatot az akkor még négyszázalékos küszöbön elhasaló pártok kapták –, míg ez a szám 2006-ban „lényegesen kevesebb” (173 923 – Sz. P.) volt. Vagyis a választók megtanultak együtt élni az ötszázalékos küszöbbel, így az „aránytalanságra való hajlama a rendszernek csökkent”. Stumpf fölvetette a demokratikus rendszer mélyreható megváltoztatásának a gondolatát is: eljátszott többek között a kétkamarás parlament gondolatával és a köztársasági, illetve a miniszterelnök közjogi helyzetének megváltoztatásával.
Egy joghallgató a következő, kevéssé valószínű, de elvileg elképzelhető helyzetet vetette föl: két párt jut be az Országgyűlésbe, az egyik 94,99, a másik 5,01 százalékkal. A nagyobbik párt megnyeri az összes egyéni mandátumot, így a kisebb aránylag sok töredékszavazatot kell, hogy kapjon, tehát megdőlhet az az elmélet, hogy a jelenlegi választási rendszer a kis pártok ellen hat.
Wiener György szocialista képviselő azokat az – utóbb hamvába holt – kísérleteket tekintette át, amelyek a választási törvény parlamenti reformjára irányultak az elmúlt mintegy tíz évben. Arra a következtetésre jutott, hogy a Karácsony-javaslat fő elemei az elmúlt tíz évben már megjelentek a pártközi tárgyalásokon, de aztán nem lett belőlük semmi. A jelenlegi rendszer kiszámíthatatlanságára hívta föl a figyelmet: az 1994-ben 32,99 százalékot kapott győztes megszerezte a mandátumok 54 százalékát, az 1998-ban listán győztes párt végül vesztes lett és a 2002-ben legtöbb mandátumot kapott pártszövetség ellenzékbe került. Egyetértett Körösényivel abban, hogy „nem a létszám az alapkérdés”.
A hvg.hu interjút készített Karácsony Gergellyel és Wiener Györggyel. A tanulmány szerzője szerint a parlamenti rendszer átalakításáról és azon belül a létszámról szóló vita álvita, „nyilvánvalóan elfogadásra alkalmatlan javaslatokkal állnak elő a pártok, amit mint kommunikációs tevékenységet, megértek”. Úgy folytatta: „megpróbáltunk kicsit álmodni” és ha kialakul egy szakmai diskurzus a javaslatáról, „az talán a politikai diskurzusra is hatással lehet”. Karácsony szerint az a fajta „bohóctréfa”, amely a kérdésben a közéletet uralja, tíz éve még nem volt jellemző. Az SZDSZ és az MDF két-két képviselője által benyújtott törvényjavaslatról Karácsony úgy vélekedett: nem fogja a képviselők kétharmada támogatni, mert a Fidesz az arányosítás ellen van. Bár saját javaslatának nem lennének nyertesei és vesztesei, a szociológus szerint nem valószínű, hogy törvény legyen belőle. Ha mégis, akkor csökkenne mind a területi aránytalanság, mind – ha nem is radikálisan – az Országgyűlés létszáma. Olyan üzenete lenne a törvénynek, hogy a pártok képesek voltak megállapodni, ami „fontos gesztus az állampolgárok felé”.
A lapunknak ugyancsak interjút adó Wiener György szerint a Karácsony-féle koncepció „már nem aktuális […], inkább nem támogatnám, mint támogatnám”. Egyrészt, mert nem csökkenti annyival az Országgyűlés létszámát, mint amennyire azt a társadalom óhajtja, másrészt „a választási rendszer alapproblémáit nem oldja meg”. Egy „fontolva haladó” javaslat, amely fönntartja a választási rendszer működési módját és aránytalanságát. Az MSZP több mint egy évtizede a választási rendszer arányosabbá tétele mellett tör lándzsát – hangsúlyozta a politikus. A jelenleg közkézen forgó elképzelések közül Wiener leginkább a kormány mostani javaslatát támogatná, ha az nem kapná meg a kétharmados többséget, akkor a két-két SZDSZ-es, illetve MDF-es képviselő által jegyzett három javaslat közül a másodikat, majd a harmadikat, s csak mindezek után a Karácsony-féle javaslatot.
Valamennyi mostani javaslat közös eleme, hogy az ötszázalékos küszöböt meghagyná. A kormánypárti képviselő szerint „nincs olyan rendszer, ami százszázalékos arányosságot tud biztosítani, a legarányosabb rendszerek kilencvenkilenc százalékosak”. A teljesen arányos képviselet matematikailag kizárt, még akkor is, ha nincs küszöbhatár. Hozzátette: a bejutási küszöböt 1993 decemberében, az MDF dominálta Boross-kormány alatt, az 1994. évi III. törvénnyel emelte föl az Országgyűlés négyről öt százalékra. Wiener a bejutási küszöb módosítását nem támogatná: nagyon kevés demokráciában nincs választási küszöb, ilyen ritka példa Izrael – tette hozzá. A képviselő azt tartja reálisnak, hogy egyik elképzelés sem kapja meg a szükséges kétharmados többséget, mert a Fidesz nem híve az arányosításnak.