„Azt javaslom, hogy alakítsunk új kormányt új kormányfő segítségével. Kérem, hogy a kongresszus bízza meg a párt elnökét, a választmány elnökét és a parlamenti frakció vezetőjét az új miniszterelnök megnevezésének előkészítésével. Javaslom, hogy a megválasztandó elnökség haladéktalanul kezdje el a munkát, hétfőn tájékoztassuk a parlamentet szándékainkról, majd kezdjünk tárgyalásokat a pártokkal. Javaslom, hogy két hét múlva egy rendkívüli kongresszuson jelöljünk új miniszterelnököt.”  Gyurcsány beszédének vége felé tette a fenti bejelentést, a küldöttek általános meglepetésére. A beszéd többi része inkább önigazolásnak hatott, a jól ismert gyurcsányi érvek mellett saját szerepét igyekezett fényezni.  

A kormányfő/pártelnök hosszasan sorolta az elmúlt hét év eredményeit – vagy legalábbis amit ő annak vélt: 2001 óta egynegyedével nőtt Magyarország gazdasági teljesítménye, ugyanannyi embernek van munkája, mint hét éve, a keresetek harminc, a nyugdíjak negyven százalékkal többet érnek, mint hét éve, a

Kormányváltás

Olvassa el az összes hírt a kormányváltásról a hvg.hu-n!

minimálbéren foglalkoztatottak száma százezrekkel csökkent, kétszeresére nőtt a család pótlék értéke, az elmúlt években nőtt a születések száma, negyedmillió új lakás épült és félmillió új autót vásároltak Magyarországon. Háromszorosára nőtt mind a számítógépet bíró családok, mind a rádiótelefonok, ötszörösére az internetezők száma. Autópálya vezet Miskolcra, Nyíregyházára, végig a Balaton déli partján, s a autópálya jövőre Pécsig is elkészül.

„Megépült Magyarország talán legszebb hídja, a Megyeri híd.” (A miniszterelnök valószínűleg nem látta még a Lánchidat – Sz. P.) Átadták Dunaújvárosnál és Szekszárdnál két Duna-híd épült. A patikaliberalizációnak köszönhetően négyszázzal nőtt a patikák száma.  A parasztság támogatása a kétszeresére nőtt. A felsőoktatás reformja kiteljesedett és átalakult a társadalombiztosítás. Segély helyett munkát adó programok indultak el és megtörtént a haderőreform.

Mindezen eredmények ellenére – fejtegette a szónok – a magyar baloldal minden eddiginél nagyobb nehézségekkel néz szembe. „Az ezredforduló környékén veszélyes útra tévedtünk” – hangsúlyozta. A politikusok – beleértve nemcsak a Fidesz, hanem a Magyar Szocialista Párt (MSZP) által dominált kormányok politikusait is – sok hibát követtek el. Úgy vélte: a jóléti intézkedések kimutathatóan csökkentették a szegénységet. A jóléti programmal azonban pártja olyan terheket vállalt, amelyek túl vannak az elviselhetőségen – fejtette ki. Azt mondta: sokszázezer család gyorsan akart egyről a kettőre jutni, ezért erején fölül vett föl hitelt és most ezért súlyos anyagi nehézségekkel kell szembenéznie.

© Stiller Ákos

A kormányzati pozícióban lévő MSZP szembe mert szállni a szegénységgel, hallotta a kisemberek szavát. Ez azonban megteremtette az embereket félrevezető, fedezet nélküli költekezés illúzióját tette hozzá. Úgy folytatta: 2006-ig a társadalom „közveszélyes álomban” ringatta magát. A miniszterelnök 2006-tól próbálja a társadalmat fölébreszteni, de nehéz és keserű az ébredés.

A szónok szerint az ország problémái nemcsak gazdaságiak: 1998 óta a nemzeti közösség ketté van szakadva. Korábbi megnyilatkozásaihoz híven, most is keményen bírálta az ellenzéket.  Szerinte a  Fidesz  nem legyőzni, hanem megsemmisíteni akarja az MSZP-t, egyénenként és személyenként is. "A legnagyobb ellenzéki párt félelmet kelt, gyűlöletet szít, asszisztál az erőszakhoz, együttműködik a radikális erőkkel és életre hívta a Jobbikot, a háttérből támogatva a destabilizációt. A fidesz-közeli média antiszemita és cigányellenes, támogatja a homofób megnyilvánulásokat. A bíróságok és az ügyészségek időnként a Fidesznek kedveznek: mentik a Fideszhez kötődő disznóságokat” - sorolta Gyurcsány az ellenzék "bűneit".  Ma az MSZP a legnagyobb, legbefolyásosabb demokratikus erő, amely föl tudja venni a küzdelmet ezzel a magatartással – állította a kormányfő. „Ezt vagy az Magyar Szocialista Párt teszi meg, vagy nem teszi meg senki.”

Kicsit ellentmondásba keveredett az előző mondataival, amikor nem sokkal ezután közölte: "az ellenfelet nem ellenségnek tekintjük".

Gyurcsány Ferenc úgy folytatta: 2002 és 2006 között hibás gazdaságpolitikát vitt az MSZP. Erre nem mentség, hogy 2001-ben a Fidesz kezdte az osztogatást és az sem mentség, hogy szociálisan jók voltak a baloldal szándékai.

Az MSZP olyan, amilyenné tagjai teszik: módszerei időnként nélkülözik a frissességet. A miniszterelnök szerint 2006-ban igaza volt a reformpolitika szükségességében, de szavahihetőségét teljesítménye jellemzi, márpedig az elmúlt három év sikerei alig látszódnak, a kudarcok annál inkább.

A kormányfő összességében pozitívnak látja az ország szempontjából az elmúlt három évet. De a lakosság a terheket érzi, az eredményeket nem. Szerint küzdeni kell és pártja fog is küzdeni: Magyarországért, a magyar baloldalért, nem föladva és nem visszafordulva. A küzdelem nem könnyű, mert a párt két tűz közé szorult. A választó ugyanis nem szereti a terheket személy szerint viselni. Az emberek félelme, csalódottsága, gyötrődése jelenik meg egyfelől, a piaci szereplők, és a közgazdák kiadás és jövedelemcsökkentő álláspontja másfelől. Ez érthető, de e mögött napi életek és gyötrődések vannak – folytatta a szónok. A szociálisan elfogadható és a gazdaságilag szükségesség közti távolság ordítóan nagy.

Merre tovább? – tette föl Gyurcsány a kérdést,  és legott válaszolt is rá: több reform, és több szolidaritás. Egyszerre kell erősebb állam és erősebb piac. Szükséges ragaszkodni ahhoz a gazdaságpolitikához, melynek alapvetése az elmúlt három évben látható volt. Tovább kell csökkenteni az állam kiadásait, de nem lehet a politika szociálisan érzéketlen. Ugyanakkor nem szabad populista politikát vinni. A kormányfő szerint a népboldogításnak látszó népbutításra, a jövő fölélésére nincs szükség. Meg kell reformálni az egészségügyet, a társadalombiztosítást. Mivel az MSZP támogatottsága nem nőtt, s sokak szerint maga a kormányfő az akadálya a változásnak, a józan ellenzéki magatartásnak és a stabil kormánytöbbségnek, ezért „ezt az akadályt én most megszüntetem”.

A miniszterelnök azt mondta: minden egyes cselekedetének nevezője a hazaszeretet volt. Minidig azt tette, amit az adott helyzetben a leghelyesebbnek látott. Úgy folytatta: amikor ezt a döntést végiggondolta, az járt a fejében, hogy mi jó Magyarországnak, a magyar baloldalnak és hogy lehet a programnak támogatást szerezni. „Féltem az országot a cselekvésképtelenségtől” – mondta. „De nem kívánok elmenni. Nem kívánom föladni a küzdelmet. Politikus lettem és az maradok. […] Vezetni szeretném a Szocialista Pártot” – tette hozzá.

Gyurcsány szerint pártja fölállt 2004-ben, aztán győzni tudott 2006-ban és 2006 őszén sem omlott össze, sőt: a koalíció 2008-as végekor sem. A cél, hogy Magyarország demokratikus, emberféltő, szociálisan érzékeny ország maradjon. „Tegyük a dolgunkat. Magyarországért, a Köztársaságért, az európai és a magyar baloldalért. Köszönöm szépen” – zárta ötvenperces beszédét a kormányfő. Hallgatósága az ötvenes éveket idézően fölállva, vastapssal díjazta a miniszterelnöki beszédet.

A hvg.hu megpróbált rövid interjút készíteni néhány szocialista politikussal. Nyakó István, Suchman Tamás és Katona Béla nem kívánt nyilatkozni, holott Nyakó a párt szóvivője, Katona pedig az első frakcióvezető-helyettes. Török Zsolt képviselő azt mondta a hvg.hu-nak: Gyurcsány bejelentése az ország érdekét szolgálja, s mint ilyen „egy igazi hazafi gesztusa volt ez a lépés a miniszterelnök úr részéről”. Török nem volt hajlandó találgatásokba bocsátkozni az új miniszterelnök kilétével kapcsolatban. „Olyan miniszterelnök-jelölt kell, akit a parlament többsége fog tudni támogatni” – mondta. Bokros Lajos nevére úgy reagált: „Nem tudom.” Török szerint 2010-ben az MSZP a választásokat akár meg is nyerheti.

Az azóta a párt elnökhelyettesévé avanzsált Lamperth Mónika rövid sajtótájékoztatót tartott. Azt mondta: a kétnaposra tervezett kongresszus egynaposra rövidült, s április 5-én az MSZP minisztrerelnök-jelölő kongresszust tart. A könnyeivel küzdő volt belügyminiszter személyi találgatásokba nem volt hajlandó bocsátkozni.  Bokros Lajos nevét Lamperth nem kommentálta: „Egyetlenegy névről sem tárgyaltunk még és egyetlenegy nevet sem fogok mondani.”

Szegő Péter