Mint arról a múlt héten beszámoltunk, a kormány kedden benyújtotta az Országgyűlésnek a 2011-es népszámlálásról szóló törvényjavaslatot. A kormány elképzelése szerint a nemzetiségre vonatkozó kérdés továbbra is megmaradna, de – ellentétesen a 2001-es népszámlálással – nem kérdeznének sem anyanyelvet, sem vallást.

A bizottság fideszes elnöke, Balog Zoltán módosító javaslatot nyújtott be, mely szerint „egyházi és vallási közösséghez tartozásra” vonatkozó kérdés is lenne a népszámláláson – szigorúan önkéntes válaszadással. Az ellenzéki politikus azzal érvelt, hogy a kormány és az egyházak idevonatkozó májusi egyeztetésén az egyházak „nem voltak egyértelműen elutasítóak”.

A Kisebbségi Civil és Vallásügyi Bizottság vezérkara. Balról jobbra: Balog Zoltán elnök (Fidesz) , Szászfalvi László, alelnök (KDNP) és Fogarasiné Deák Valéria (MSZP).   © Szegő Péter

A bizottság kormánypárti alelnöke a fideszes módosító javaslat ellen érvelt. Fogarasiné Deák Valéria szocialista képviselőnő azzal érvelt, hogy „két ciklussal ezelőtt” az akkori népszámlálás eredményeire hivatkozva kívánták az egyházfinanszírozást megoldani.

Az ellenzéki módosító javaslatot végül tíz igen, hat nem szavazattal megszavazták. A szocialista alelnöknő elbambult, véletlenül igennel szavazott és mivel egyik, jelen nem lévő szocialista képviselőtársát is helyettesítette, duplán rontott. Így lett nyolc-nyolc helyett – a szavazategyenlőség az MSZP-nek kedvezett volna – tíz-hat.

A hvg.hu rövid interjút készített Balog Zoltánnal. Az ellenzéki képviselő szerint – mivel a nemzetiségre irányuló kérdés a kormányt, illetve az MSZP-t sem zavarja – „nevetséges és álságos” lenne a nemzetiséghez hasonlóan szenzitív vallási kérdést nem szerepeltetni. Az alelnöknő fönntartásaira reagálva a bizottsági elnök elismerte, hogy a népszámlálás eredményei és a szociológiai értelemben vett eredmények nem mindig vágnak egybe. „Egy normális társadalomban az embernek lehet vállalni az identitását és nem kell attól félnie, hogy majd emiatt megbélyegzik”.

A politikus Fogarasiné azon aggályát is visszautasította, hogy a leendő népszámlálási adatok azt követően az egyházfinanszírozás alapjául szolgálnak. „A népszámlálási adatok fölhasználását illetően partnernek fogjuk tekinteni az egyházakat, mint ahogy az Orbán-kormány alatt is annak tekintettük.” A kérdés bevezetését ellenző Mazsihisz érzékenységét a politikus „megérti”, de azt mondta: 2001-ben is voltak, akik a vallási kérdésre válaszolva zsidónak vallották magukat (egész pontosan 12 871 fő- a szerk.).

Sz. P.