Vádlott marad Schadl György egykori alelnöke – nem adja fel a kifosztott exvégrehajtó

Május 14-én döntött a Szekszárdi Törvényszék, hogy le kell folytatni azt a pótmagánvádas eljárást, amit Szabó Norbert egykori pécsi és mohácsi végrehajtó indított Lukács Tamás, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar korábbi alelnöke, egyszersmind a 900 millió forintos vesztegetéssel vádolt Schadl György bizalmasa ellen.

Lukács háttere ma is erős, hiszen Czine Ágnes alkotmánybíró veje. A felesége, Fiedler Laura Ágnes is végrehajtó, mint ahogyan a bírónő fia, Fiedler Bálint Ernő is. Szabó azért kezdeményezte a büntetőügyet, mert szerinte Lukács helyettesként törvénytelen eszközökkel ürítette ki és tette tönkre az irodáját, miután őt felfüggesztették. (A pótmagánvádra, vagyis amikor nem az ügyész, hanem maga a sértett a vádló, akkor nyílik lehetőség, ha az érintett a rendőrségi feljelentéssel nem ért el eredményt.)

A Szekszárdi Járásbíróság nem foglalkozott érdemben Szabó jogos vagy jogtalan kifosztásával, mert kellékhiányosnak találta a pótmagánvádat, mondván: magánszemélyként nem írta azt alá. A 2025 elején hozott döntés elleni fellebbezésében Szabó azzal érvelt, hogy nem magánemberként, hanem a végrehajtó irodája nevében jár el, amit az ügyvédje képvisel, ezért írta alá utóbbi az iratot. Hozzátette: dönthetett volna úgy is, hogy magánemberként is benyújtja a vádat, miután a személyes egzisztenciája is tönkrement. Furcsállotta azt is, hogy a Szekszárdi Járásbíróság a pótmagánvád befogadása után több hónappal fedezte csak fel a hiányosságot, amikor végre megkezdődött volna az érdemi tárgyalás.

Végrehajtói körökben azt suttogták, hogy a történtek hátterében a vádlott, Lukács Tamás kitüntetett személye állhat, akit egy időre felfüggesztettek ugyan, de a számára kedvező bírósági döntés másnapján visszanyerte végrehajtói státuszát.

Schadl György a Fővárosi Törvényszéken 2024. június 4-én.

Veres Viktor

A fellebbezést elbíráló Szekszárdi Törvényszék – a HVG birtokába került végzés szerint – egyetértett azzal, hogy Szabó Norbert pótmagánvádja nem felel meg az alaki kritériumoknak, mert valóban alá kellett volna azt írnia. Csakhogy, egy efféle kellékhiány nem elegendő ok az egész büntetőügy megszüntetésére. Amennyiben a pótmagánvádló 15 napon belül pótolja a hiányosságot, az eljárásnak mennie kell tovább – utasította a törvényszék a járásbíróságot.

Kilátástalan küzdelem

Szabó kálváriája nem egyedi eset, a Schadl-időkben többször is előfordult, hogy a nemkívánatos, s ezért gyakran mondvacsinált okokból felfüggesztett végrehajtókat ellehetetleníthettek az állandó helyetteseik. Nem egyértelműek a jogszabályok sem, a végrehajtásról szóló törvényben ugyanis egymásnak ellentmondó paragrafusok szólnak a helyettesítés technikájáról. Az egyik passzus szerint az állandó helyettes vagy a saját irodáján keresztül dolgozik vagy belép tulajdonosként a helyettesítendő irodába. Egy másik passzus viszont kimondja, hogy „a helyettes gondoskodik a végrehajtó irodájának zavartalan működéséről, a működési költségeket kifizeti, a számláit kezeli, a végrehajtó alkalmazottjai felett a munkáltatói jogokat gyakorolja”. Az egyik variáció lehetővé teszi az iroda kiürítését, a javak áttelepítését helyetteshez, a másik viszont előírja a megőrzését az eredeti tulajdonos számára.

Szabó évek óta, többféle úton-módon küzd az igazáért. Az ő beadványa kapcsán mondta ki az Alkotmánybíróság 2023-ban, hogy a helyettesek nem tehetik a magukévá az adott végrehajtó irodát, s emiatt visszamenőleg törölték a Szervezett Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) 2022-es, e gyakorlatot szentesítő rendelete egyik paragrafusát. Egy másik renitens végrehajtó, Schadl egykori tanítómestere, Radics Csaba hasonló ügyében pedig a Kúria szögezte le szintén 2023-ban, hogy a helyettesnek helyben kell ellátnia a tevékenységét az eredeti alkalmazottakkal, fedeznie kell az ottani kiadásokat, és nem viheti el a saját számlájára a bevételeket.

Szabó esete is azt mutatja azonban, hogy sem a legmagasabb szintű határozatoknak, sem a hasonló ügyekben tett feljelentéseknek nincs foganatja – jelen állás szerint következmények nélkül lehetett őt és társait kifosztani, egyúttal Schadl embereit gazdagítani. Ráadásul a kontraszelekciós szisztéma máig él, ami több mint aggasztó annak az akár több millió ügyfélnek a szempontjából, akik az évente induló 400 ezer végrehajtási ügy érintettjei. A visszás helyettesítésben a jelek szerint élenjáró Lukácsnak ugyanakkor nem kellett a tönkremenéstől tartania, amíg nem dolgozhatott, hiszen a saját felesége helyettesíthette. Az elmúlt három évben pécsi irodájából 350 millió forintnyi osztalékot vett fel, a legfrissebb, 2024-es mérlege szerint pedig további 21 millió forintot vehet ki – így adott esetben lenne miből kártalanítani Szabót. Nem tudni, hogy Lukácsot felfüggesztik-e ismét, a kar honlapján jelenleg korlátozás nélkül tüntetik fel végrehajtóként.

Miközben a vesztegetési ügyben vádlottként szereplő végrehajtók irodái jellemzően lezárják (vagy már be is fejezték) a tevékenységüket, Schadl György és felesége „praktikusan” oldotta meg a helyettesítést. Mivel büntetőeljárás alatt állnak, nem dolgozhatnak, ám a kar egyelőre nem törölte őket a végrehajtók listájáról, hanem állandó helyettest jelölt ki hozzájuk, akiket tíz-tíz százalékos tulajdonostársnak bevették maguk mellé az irodáikba. A két iroda eredménytartaléka együttesen több mint félmilliárd forinttal hízott Schadl György lekapcsolása óta, miközben ketten együtt több mint 200 millió osztalékkal is gyarapodtak. A trend valószínűleg az idén sem törik meg, miközben az ellenük folyó per hossza és kimenetele beláthatatlan.