Ma Magyarországon még mindig tízből hét nő azt gondolja, hogy elsősorban a nők feladata a család és a háztartás dolgairól gondoskodni. Ennél is többen, a gyengébbik nem több mint háromnegyede (77 százalék) osztja azt a véleményt, hogy egy férfinak mindenkor gondoskodnia kell családja anyagi biztonságáról. A magyar nők elvárásai ezen a téren – legalább elviekben – teljesülnek, hiszen a férfiak 83 százaléka egyetért azzal, hogy a család anyagi biztonságáról neki minden körülmények között gondoskodnia kell - derül ki a GfK felméréséből.

Különbségek mutatkoznak a két nem stressztűrő képességében is: a nőknek 56, a férfiaknak pedig 45 százaléka számolt be arról, hogy nehezen viseli a stresszt. Szintén a nők körében képviselnek némiképp nagyobb arányt azok, akik arról számoltak be, sosincs elég idejük, illetve gyakran kell kompromisszumot kötniük – áll a felmérés összegzésében.

Szabaidő

A GfK Hungária korábbi kutatásai feltárták, hogy a magyarok szívesen töltik szabadidejüket otthonukban. Különösen igaz ez a nőkre, akiknek 68 százaléka ért egyet azzal, hogy jobb otthon eltölteni egy-egy csendes estét, mint elmenni valahová. A férfiak valamivel szívesebben mozdulnak ki, körükben a 60 százalékot sem éri el azoknak az aránya, akik egy csendes otthoni estét többre tartanának egy házon kívüli programnál.

Betegségek

Míg a hölgyek 57 százaléka rendszeresen jár szűrővizsgálatokra, addig az uraknak csak 45 százaléka. Egy férfi csak akkor megy orvoshoz, ha viszik – többek között ennek is tudhatóak be a rossz mortalitási mutatók, az érrendszeri betegségek kiugróan magas arányai és így tovább. A leggyakoribb betegségek az urak körében hazánkban a magas vérnyomás, az ízületi gyulladás, majd a cukorbetegség.

Pénzügyek

A sztereotip gondolkodás szerint a férfi határozza meg a család pénzügyeit, ő dönt a komolyabb beruházásokról, ő vezeti a családi kasszát. Jelenleg azonban a pénzügyi kérdésekben a magyar háztartások 28 százalékában döntéshozó a férfi, míg a nő 32 százalékában. (A fennmaradó 40 százalékban közösen hozzák meg a döntéseket a felek.) És ez már nem csak a hétköznapi cikkek esetében van így: az asszonyok befolyásoló szerepe egyértelmű az autók, bútorok, lakások stb. piacán éppúgy, mint a tradicionálisan férfi privilégiumnak számító háztartási elektronikai piacon.

Összemennek és keveset sportolnak

Jelenleg Magyarországon valamivel kevesebb férfi (47 százalék) él, mint nő (53 százalék). Emellett a férfiak átlagéletkora is lényegesen alacsonyabb - jelenleg mintegy nyolc évvel. A magyar átlagférfi 176,5 centiméter magas és minél inkább idősödik, annál inkább „összemegy”: a 60 évesnél idősebb hazai urak átlagmagassága 174,5 centiméter. Az átlagférfi 81 kilogramm. Az tipikus férfi – bármennyire is meglepő – nem dohányzik. A magyar uraknak „mindösszesen” 38 százaléka cigarettázik rendszeresen, és további 6 százaléka alkalmanként. Ugyanakkor némileg talán erősíti sztereotípiánkat, hogy a tipikus férfi azért iszik alkoholt: az erősebbik nem mindössze 14 százaléka nem iszik soha szeszt. És szintén igazol minket korábbi gondolatunkban az, hogy a tipikus férfi nem is sportol: mindössze 13 százalék mozgatja meg testét rendszeresen – tudatja a GfK.

A férfiak 40 százaléka nem elégedett testsúlyával, minden negyedik fogyni szeretne, viszont 13 százalék hízni akar, és nem is keveset – mintegy 10 kilót. Rohamosan nő a kozmetikába járó férfiak aránya, és egyre többet szeretnénk megtudni a férfikozmetikumok piacáról: ki is a döntéshozó a polc előtt, mennyiben van befolyásoló szerepe magának a használónak – a férfinak, vagy mindenről az asszony dönt? A média és a reklámipar férfi szépségikonokat termel ki, s ezzel irányt mutat, hogy mi is a környezet elvárása (csak hogy a napjainkban végbemenő váltásra utaljunk a fiatal Cristiano Ronaldo és a lassan „kiöregedő” David Beckham között). Ha ma egy férfi bizonyos kor alatt nem tudatosan foglalkozik a testével, kinézetével, illatával és megjelenésével, garantáltan kikerül a társaságból.