„Ha a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdésre szigorúan önkéntes a válaszadás, akkor ez ellen nem nagyon lehet kifogást emelni” - mondta a hvg.hu kérdésére Kaltenbach Jenő, a Független Rendészeti Panasztestület elnöke. A volt kisebbségi biztos úgy látja: „A vallási hovatartozás kétségkívül szenzitív, személyes adat. Ez azt jelenti, hogy az illető szabadon rendelkezik arról, hogy ezt megvallja-e vagy sem. Ha pedig anonim módon történik ez, akkor végképp van biztosíték arra, hogy ezzel ne lehessen visszaélni”. Kaltenbach politikai érvet igen, de jogit nem tud elképzelni a kérdés ilyetén föltevése ellen.

„Azért ragaszkodunk az álláspontunkhoz, mert ragaszkodunk az alkotmányossághoz” – mondta Fogarasiné Deák Valéria, a Parlament emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának szocialista alelnöknője, aki szerint az eddigi vitákon is kiderült, „hogy a vallási hovatartozás kérdése nagyon érzékeny személyes adat, amihez az államnak nincs semmi köze”. Épp ezért Fogarasiné úgy látja: a vallási hovatartozásra a népszámláláskor nem szabad rákérdezni, s „bár a fideszes javaslat szerint a válaszadás fakultatív és anonim, de fakultatív válaszokból is mindenféle következtetést le lehet vonni”.

Akik mellényúltak

Megkérdeztük a fideszes módosító indítványt megszavazó két szocialista képviselőt, Balogh Lászlót és Gedei Józsefet is, de – mint kiderült – mindketten mellényúltak, valójában nemmel kívántak szavazni. (Balogh a hvg.hu-tól értesült arról, hogy megszavazta a módosítást.) „Frakciófegyelem van, de ha valaki tévedésből szavaz mellé, azt nem torolják meg” – vélelmezte Gedei. Balogh viszont azt mondta: a frakciószabályzat a legenyhébb esetben – tehát véletlen mellényomásnál – is ötvenezer forint pénzbüntetést ír elő.

Fogarasiné azt is elismerte azért, hogy a nemzetiségi hovatartozásra irányuló kérdés – amely továbbra is marad - szintén érzékeny területet érint, „de ott az érintett valamennyi kisebbségi képviselet kérte és támogatta”, hogy legyen a nemzetiségre vonatkozó kérdés, az egyházak viszont megosztottak voltak abban a kérdésben, hogy legyen-e a népszámláláskor kérdés az egyházi hovatartozást illetően. „Úgy vélem, hogy ha csak egy egyház is azt mondja, hogy ez számára elfogadhatatlan […], akkor nem támogathatjuk a Fidesz javaslatát.

„Nagyon rossz precedenst teremt, ha az ember személyes szférájába tartozó magánügyeket népszámlálásban kérdezünk meg”, s ilyen a vallási meggyőződés is - mondta Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője. Arra a fölvetésre, hogy 1870-től évtizedeken át rákérdeztek a vallási hovatartozásra, azt mondta: „sokféle fölmérést lehet készíteni. Időről-időre vannak is ilyen mintavételek, de ezt nem egy népszámlálás kapcsán kell megtenni.” Hasonlóan nyilatkozott Horn Gábor SZDSZ-es képviselő: „El tudom azt képzelni, hogy akár egyházak, akár szociológiai intézetek ilyen kutatásokat végeznek, de állami forrásból erre áldozni nem helyénvaló. Nincs ok arra, hogy az állam ilyen kérdésekkel zaklassa polgárait.”

A Fidesz és a KDNP tartózkodott a végszavazásnál. A másik bizottsági alelnök, a kereszténydemokrata Szászfalvi László még a szavazás előtt lapunknak nyilatkozva arra hívta föl a figyelmet, hogy a kormány eredetileg a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó kérdést sem tette volna a népszámlálás részévé és csak a nemzeti kisebbségi szervezetek egységes föllépésének köszönhető, hogy a kérdés szerepelni fog 2011-ben. „Azt gondolom, hogy az egyházakra vonatkozó kérdés föltételét is ugyanígy meg kellett volna tenni, hiszen ugyanolyan érzékenységi adatokat érintő kérdésről van szó” – felelt az ellenzéki politikus. Hozzátette: „az egyházak elsöprő többsége”, ráadásul a legnagyobb létszámú egyházak támogatták a javaslatot.

A frakcióval nem bíró MDF-képviselők megszavazták a törvényjavaslatot – bár a parlamenti többség által elvetett fideszes módosító indítványt is. „Európai uniós előírás a népszámlálás megtartása. Azért, mert ezt a javaslat nem került be a törvénybe, a törvényt magát elfogadjuk” – felelt a hvg.hu kérdésére a párt elnökhelyettese, Herényi Károly. Szerinte „átláthatóbbá tette volna a magyar társadalom szerkezetét, ha a vallási kérdésre önkéntes alapon válaszolni lehet […], de a módosító javaslat kudarca miatt a törvényt nem megszavazni felelőtlenség lenne”.

A kormány és az úgynevezett történelmi egyházak – tehát amelyek egyenlőbbek a többieknél – tavaszi egyeztetésén a Magyarországi Zsidó Hitközségek Országos Szövetsége (Mazsihisz) ellenezte a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdés föltevését. Ezzel kapcsolatban e-mailben kerestük meg az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbiját, Köves Slomót, aki azt írta: őket nem hívták meg az egyeztetésre. Az EMIH-nek a témával kapcsolatos állásfoglalása a Maszihisztól eltérő, s úgy fogalmaz: „A népszámlálásban fontos adat a népességnek vallások-felekezetek szerint megoszlása. Nem tekinthető teljesnek az olyan országos kérdőív, amely egy ilyen fontos kérdésre egyáltalában nem kérdez rá. […]”

Szegő Péter