A moderátori szerepet vivő Székely Iván történész, a Nyílt Társadalom Archívum (OSA) munkatársa hangsúlyozta: az OSA nem 1956-tal, hanem az utóéletével foglalkozik. Az, hogy a dokumentumok megvannak, az akkor az Egyesült Nemzetek (ENSZ) alkalmazottjaként dolgozott Héderváry Klárának köszönhető. Hozzátette: az OSA mostani munkájának egyik legfontosabb része a tanúkeresés.

Az ENSZ Ötös Bizottságának azért volt szüksége tanúkra – egészítette ki a föntieket Tamási Miklós levéltáros, az OSA programvezetője –, mert nagyon keveset tudtak a kommunista Magyarországról. Nem iratokból, nagykövetségi jelentésekből akarták összeállítani a forradalom történetét, hanem személyes vallomásokból. A százhét tanúból hatvanötnek van meg fölvételen a hangja. Ezeknek a vallomásoknak nagy része magyarul, tolmáccsal készült. A történész dolgát megnehezíti, hogy kevesen adták a nevüket a vallomásoz.

Az ENSZ Ötös Bizottsága. Sokat nem tudtak elérni. © parallelarchive.org

Tamási hozzátette: az elmúlt hetekben sikerült azonosítaniuk az egyik tanút: ő Török István, aki New Yorkban tett tanúvallomást, majd az életével fizetett azért, mert hitt a kádári propagandának és hazatért: 1958-ban kivégezték. Tamási hozzáfűzte: volt, aki húsz-huszonöt percet, volt aki négy órát beszélt. Szerinte a kutatóknak „talán Heltai György tanúvallomása a legérdekesebb”: Heltai – akit a Rajk-per egyik mellékperében elítéltek és öt évet ült – a forradalomban a kormányfőségen kívül a külügyi tárcát is vivő Nagy Imre helyettese, de facto külügyminiszter volt. Mint a szakember által elmondottakból kiderült, egyetlen olyan élő tanút találtak, akinek megvan a hangja, a Dél-Amerikában élő Kassa Pétert. Emellett a közelmúltban sikerült beazonosítani többeket, akiknek azonban hangfölvétel nem készült a tanúvallomásáról, csak írásos följegyzés, például Horváth Jánost, az Országgyűlés mostani korelnökét. „Tovább folytatjuk a tanúk keresését” – fűzte hozzá Tamási.

Héderváry Klára 1957-ben. Megőrizte a dokumentumokat © OSA Archive

Az Ötös Bizottság szerette volna fölvenni annak idején a kapcsolatot a magyar ENSZ-küldöttséggel, ők azonban mereven elzárkóztak az Ötöktől – mondta a majdnem nyolcvan éve Nyugaton élő, akcentus nélkül megszólaló Héderváry Klára. Hozzátette: amikor az ENSZ-től igazgatói státusban nyugdíjba ment, a magyar tanúvallomások anyagai huszonnégy whiskys ládába voltak becsomagolva.

Azonban az nem igaz, – mint ahogy arról az OSA egyik munkatársára hivatkozva portálunk is írt – hogy ő ezeket a ládákat kicsempészte volna: ezek teljesen legálisan, a főnöke által aláírt engedéllyel kerültek ki az ENSZ épületéből.

A sajtótájékoztatón levetítettek több a Héderváry-gyűjteményhez kapcsolódó filmrészletet, többek közt abból az 1971-es színdarabból, amelyben Esztergályos Cecília játszotta Héderváryt. Székely szerint a darab kifejezetten propagandacélokból készült és „igyekezett az Ötös Bizottságot korruptnak, hozzá nem értőnek, Héderváry Klárát pedig egy ledér nőszemélynek […] mutatni és hasonló módon beállítani az egész sztorit”. Mink Székely szavaiból kiderült, a csütörtöki rendezvénysorozatra meghívták Esztergályost, ő azonban kimentette magát. (A színésznő honlapján erről a szerepéről nem esik szó.)

Hetvenhét óra hanganyag digitalizálása, tisztítása „borzalmasan hagy munka volt” – egészítette ki az eddigieket Ivacs Gabriella, az OSA főlevéltárosa. Hozzátette: aki a témában kutatni akar, annak vagy az Országos Széchényi Könyvtárban, vagy az OSA-ban kell ezt megtennie, a honlapon ugyanis „csak egy válogatás, egy ízelítő” található, ami kevés a kutatáshoz.

Héderváry Klára az OSA rendezvényén © Szegő Péter

A hvg.hu kérdésére válaszolva Ivacs azt mondta: az 1971-es színdarabnak A magyar kérdés volt a címe, Pálfy József és Kazimir Károly volt a szerzője, Kazimir volt a rendező is. Hozzátette: az egész szövegkönyv megtalálható az OSA honlapján. A magyar kérdés politikai megrendelésre készült. Hogy fogyaszthatóbbá tegyék, jó színészeket választottak hozzá. Mivel akkor az Ötös Bizottság előtt tett vallomások még nem voltak nyilvánosak és a darabban részletek hangoztak el ezekből, ebből Ivacs arra következtetett, hogy a magyar titkosszolgálat megszerezte a vallomásokat vagy legalábbis egy részüket.

A hvg.hu Povl Bang-Jensen dán diplomata – akinek a fia lesz az OSA csütörtöki rendezvénysorozatának egyik vendége – rejtélyes haláláról kérdezte Héderváry Klárát. A Bang-Jensent anno jól ismerő és a magyar ügy melletti kiállása miatt nagyrabecsülő Héderváry biztosat nem tudott mondani, de föltételezése szerint Bang-Jensen öngyilkos lett. „Olyan volt, mint a görög hős, aki óriási dolgokat csinál, de a lelkében nem tudja az egészet elrendezni, nem tud kompromisszumokat kötni” és lelkileg összeomlott. Hozzátette: „biztosan senki sem tudja, hogy halt meg a dán diplomata”. Szerinte a KGB-nek vagy a magyar titkosszolgálatnak nem volt érdeke őt meggyilkolni, mert ezzel „csináltak volna egy nagy mártírt”, ugyanakkor kizárni sem tudja, hogy a KGB vagy a magyar titkosszolgálat lenne a felelős Bang-Jensen haláláért.

Saját személyes sorsáról azt mondta: édesapja halálával a család anyagilag nehéz helyzetbe került. 1933-ban kivándoroltak és ő Brüsszelben élt. A háború kitöréséig minden nyáron volt Magyarországon, 1939 és a rendszerváltás között azonban csak egyszer, 1947-ben – már ENSZ-útlevéllel – járt szülőhazájában, tehát a létező szocializmusról személyes tapasztalata nem volt.

Héderváry nemmel válaszolt a hvg.hu kérdésére, nem keresték-e meg magyar filmesek azzal, hogy életét – akár játék-, akár dokumentumfilm formájában – földolgoznák. „Én nem ellenzem, de nem vagyok biztos abban, hogy ez még érdekelné az embereket” – felelte.

Tényleg nem érdekelné?

Szegő Péter