Bajnai Gordon miniszterelnök december 17-én és 18-án részt vesz a koppenhágai klímavédelmi csúcstalálkozón - közölte az MTI érdeklődésére a kormányszóvivő hétfőn. Szollár Domokos felhívta a figyelmet arra: a globális klíma-megállapodás legfőbb célja, hogy a Föld átlaghőmérséklete legfeljebb két Celsius fokkal emelkedjen 2020-ig. Ehhez 2013 utánra jogilag kötelező erejű nemzetközi szerződésre van szükség.

Mint mondta, Magyarország - az EU-álláspontnak megfelelően - más fejlett országok összehasonlítható kötelezettségvállalása, illetve a fejlődő országok megfelelő hozzájárulása esetén kész 2020-ig akár harminc százalékkal is csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását 1990-hez képest. A fejlődő országokban szükséges klímavédelmi intézkedések a Európai Bizottság becslései szerint 2020-ra elérhetik a 100 milliárd eurót is, melyből 22-50 milliárd euró közé tehető a nemzetközi közfinanszírozás mértéke.

A kormányszóvivő emlékeztetett arra: az Európai Tanács egyelőre nem jutott részletes és végleges megállapodásra a klímafinanszírozás kérdésével kapcsolatban és abban sem, hogy az EU-n belül milyen legyen a belső tehermegosztás.

Szollár Domokos felidézte: a november eleji találkozón Magyarország vezetésével kilenc közép-európai ország egységes álláspontot fogalmazott meg a tehermegosztással és a kvótakereskedelemmel kapcsolatban. Mint mondta, Bajnai Gordon miniszterelnök meghívására - aki a V4 soros elnöke - a koppenhágai klímakonferencián képviselendő álláspontról tárgyaltak a visegrádi országok, Lettország, Litvánia, Románia, Bulgária és Szlovénia kormányfői. Azt az álláspontot képviselték, hogy 2010 és 2012 között csak önkéntes pénzügyi felajánlások formájában történjen meg a fejlődő országok klímavédelmi finanszírozása.

Egyetértettek abban is, hogy az új tagállamok relatív alacsonyabb gazdasági fejlettségi szintje miatt nem fogadható el olyan unión belüli pénzügyi tehermegosztás, amely aránytalan tehervállaláshoz vezetne. Szollár Domokos kiemelte: Magyarország és több újabb tagállam számára prioritás a kvótatöbblet kérdése. Hazánk jelentősen túlteljesíti a kiotói vállalásaikat, és így kvótatöbblettel rendelkezik, ezért alapvető érdekünk, hogy az e többlet további felhasználására vonatkozó jog ne csorbuljon az új megállapodásban sem - jelentette ki.

Hangsúlyozta ugyanakkor: vállalni kell, hogy a kvótatöbblet értékesítéséből származó bevételt környezetvédelmi beruházásokra fordítsák. A kvótakereskedelem egyfajta ösztönző rendszer, amely érdekeltté teszi az érintett országokat, hogy folyamatosan csökkentsék kibocsátásukat - közölte.

A kormányszóvivő elmondta: a résztvevők felkérték Bajnai Gordon magyar miniszterelnököt a fenti közös álláspont képviseletére. Egyetértettek abban, hogy a tagállamok közötti belső tehermegosztás rendje nemcsak a kibocsátás mennyiségét, hanem az egyes tagállamok gazdasági teljesítőképességét is vegye figyelembe. Szollár Domokos jelezte: Koppenhágában végső megoldás nem, de politikai értelemben is jelentős előrelépés várható az ügyben. 

A 15. ENSZ Klímaváltozási Konferencia hétfőn kezdődik Koppenhágában. Célja a 2012-ben lejáró Kiotói jegyzőkönyv felváltása egy új nemzetközi megállapodással. A december 18-ig tartó tanácskozásra 192 országból összesen mintegy 1.800 küldött érkezik a dán fővárosba.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről szóló konferencián több mint 100 állam- és kormányfő vesz részt, akik a legfontosabbnak tartott utolsó két napra, december 17-18-ra érkeznek Koppenhágába. Barack Obama amerikai elnök az eredeti tervek szerint december 9-én szólalt volna fel a tanácskozáson, a hétvégén azonban a Fehér Ház közölte, hogy Obama mégsem 9-én, hanem 18-án vesz részt a tárgyalásokon, mert "az elnök úgy ítéli meg, hogy az Egyesült Államok húzóereje kétségkívül hatékonyabb lesz", ha a konferencia végén van jelen személyesen.