Futó Péter, a házigazda szervezet, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke – akárcsak három héttel korábban – az Európai Unió munkaadói szervezetét, a Business Europe-ot (BE) idézte. A BE szerint ugyanis az Európai Uniónak nagy hangsúlyt kell helyeznie a vállalatok és a belső piacok erősítésére.
A MGYOSZ elnöke az elmúlt évek öt nagy kihívására hívta föl a hallgatóság figyelmét: a válságra, az európai társadalmak elöregedésére, a klímaváltozásra, a nyersanyagokhoz való hozzáférés problémájára, végül arra a feladványra, amely előtt Európa mint a világgazdaság résztvevője áll.
„Ha közelednek a választások, kétszeresére nő a telefonforgalmunk. Olyasmit kell elmondanunk, amit két hónap múlva úgyis mindenki fog tudni” – tréfálkozott antréjában Kéri László politológus, a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Szerinte a négy legfontosabb kérdés, hogy mi várható még a kampányban, lesz-e a Fidesznek kétharmada, hány párt jut be az Országgyűlésbe és a baloldal padlófogása meddig tart. Kéri úgy látja, hogy az első fordulóban majdnem minden eldől, „április 11-én este már gyakorlatilag mindent tudni fogunk”.
Az Orbán Viktort egykor az ELTE ÁJK-n oktató, őt jól ismerő Kéri arra hívta föl a figyelmet, hogy június 11-től egy hónapon át zajlik a futball-világbajnokság, úgyhogy ebben az egy hónapban érdemi kormányzás nem nagyon várható. Az új kormány addigra már föláll, főleg, hogy nem lesznek koalíciós tárgyalások, „úgyhogy hamar fognak menni a dolgok”. „Nagy változást a kampányidőszakban nem várok” – fogalmazott a szakember. Szerinte a Fidesznek nem érdeke elmondania, hogy mit akar kormányon. Iszonyú nagyra nőtt a tábora és ha elkezd beszélni, azzal csak csökkenheti a szavazóbázisát. A tábor megtartásához tehát az kell, hogy „intenzíven ne mondjanak semmit”. Az nem valószínű, hogy egy-egy kampánymondat szavazók sokaságát vinné át más pártokhoz, de esetleg a Fidesz lehetséges szavazóinak egy része otthon maradna.
Az MSZP – Kéri szerint – a 2002 és 2009 közti kormányzás, illetve a korrupciós ügyek harapófogójában van. A választási részvételről a szakember azt mondta: ötvenöt százalék alatt a Jobbiknak, hatvan fölött pedig az MSZP-nek kedvez. Kéri úgy véli: az Orbánnal és a fasiszta veszéllyel való riogatás „már nem nagyon megy”.
A Politikatudományi Intézet főmunkatársa úgy becsüli, hogy a Fidesz inkább megszerzi a kétharmadot, mint nem. „De nem osztom az idevonatkozó diktatórikus víziókat. […] Nem hiszem, hogy a Fidesz mindent megtesz, amivel ellenfelei riogatnak. Azt sem hiszem, hogy elmozdíthatatlan lesz az azt követő választásokon.” Kéri szerint a kétharmad hatalmas felelősség is egyben. Szerinte ennek birtokában a párt csökkenteni fogja a parlamenti és az önkormányzati képviselők számát.
Számonkérés orrba-szájba
Arra is fölhívta a figyelmet, hogy jóval mélyebb a Fidesz társadalmi és gazdasági beágyazottsága, mint 1998-ban volt, és „a médiaszerkezet is rendesen elmozdult a Fidesz irányába”. A gazdasági helyzet sokkal rosszabb, mint volt tizenkét éve: 1998-tól a Fidesz két-három évig a Bokros-csomagból élt, ma pedig válság van. De 2011 második felétől már megindulhat a növekedés. Az igazi Fidesz-korszak csak onnét várható, míg az első a másfél évben egy kártyája lesz a Fidesznek: „számonkérés orrba-szája”. Mint Kéri fogalmazott, „a számonkéréssel a népnek és a Jobbiknak egyaránt be lesz fogva a szája”. Nagy kérdés szerinte, hogy a Fidesz mit fog kezdeni a Jobbikkal a választás után. „De ez még csak totális találgatás lenne” – mondta. Úgy folytatta: a hatalmas társadalmi támogatottsággal páratlan esélyt kap a Fidesz. „De a bölcsessége meglesz-e? Most inkább úgy tűnik, hogy a simlissége lesz meg” – tette hozzá.
Nem az a kérdés, hogy ki nyer, hanem hogy mennyivel; a második helyért szoros küzdelem lesz az MSZP és a Jobbik között; az LMP és az MDF valószínűleg nem jut be az Országgyűlésbe; a baloldal vereségének mértéke döntően a fővárosi nyugdíjas szavazók részvételi hajlandóságán fog eldőlni. Ezekkel az állításokkal nyitotta előadását Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke, az egykori Orbán-kormány egykori kancelláriaminisztere.
Jelenleg ötvenkilenc százaléknyi szavazó ígéri biztosra a részvételét, és ez a szám nem nő, hanem hullámzik a választások közeledtével. Stumpf szerint „a 2006-osnál (67,83 százalék – Sz. P.) alacsonyabb, de ötven százalékosnál magasabb részvétel várható”. A Századvég elnöke elképzelhetőnek tartja, hogy lesznek az első fordulóban érvénytelen választókerületek.
A volt kancelláriaminiszter a Jobbik és az MSZP „érdekes versenyére” hívta föl a közönség figyelmét. Az ötvenévesnél fiatalabbak közt a Jobbik veri az MSZP-t. A budapestiek között pedig – valamennyi választópolgárhoz képest – tizenegy százalékra számíthat az MSZP és nyolcra a Jobbik. Az aktív népesség körében a Jobbik vezet kilenc-ötre, a nyugdíjasok között a szocialisták tizenhat-egyre. A miniszterelnök-jelöltek versenyében Mesterházy Attila szocialista jelölt csak tizenhárom-tizenkettőre vezet az MDF-es Bokros Lajossal szemben – tette hozzá saját számait Stumpf.
Nagy kérdés szerinte, hogy mely pártoknak lesz elég jelöltjük, ergo területi listájuk. Úgy vélte: az MDF-nek és az SZDSZ-nek nagyon komoly problémái vannak az ajánlószelvények összegyűjtésével, főleg vidéken. Az országos listát nyilván fölállítja a Magyar Demokrata Fórum, „de ez önmagában kevés”.
[[ Oldaltörés (Gyurcsány járja az országot) ]]
Öt forgatókönyv
Stumpf a választás kimenetelére vonatkozóan öt különböző számítást mutatott be.
Első: a Fidesz elsöprő győzelme. A listás szavazatok hatvanöt százalékát kapja a Fidesz, az MSZP és a Jobbik egyaránt tizenöt-tizenötöt. Emellett a Fidesz 175 egyéni mandátumot szerez a 176-ból. Ezzel összesen 286 mandátuma lenne a Fidesznek, az MSZP-nek és a Jobbiknak pedig egyaránt ötven. Ez a végeredmény a volt kancelláriaminiszter szerint „nem valószínű, de nem kizárt”.
Második: az MDF is bejut az Országgyűlésbe, az MSZP pedig viszonylag összeszedi magát. A Fidesz „csak” negyvenöt százalékot kap listán, huszonötöt az MSZP, húszat a Jobbik és hatot az MDF. Eszerint a forgatókönyv szerint 239 mandátumot szerez a Fidesz, hetvennyolcat az MSZP, ötvenhatot a Jobbik és tizennégyet az MDF, azaz a Fidesz kétharmad – 258 mandátum – alatt marad.
Harmadik: annyiban különböznek a listás eredmények az előzőtől, hogy az MSZP és a Jobbik helyet cserél. A Jobbik kap listán huszonöt, az MSZP pedig húsz százalékot. Így 240 mandátumot szerez a Fidesz, ötvenhetet az MSZP, hetvenhatot a Jobbik és tizenhármat az MDF.
Negyedik: a Fidesz pont megszerzi a mandátumok kétharmadát, az MDF pedig pont bejut. Ötvenkét százalékot kap listán a Fidesz és nyer 170 egyéni körzetben. Az MSZP huszonhárom, a Jobbik tizennyolc, az MDF öt százalékot ér el, így a Fidesz 258 – ebből 170 egyéni – mandátumot szerez, az MSZP hatvanhetet, a Jobbik ötvenegyet – benne egy egyénivel –, az MDF tizenegyet.
Ötödik: a Fidesz relatíve gyengén, az MSZP viszonylag jól szerepel, az MDF pedig épp hogy, de bejut. Még így is biztos a Fidesz abszolút többsége és az MSZP még így sem szerzi meg a mandátumok egyharmadát. A Fidesz negyven, az MSZP harminchárom, a Jobbik húsz, az MDF öt százalékot ér el. Így a Fidesznek 199 mandátuma lesz – 194 a minimális abszolút többség –, ebből 123 egyéni. Az MSZP 125 – 129 kellene az egyharmadhoz –, a Jobbik 53, az MDF 9 mandátumot szerez.
Gyurcsány gyakran jár vidéken
A hvg.hu-nak az előadás után nyilatkozó Stumpf István az általa bemutatott – a Trinity College professzora, Ken Benoit által kifejlesztett – mandátumbecslési modellhez annyit fűzött hozzá: sok múlik az ajánlószelvények összegyűjtésének sikerességén, vagyis azon, hogy mely pártok tudnak valamennyi választókerületben jelöltet állítani, illetve hány területi listájuk lesz. Ha az ajánlószelvények gyűjtésén túl vagyunk, „akkor lehet véglegesíteni a mandátumbecslést, most inkább csak kézzelfogható forgatókönyveket lehet tesztelni” – tette hozzá.
A volt kancelláriaminisztert portálunk arra kérte, hogy szűkítse a választási részvételre vonatkozó meglehetősen tág, 50-68 százalékos becslését. „Azt prognosztizálom, hogy hatvan százalék alatt lesz a részvétel. Ezt most nagyon nehéz becsülni. […] Nagy az apátia a társadalomban” – felelt. Stumpf szerint lehet, hogy néhány választókerületben érvénytelen lesz a választás első fordulója, de az „nehezen képzelhető el”, hogy valamelyik területi listán lesz érvénytelen a választás – mint az történt 1998-ban Hajdú-Biharban és Szabolcs-Szatmár-Beregben. „Hajdú-Biharban Kósa Lajosnak presztízskérdés, hogy érvényes és a Fidesz szemszögéből sikeres legyen a választás.
A Századvég Alapítvány elnöke szerint két nagyon jó mobilizációs képességű párt van, a Fidesz és a Jobbik. „A szocialistáknak jelentősen romlott a mobilizációs képességük, de őket sosem szabad lebecsülni. Az MSZP sokkal bonyolultabb társadalmi képződmény, mint egy párt. Az MDF-nek és az LMP-nek komoly logisztikai problémái vannak az ajánlószelvények gyűjtése során.”
Kérdésünkre Stumpf azt mondta: nem látja esélyét annak, hogy az MSZP nagy, látványos akciókkal összeszedi magát és megszerzi a képviselői helyek egyharmadát, 129 mandátumot. Inkább „a háttérben, a régi struktúrákat, hálózatokat képes mozgósítani”. A baloldali identitást próbálják majd a kampányban erősíteni – vélte a szakember. „Nem véletlen, hogy Gyurcsány Ferenc gyakran jár vidéken, de erről a média nem mindig tudósít. […] Van egy nagyon széles társadalmi réteg, amely, ha elmegy választani, sosem választ mást, mint a szocialistákat. Ha elmegy.”
„Ez benne van az MDF megfontolásaiban” – reagált a volt kancelláriaminiszter a hvg.hu fölvetésére, mely szerint a Demokrata Fórum azért akadályozta meg a Szabad Demokraták Szövetségének önálló indulását az SZDSZ-szel történt részleges választási szövetség megkötésével, mert attól félt, hogy a szabaddemokraták fideszes segítséggel összegyűjtenek annyi ajánlócédulát, amennyivel országos listát állíthatnak és az egy-két százalékos eredményükkel az MDF-et gyengítik. „De azért az SZDSZ-nek is voltak olyan hátsó megfontolásai, hogy a megállapodás következtében privilegizált helyzetbe kerül Budapesten az önkormányzati választáson” – fűzte hozzá.
Leterhelt közigazgatás az EU-elnökség alatt
A gazdasági helyzetről Stumpf még előadásában azt mondta: az ország el van adósodva és ki van szolgáltatva az IMF-megállapodásnak. A gazdasági mozgástér kicsi, ráadásul 2011 januárjától Magyarország lesz az Európai Unió elnöke, ezért a magyar közigazgatás teljesen le lesz terhelve. A kormányzás emiatt valószínűleg „zárva fog tartani”. Emellett „lesz önkormányzati választás ősszel, amivel szintén kalkulálni kell”.
Stumpf István az új kormány föladatai közé sorolta a gazdaság dinamizálását, az állam, az önkormányzatok, a közbiztonság rendbetételét. Szerinte új közteherviselési rendszert kell bevezetni, melynek részeként szükség van nyugdíjreformra. Az eddigi kormányzati rendszert „fölváltja egy szuperkancellári rendszer”, melynek fontos pillére lesz a megerősített Belügyminisztérium, a Vagyonkezelési és Infrastruktúrai Minisztérium és a Gazdasági Minisztérium. Ugyanakkor bizonyos minisztériumok kettévágása várható. A szakember szerint mindezt jól véghezvinni intellektuálisan és főleg politikailag nagyon nagy kihívás. Szükség van hozzá egy, a gazdaság szereplőivel és az ellenzékkel megkötendő új társadalmi-gazdasági megállapodásra.
[[ Oldaltörés (Kéri és Stumpf válaszol) ]]
Sugár András riogatással riogat
Hallgatói kérdésre Stumpf István úgy felelt: a Jobbik egyetemi megerősödése többek közt az egyetemi oktatás elszemélytelenedésének és a tehetséggel való nem foglalkozásnak köszönhető. „Fölszabadultak szabad vegyértékek” az egyetemeken – tette hozzá.
Kéri László – ugyancsak hallgatói kérdésre – azt mondta: nagyon nehéz lesz liberálisnak és baloldalinak lenni. Akik megszokták, hogy ők domináltak, most kénytelenek lesznek megszokni, hogy nem ők dominálnak. Szerinte depolitizálva lesz a társadalom. Hasonló lesz a kormányzatnak a társadalomhoz lévő viszonya, mint 1963-tól. Utazhatnak és jó zenéket hallgathatnak, meg jó könyveket olvashatnak az emberek, de ne politizáljanak.
Üde színfoltja volt a rendezvénynek, amikor szólásra emelkedett Sugár András, az ancien régime-nek a rendszerváltáskor az MDF-hez átállt sztárújságírója. Sugár szerint az MSZP-t nem szabad lebecsülni: a választást megelőző napokban Nyakó István, az MSZP-frakció szóvivője egy sajtótájékoztatón bejelenti, hogy a Fidesz félmillió oroszt és ötvenezer csecsent akar betelepíteni az országba. Másnap ugyanő azt fogja állítani a következő sajtótájékoztatón, hogy félmillió nyugdíjast akar a Fidesz kitelepíteni a Hortobágyra, hogy az oroszoknak és a csecseneknek legyen hely. Egy nap múlva az MSZP közli, hogy Mesterházy Attila helyett Bajnai Gordon a miniszterelnök-jelölt. „Még rengeteg ötletük lesz. […] Mindig olyat kell kitalálni, ami teljesen hihetetlen” – tette hozzá Sugár.
Válaszában Kéri László nem fogta vissza magát. Mint mondta, sokan megtehetik, hogy a politikai ellenfél demagógiáját számon kérjék, de az 1994 tavaszán a Magyar Televízióban „Horn Gyulával riogató” Sugár csak „korlátozottan teheti meg”, mivel „semmivel nem volt kevésbé alpári, mint amivel most riogatott”. Hozzátette: „nem tartom kizártnak, hogy a következő kormányzat idején eljön az ön új aranykora, legfeljebb átkapcsolok a Sport TV-re”. A nagy tapsot kapó Kérit a moderátor, Kocsi Ilona, a Világgazdaság főszerkesztője igyekezett a mértékletesség útjára visszatéríteni.
A hallgatóság részéről elhangzott az a kérdés is, hogy kétkamarás lesz-e az Országgyűlés. Stumpf István úgy felelt: teoretikus, de nem politikai szinten fölmerült, hogy milyen szerepe lehetne a második kamarának. A legismertebb alkotmányjogászok – például Sólyom László, Kukorelli István vagy Tölgyessy Péter – nem hívei a második kamarának. A kérdéssel azonban az új kormánynak foglalkoznia kell.
Fideszes jelszó, hogy egymillió új munkahelyet kell teremteni – mondta Futó Péter. Az egymillió új munkahely megteremtésében a MGYOSZ tud segíteni – tette hozzá. Az állami vagyonkezelést és -fejlesztést az új kormány elválasztja a gazdaságpolitikától – jegyezte meg Stumpf István.
Kéri szerint nem lenne rossz ötlet az önkormányzati választásokat két évvel elhalasztani. Egyrészt nem jó, hogy azonos évben van az önkormányzati és a parlamenti választás, másrészt a Fidesznek is érdeke, hogy elhalasszák a választásokat két évvel. Addig – tehát 2012-ig – az egész önkormányzati szerkezetet át lehet alakítani – vélte Kéri.
Kocsi Ilona kérdésére Kéri a Jobbikról úgy fogalmazott: akik szeretik a Jobbikot, azok nem az antiszemita és cigányellenes, hanem a rendet tevő szervezetet látják benne. A Jobbik lehet a leghangosabb párt a Parlamentben. „Amikor a MIÉP bejutott, azt mondtam, hogy jobb, ha bent van, mintha kint lenne az utcán” – fűzte hozzá. Kéri úgy látja, hogy a Jobbik sokat fog moderálódni, a Fidesz és a Jobbik közt a Fidesz meghúzza az éles határt. „De a Jobbik szelídülésével a Jobbiktól jobbra álló csoportok fognak megerősödni és hangosodni” – fejtette ki. Stumpf István szerint nagy kérdés a Jobbikkal kapcsolatban, hogy a mozgalmi vagy a politikai karaktere fog-e megerősödni.
Stumpf Istvánt végül annak a hírnek a kommentálására kérte a hvg.hu, mely szerint megromlott a kapcsolata a Fidesszel és a májusban kezdődő ciklusban nem fog politikai szerepet vinni. „Nem készülök újabb politikai szerepvállalásra. […] Jelenleg nincs ilyen fölkérésem. Az én szerepem elég régóta világos. Egy olyan szellemi műhelynek vagyok a vezetője, amely szeretne jelentős befolyást gyakorolni a kutatásai révén a jó kormányzásra. Ez a kitüntetett célkitűzésem. A Századvég olyan intézményekkel kíván együttműködni, amelyek érdekeltek az ország előtt álló reformokhoz szükséges szakmai tudás összegyűjtésében és a politikai döntéshozókhoz való eljuttatásában.” A Fidesz-vezérkarral való viszonyának megromlásáról szóló híreket Stumpf kategorikusan visszautasította.
Szegő Péter