szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A "fekete sereg" vezetőjének tartott Magyar Róbert házi őrizetből való szökése után, úgy látszik, a hatóságok szigorúbban alkalmazzák a személyes szabadságot korlátozó intézkedéseket. Pedig az előzetes letartóztatás preferálása Szikinger István ügyvéd szerint nem szolgálja az alkotmányban is rögzített emberi jogokat.

Magyar Róbertet az ügyészség többek között aljas indokból, előre kitervelten, több emberen elkövetett emberölés kísérletével, négyrendbeli emberölés előkészületével és zsarolással vádolja. Mindezért életfogytiglan tartó, fegyházban letöltendő szabadságvesztést is kaphat, amivel a vádlott azóta tisztában lehetett, amióta a vádiratot ismertették. Mindenesetre 2008 őszétől, amióta az előzetes letartóztatásból - az ebben tölthető maximális idő lejárta után - házi őrizetbe került, majd' másfél éven át betartotta annak szabályait. Idén január közepén azonban Magyar megszökött otthonából, ami elsősorban a lazább rendőri őrizetnek tulajdonítható.

A hatóság a belső felelősségre vonások nyomán okult a történtekből, s szigorított a házi őrizetben lévők ellenőrzésén, most már a legkisebb jelre újra előzetes letartóztatásba helyezik a szabályszegőt. Így történt ez a diósdi kettős emberölés ügyében folyó büntetőeljárás egyik vádlottjával, Kaszap Ferenccel, aki – mivel az első fokú ítélet három év alatt nem született meg – már házi őrizetbe került más vádlott-társaihoz hasonlóan. Kaszap azonban az egyik szokásos ellenőrzés során nem nyitott ajtót a hozzá becsöngető rendőröknek. Ő azzal védekezik, hogy nem hallotta a csengetést, ennek ellenére ismét előzetes letartóztatásba került. A hatóság kérlelhetetlenségét fokozhatta egyébként az, hogy a diósdi ügyben más vádlottnak valóban megszöktek a házi őrizetből.

„A vádlott az én védencemhez hasonlóan vállalta volna azt, sőt, úgy tudom, Magyar Róbert is belement volna abba, hogy elektronikus nyomkövetőt szereljenek fel rá” – jegyezte meg Szikinger István ügyvéd, aki az első rendű vádlottat, Czibere Attilát védi. Hozzátette azt is: nem igaz, hogy nagyon drága lenne a nyomkövető eszköz beszerzése: „Ha a meglévő rendszerekre telepítenék, akkor a nyomkövető használatának nem lenne olyan magas a költsége. Amikor ennek az eszköznek az alkalmazási lehetőségét 2003-ban törvénybe foglalták, akkor talán nem voltak annak tudatában, hogy anyagilag mit jelent majd a bevezetése?”

A nyomkövető Szikinger István véleménye szerint megfelelne az alkotmányban is rögzített emberi jogok védelmének és amellett a biztonságot is erősítené. „Volt olyan eset, amikor a gyanúsított úgy szökött meg otthonról, a házi őrizetből, hogy háza előtt rendőr posztolt. Ennél a nyomkövető jobb.”

Szikinger elmondta, Magyar Róbert szökése óta valóban tapasztalható szigorítás a személyi szabadságot korlátozó intézkedések alkalmazásában. „A korábbi pozitív elmozdulással szemben most egy érzéketlen fordulat mutatkozik, ami az emberi sorsok figyelmen kívül hagyásában és az ügyek realitásával nem törődésben mutatkozik meg. Egy védencem például hat hónapot volt előzetes letartóztatásban. Ott ugyanúgy nem történt vele semmi a nyomozás szempontjából, mint miután kiengedték. Emiatt, mivel az ügy már két évnél régebbi, el is évült. Megjegyzem, az előzetes letartóztatás idejének négy évre való emelése sem változtat a jelenlegi helyzeten, hiszen van olyan ügyfelem, akinek ügyében ennyi idő alatt sem született meg az első fokú ítélet.”

Az előzetes letartóztatás elrendelésének gyakorlatáról az ügyvéd azt közölte, hogy amikor a letartóztatás indokai fennállnak, akkor azzal együtt vizsgálnia kellene a bíróságnak az enyhébb fogva tartás lehetőségét, azaz a házi őrizetet vagy a lakhelyelhagyási tilalmat is, ám hazánkban ez nem jellemző.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!