Véleménye szerint az integráció gyermekvédelmi eszközökkel, munkahelyteremtő és társadalmi felzárkóztató programok kiegészítésével valósítható meg. Kiemelte: "akkor lehetünk sikeresek, ha azt vesszük figyelembe, hogy melyik szegény gyermek érdemes a támogatásra", ahol adott esetben a szülői háttér is támogatja a tanulást. Adminisztratív eszközökkel azonban nem lehet számon kérni az esélyegyenlőséget - tette hozzá. Hódmezővásárhelyen három év előkészítés, "rendkívül nagy konszenzuskeresés a képviselő-testület részéről" és a pályázatok sikeressége kellett ahhoz, hogy ez a folyamat elkezdődhessen.
   
"Ma az oktatási rendszer sokkal szegregálóbb, mint bármikor volt", ami szerinte a nyolcéves szocialista kormányzásnak tudható be. "Történelmi bűn, amit a szocialisták csináltak az oktatáspolitikában" - hangoztatta.
   
A Fidesz frakcióvezetője arról is beszélt, hogy "az oktatáspolitikában gyors cselekvésre van szükség". Ennek jegyében hétfőn tűzi napirendre az Országgyűlés a buktatás lehetőségének visszahozatalát az általános iskolák alsó tagozatában. Meg kell teremteni az iskolák megbecsültségét, ám a pedagógustársadalom gyors egzisztenciális felemelkedésének nincs reális lehetősége - fűzte hozzá.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára rámutatott: a közoktatás és a szakképzés elválaszthatatlan egymástól. Magyarország az utolsó előtti helyen áll az Európai Unió huszonhét tagállamából a foglalkoztatás tekintetében, és ezen csak magas kvalitású, képzett emberekkel lehet változtatni - mondta.
   
A munkaadók és a munkavállalók egyaránt elégedetlenek a szakképzéssel; a szakiskolákba járók száma drasztikusan csökkent, ami közvetlenül érinti a gazdaság teljesítőképességét - sorolta. Amíg az általános iskolákból funkcionális analfabéták kerülnek ki "nem kis számban", a szakképzés sem tud előrelépni. Ezért az általános iskola nyolc osztályának "elvégzése mögött tartalomnak, tudásnak kellene állnia" - mondta.
   
"A szakképzésből iszonyú mennyiségű pénz folyik ki feleslegesen" - fogalmazott. Ma négy-öt évig tanulnak szakmát a diákok, de a szakiskolákból úgy kerülnek ki, hogy "semmit nem tudnak". A normatív támogatás nem ösztönöz ezen az oktatási területen, ezért az államnak a források folyósításával kell megmondania, mely szakirányokat milyen fontosnak tart.
   
A kamaráknak fokozottabb szerepvállalást biztosítanak a jövőben a szakképzésben, általuk "az élethez kerülnek majd közelebb" a diákok, mert gyakorlatra tesznek szert. A felügyelet azonban kizárólag az államot illeti meg - közölte.
   
Gloviczki Zoltán, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkára a konferencián kiemelte: az oktatás jogilag túlszabályozott, amiből konfliktusok keletkeznek, pedig "nem a közigazgatás az alfája és az ómegája az oktatáspolitikának". A kormány esélyt akar adni a tehetségnek és az értékeknek - közölte.