A kis- és középvállalkozások (kkv) a jövőben - az adó- és vámügyi eljárásokat leszámítva - a szabálytalanságokért pénzbüntetés helyett először figyelmeztetést kapnának, a beszedett bírságot pedig a szakhatóságok nem költhetnék működési, vagy egyéb költségeik fedezésére - mondta Szatmáry Kristóf (Fidesz) a kkv-k fejlődésének támogatásáról szóló törvény módosításának expozéjában. 

A képviselő szerint a törvénymódosítás egy régi adósság törlesztése a kkv-szektor felé, célja, hogy az ellenőrző szervek érdekeltségét megszüntessék a bírságolásban. Hozzátette: az adminisztrációs terheket is csökkenteni kell, mert a szabályok betarthatatlanok és életszerűtlenek. Mint mondta, a szabályozással augusztus elsejétől nem fog a bírságolási gyakorlat megváltozni, de elindul egy folyamat. 

Bencsik János államtitkár a kormány nevében úgy fogalmazott: a törvénymódosítás lehetőséget biztosít arra, hogy a kkv-k partnerek legyenek a gazdaság talpra állításában, ezért támogatják az elképzelést.

Göndör István (MSZP) felszólalásában hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat csak szimbolikus, nem hoz kézzel fogható eredményt a kkv-k versenyképességének javulásában. Úgy vélte, olyan lépésekre van szükség, amelyek valóban segítik a kis- és középvállalkozásokat. Párttársa, Józsa István azt mondta: fontos lenne a további lépések ismerete, és szerinte a kötelező kamarai tagságot is napirendre kellene venni. Fontosnak nevezte, hogy az ellenőrzések során a felelősség is kidomborodjon. 

A jobbikos Pősze Lajos szerint a módosítás támogatandó, így mellékes, hogy nem grandiózus segítséget vázol fel. Hozzátette: túl sok a hatóság és a vállalkozásoknak túl sok ideje megy el arra, hogy a bürokráciával foglalkozzanak. 

Ertsey Katalin (LMP) szerint fontos lenne a valódi, segítő javaslatok kidolgozása, mert a módosítás csak egy "láthatatlan döntés" a kkv-kat segítő hosszú úton. Mint mondta, több átgondolás és idő segített volna. Arra is kitért: az LMP egyetért azzal, hogy megszüntessék a hatóságoknak a bírságolásban való érdekeltségét, és ne tekintsék potenciális bűnözőknek a vállalkozókat. 

Szatmáry Kristóf a vitában elhangzottakra úgy válaszolt: a módosítással nem a bírságot, mint intézményt szüntetik meg, hanem az eszközrendszeren változtatnak. Bírságra szükség van ott, ahol nemcsak jóhiszemű vállalkozók vannak, de úgy kell változtatni, hogy a bírság ne sarc legyen - tette hozzá.