Ahol nincs sajtószabadság, ott nincs jogállam, mert – hogy egyetlen példát említsünk -, az ilyen államban elképzelhetetlen a szabad választás. Ahol a közhatalom nem bírálható szabadon, ott demokratikus közélet sincs, hiszen a választáshoz hiányzik a felajánlott választék. Az a társadalom, amelynek sajtója „korlátozottan szabad”, maga is legfeljebb csak korlátozottan lehet szabad.

A Fidesznek a sajtóval kapcsolatos jogokat újrafogalmazó törvénycsomagja a nyilvánosságról szól, mégis elrejtve, titokban készítették. Ez a körülmény akkor is elfogadhatatlanná tenné, ha szabályai egyébként helyesek lennének. De nem azok. Az új törvény intenciói – ez az őszinteség diadala - nem titkosak: Szalai Annamária , az Országos Rádió- és Televízió Testület (ORTT) fideszes delegáltja azt fejtegette, hogy az elmúlt tizenöt évben szerinte sajnálatos módon a véleménynyilvánítás korlátlan szabadságának biztosítása felé haladtunk. Ennek pedig szerinte a közösségek jogainak jegyében – noha a vélemény kinyilvánítsa természete szerint individuális aktus -, lesz immár vége.

Az alkotmánymódosítás első változatának talán legriasztóbb ötlete volt, hogy a nyilvánosságra került első változat kivette volna az alaptörvényből a véleménynyilvánítás szabadsága fogalmát, hogy helyébe a szólásszabadság kifejezést helyezze. Ezt az Eötvös Károly Intézet (EKINT) azért bírálta, mert a változtatás a pártállami alkotmány fogalomhasználatát idézi és a korábbi alkotmánybírósági gyakorlatot a továbbiakban figyelmen kívül hagyhatóvá tette volna, hiszen az Alkotmánybíróság korábbi döntéseiben a véleménynyilvánítás szabadságát a szólásszabadságnál tágasabb fogalomként értelmezte.

Az elfogadott alkotmánymódosítás végül megkegyelmezett a véleménynyilvánítás szabadságának. Ugyanakkor további súlyos kifogások emelhetők az elfogadott változattal szemben. Semmilyen pozitív értékelhető indok nem szól a módosítás mellett, ám az alkotmány szövegének ilyesfajta megváltoztatása lehetővé teszi, hogy a változó összetételű Alkotmánybíróság változtasson korábbi véleményszabadság doktrínáján, és kaput nyisson újabb (például tartalomalapú) korlátozásoknak.

A médiaszabályozás elemzésének teljes szövege a csütörtöki HVG-ben olvasható.