A mérleg nyelvére rondíthat a kétfarkú kutya

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI

Sorjáznak a közvéleménykutatások és felmérések az önkormányzati választások lehetséges eredményeivel kapcsolatban. A Fidesz-KDNP fölénye egyértelmű, az MSZP az álcázás technikájával él, az LMP-t pedig a Kétfarkú Kutya Párt szorongathatja meg.

A Fidesz előnye vitathatatlan, ahogy Tarlós István fővárosi győzelme is biztosnak tűnik a politikai elemzők szerint. Míg az MSZP-nek csak kevés helyen lehet esélye, a Kétfarkú Kutya Pártnak már 2 százalékos támogatottságot mérték Budapesten, amely így az LMP versenytársa lehet. A Jobbik erősödött, ha most lennének az önkormányzati választások, 15 százalékot kapnának.

Milyen lehet Budapest politikai térképe?

A Szonda Ipsos felmérése szerint nem változtak jelentősen a pártok közötti erőviszonyok augusztusban, a Fidesznek továbbra is jelentős előnye van. A közvélemény-kutató elemzésében - amely a szerdai Népszabadságban jelent meg - rámutatott: a biztos pártválasztók körében a Fidesz augusztusban 61 százalékon állt, ugyanúgy, mint júliusban, az MSZP pedig három hónapja nem veszített és nem nyert újabb választókat, továbbra is 18 százalék szavazna a baloldali pártra.

Erősödött viszont a Jobbik, a biztos pártválasztók 15 százaléka voksolna rájuk, ha most hétvégén lennének a választások. Júliushoz képest 1, júniushoz képest 3 százalékkal nőtt a párt támogatottsága ebben a szegmensben. Az LMP támogatottsága az elmúlt hónaphoz képest nem változott, továbbra is 4 százaléknyi voksot kapnának a biztos pártválasztók körében.

Az összes választókorú körében is jelentős Fidesz-előny mutatkozik: a kormányzó pártra az összes szavazó 35 százaléka tenné a voksát, míg az MSZP-re 12, a Jobbikra 8, az LMP-re 3, az MDF-re pedig 1 százalék. A legtöbben azonban, 40 százaléknyian bizonytalanok, vagy nem mennek el szavazni.

A közvélemény-kutató szerint Budapesten a politikai térkép jelentősen megváltozik az országoshoz képest, mivel az MSZP-nek itt több támogatója van. Az országos 12 százalékhoz képest a fővárosban az MSZP-re 18 százalék voksolna, míg a Fideszre 28 százalék adná le szavazatát. Budapesten a Jobbik az országoshoz képest gyengébben szerepelhet, a felmérés szerint támogatottsága 4 százalékos, míg az LMP-re 5 százalék szavazna.

Mérik a Kétfarkú Kutyát, ellenfele az LMP

A Policy Solutions kutatása szerint Budapesten kimutathatóvá vált a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) támogatottsága, a viccpártról a budapestiek fele már hallott. Bár jelentős sikerekre a párt nem számíthat, augusztusban mérhetővé vált támogatottságuk, a biztos szavazók és az összes pártválasztó körében is 2 százalékát kapnának - vélekednek a PS elemzői. A felmérések szerint a budapestiek 48 százaléka már hallott a pártról, és azok között, akik már találkoztak kampányanyagokkal az elmúlt hetekben, a válaszadók 19 százaléka a Kétfarkú Kutya Párt hirdetéseit is fel tudta idézni.

Legnagyobb ellenfélnek a kutató szerint az LMP bizonyulhat, ha mindkét párt listájára és főpolgármester-jelöltjére lehet szavazni Budapesten. Victora Zsolt, az MKKP főpolgármester-jelöltje valamennyi párt szimpatizánsai közül az LMP-sek között a legkevésbé elutasított. A két párt közötti potenciális szavazói átjárhatóságot támasztja alá az, hogy az LMP-sek 12 százaléka szintén a Kétfarkú Kutya Pártra szavazna abban az esetben, ha az LMP-re valamilyen oknál fogva nem lehetne, de az MKKP-re igen.

©

Álcázó MSZP, helyi sajátosságok

A szocialistáknak csak néhány megyei jogú városban van esélyük megakadályozni a kormánypártok győzelmét; Tarlós István sikere biztosnak tűnik, a fővárosban legfeljebb a Fidesz-KDNP közgyűlési többsége lehet kérdéses - nyilatkozott egybehangzóan a megkérdezett politológusok.

Az emberek pártpreferenciája különösen a tízezernél népesebb városokban befolyásolja a polgármester-választás eredményét, a kistelepüléseken kevésbé - hangsúlyozta Juhász Attila, a Political Capital igazgatóhelyettese. Mint mondta, már a tavaszi országgyűlési választás is azt mutatta, hogy az egyéni jelöltek személye ritkán meghatározó, és mivel a pártok támogatottsága alig változott április óta, a nagyvárosokban a tavaszihoz hasonló eredményre lehet számítani az október 3-i önkormányzati választáson.

Hasonlóan vélekedett Szánthó Miklós, a Fidesz-közeli Nézőpont Intézet elemzője, aki a választási szisztéma átalakításával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az a kompenzációs lista rovására az egyéni mandátumok súlyát erősítette, így már a viszonylag kisebb különbséggel nyerő fideszes jelöltek esetén is borítékolható a jobbközép képviselő-testületi többség.  "A Fidesz-KDNP népszerűsége annyira megdönthetetlennek és országosan kiegyenlítettnek tűnik, hogy az esetek döntő többségében felül fogja írni a helyi sajátosságokat" - mondta a politológus, megemlítve, hogy noha az önkormányzati választásokon általában komoly szerepük van a helyi tényezőknek, és egy-egy sikeres polgármester akár "ellenszélben" is magával tudja húzni az őt indító párt támogatottságát, ez most elvétve fordulhat elő.

A választási esélyekről szólva Juhász Attila elmondta: Tarlós István győzelme egyértelműnek tűnik, a kérdés inkább az, hogy a kormánypártok megszerzik-e a többséget a Fővárosi Közgyűlésben. A politológus szerint erre jó esély van, mivel ehhez a pártszövetség számára az áprilisi budapesti eredmény reprodukálása is elegendő, "és akkor még nem vettük számításba, hogy a Fidesz várhatóan jobban mozgósítja szimpatizánsait riválisainál".

A Political Capital igazgatóhelyettese úgy véli, hogy a szocialisták elsősorban a szegedi és a XIII. kerületi polgármesteri cím megtartásában bízhatnak, Miskolcon pedig az ad esélyt az MSZP-nek, hogy a főleg Észak-Magyarországon erős Jobbik sok szavazatot vihet el a Fidesz-KDNP jelöltje elől. Juhász Attila szerint e régióban a tavaszi eredményekből kiindulva a Jobbik akár polgármesteri címeket is szerezhet - például Ózdon -, és elképzelhető, hogy a megyei és egyes városi közgyűlésekben a kormánypártoknak nem lesz egyedül többségük.

Szánthó Miklós is úgy látja: mindössze néhány olyan megyei jogú város van, ahol a helyi baloldal beágyazottsága kérdésessé teszi a kormánypártok sikerét. Ezek közé sorolta Salgótarjánt, Szegedet, Szombathelyt, Tatabányát, valamint a budapesti kerületek közül Angyalföldet és Újbudát. Ugyanakkor a szocialista jelölteken rajta van a párt hiteltelenségének bélyege, és ez hat a népszerű városvezetők esélyeire is - emelte ki a Nézőpont Intézet elemzője. Mint mondta, az MSZP ezért folyamodhatott az "álcázás" eszközéhez, és így fordulhat elő, hogy a párt politikusai helyenként civil szervezetek "márkaneve" alatt vagy az MSZP hagyományos imázsát mellőző kampánnyal indulnak. Ezzel kapcsolatban Juhász Attila úgy vélekedett, ez önmagában nem segíti a szocialista jelölteket a jobb eredmény elérésében, ugyanis "mindenki tudja róluk, hogy kicsodák". Az elemző arra is kitért, hogy az északi megyékben nagy harc várható a második helyért az MSZP és a Jobbik között, az utóbbi ugyanakkor komoly eredményként könyvelhetné el, ha sikerülne főpolgármester-jelöltet állítania, míg az LMP-nek nem.

Juhász Attilával szemben nem számít a Jobbik jelöltjeinek polgármesteri győzelmére Szánthó Miklós, szerinte erre elhanyagolhatóan kicsi az esély, ráadásul a pártnak a tízezernél népesebb településeken osztoznia kell a többi ellenzéki erővel a kompenzációs mandátumokon. Az első önkormányzati választására készülő LMP számára az volna a siker, ha fővárosban a Jobbikot megelőzve és az MSZP-t megszorongatva a "mérleg nyelvévé" válna, azaz megakadályozná, hogy a kormánypártok egyedül közgyűlési többséget szerezzenek - mondta Szánthó Miklós.

Juhász Attila ugyanakkor hangsúlyozta: kétségessé teszi az LMP jó szereplését, ha a párt már a szükséges számú ajánlószelvény összegyűjtését sem tudja teljesíteni, mert bizonytalan, hogy szimpatizánsai ez esetben mekkora arányban vennének részt a hagyományosan alacsonyabb szavazási hajlandóságot hozó önkormányzati választáson.