A dokumentumból kiderül, aki készítette, valóban nem számolt azzal, hogy a „X. sz. kazetta gátja”, vagyis az átszakadt tározó fala külső hatás nélkül leomolhat. A terv három rendkívüli esetben tartotta lehetőnek a gát leomlását: nagy erősségű földrengés, terrorcselekmény, valamint háborús bombatámadás esetén.

A terv készítői kiszámolták, hogy mintegy 400 ezer köbméternyi víz és 100 ezer köbméternyi vörösiszap öntheti el a nyugati területet, jóval alábecsülve ezzel, ami valójában történt október 4-én – múlt hétfőn 6-700 ezer köbméternyi maró lúg és vörösiszap zúdult Kolontárra és Devecserre. A maró hatású lúgról nem is tettek említést. A tervben az is szerepel, hogy az esetleges gátszakadás olyan gyorsan fog bekövetkezni, hogy a hangsúlyt az emberi életek mentésére kell helyezni.

A lapnak a Mal Zrt. tulajosainak jogi képviselője, dr. Ruttner György elmondta, noha Bakonyi valóban aláírta a katasztrófavédelmi tervet, azt utána három hatóság is jóváhagyta. A 2009. februári irat szerint a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség tartalmi követelményeknek megfelelőnek találta a dokumentumot, és rábólintott. Ezután a dokumentumot elküldték a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak, valamint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatóságának is.

Hogy a szakhatóságok miként engedélyezhették a katasztrófavédelmi tervet, amelynek hiányosságai miatt Bakonyit több ember halálát okozó közveszély-okozás és környezetkárosítás miatt gyanúsították meg, nem adtak választ.

A timföldgyártás egyébként nem tartozik a katasztrófavédelmi törvény hatálya alá. Így nem kell a vörösisza-lerakáshoz - mint az a HVG legutóbbi cikkében is szerepel - "biztonsági elemzés, katasztrófavédelmi terv, a gátak állagát nem kell folyamatosan mérőműszerekkel figyelni, riasztási tervet sem kell bevezetni a veszélyeztetett településeken. Rendkívüli események kezelésére a kárelhárítást a helyszínen tartandó anyagokkal és eszközökkel a legrövidebb időn belül el kell kezdeni".