Szeptember elején adta hírül a Magyar Közlöny, hogy Schmitt Pál a Köztársaság Elnökének Érdemérme és a Köztársaság Elnökének Díszoklevele Érem alapításáról döntött. A hírek azonban többnyire csak az érem és oklevél külső jegyeire koncentráltak. Eszerint az érdemérem 6 centiméter átmérőjű, aranyozott ezüst anyagú, melynek előoldalán a Magyar Köztársaság címere címertartó angyalpárral, hátoldalán a "Dr. Schmitt Pál köztársasági elnök érdemérme" felirat látható. Egyben jár hozzá díszes adományozó levél is egyedi szövegezéssel.

A „díszoklevél éremmel”- leírást viselő kitüntetésről pedig azt írták: szövegezése mindig egyedileg készül a köztársasági elnök vízjeggyel ellátott, 400-szor 200 milliméter méretű papírjára. A díszoklevelet 4,5 centiméter átmérőjű ezüstérem kíséri, előoldalán a Magyar Köztársaság címere címertartó angyalpárral, hátoldalán „Dr. Schmitt Pál köztársasági elnök ezüstérme” felirat látható. Mindemellett mindkét esetben kitűző is jár a kitüntetetteknek.

Túry Gergely

Annak körülírása azonban már kevésbé volt ilyen pontos, hogy ki kaphatja a kitüntetéseket, kik jelölnek, milyen szempontok alapján. Annyit lehetett tudni, hogy az érdemérem tulajdonosa olyasvalaki lehet, aki magyar vagy külföldi állampolgár, s „aki életútjával, szakmai tevékenységével kiemelkedő érdemeket szerzett, különösen a tudományok, az ifjúság nevelése, az elesettek és hátrányos helyzetűek támogatása, a természeti környezet megóvása terén, valamint művészi alkotói és előadói, illetve a köz szolgálatában végzett tevékenységével”. A díszoklevéllel kiegészült érdemérem pedig „a magyar nemzet közösségének szolgálatáért személyeknek, intézményeknek vagy településeknek adományozható”.

Megkerestük a Köztársasági Elnöki Hivatalt (KEH), hogy megkérdezzük, miért is döntött úgy Schmitt Pál, hogy megalapítja ezeket a kitüntetéseket. Erre sajnos nem kaptunk választ, azt viszont megtudtuk, hogy az érdemérmét – a Marian Cozma emlékművet is megformázó - Mihályi Gábor tervezte és a Szegedi Éremverdében készültek. Az érem előállításának költségeiről azonban nem nyilatkoztak.

Túry Gergely

Azzal kapcsolatban, ki terjeszti fel a jelölteket, s végül ki dönt a személyükről, azt mondták a KEH-ben: Schmitt Pál döntése, hogy ki vagy kik az adományozottak. Annak viszont nincs meghatározott időpontja, hogy mikor adják át a díjat, s azt is lehet tudni, hogy nem jár mellé pénzjutalom.

Felmerült az a kérdés is, hogy újabb díjak alapítására lehet-e számítani. A KEH-től annyit tudtunk meg, hogy az államfő szándékai szerint - ahogy azt nyáron jelezte - a magyar nyelv védelmére is szeretne egy díjat alapítani, melyet évente adományozna. Ugyanakkor a díj elnevezésének és adományozásának kritériumai, valamit időpontja vagy időpontjainak pontos részletei még kidolgozás alatt állnak – közölték. (Bár az alkotmány módosítására tett javaslatban található nyelvhelyességi hibák és tárgyi tévedések okozta botrány miatt lehet, hogy később kerül sor a díjalapításra , még akkor is, ha a KEH nyilatkozatai szerint a felelős nem az államfő, s a dolgozat írója már távozott is a hivatalból.)

Ami biztos, hogy a magyar távirati iroda szeptember harmadikán közölte a Magyar Közlönyre hivatkozva, hogy a díjat megalapította az államfő, s ezen a napon már ki is osztottak  az érdeméremmel kísért díszoklevélből néhányat az ifjúsági olimpia magyar érmeseinek. A „témaválasztás” valószínűleg nem véletlen, hiszen a Magyar Olimpiai Bizottság nemrég tiszteletbeli elnökké avanzsált egykori vezetője szívén viseli a sport sorsát. (Mai hír, hogy a köztársasági elnök hat pontban egészítené ki az alkotmányt, ebből az egyik a sportoláshoz való jog, Schmitt Pál azt szeretné, hogy az alkotmány tegye egyértelművé: az állam "minden tőle telhető módon támogatja, elősegíti a sportoláshoz való jog érvényesülését".) Októberben pedig tudós fiatalokat fogadtak a Sándor-palotában, akik a sportolóknak is adományozott kitüntetésben részesültek.

Túry Gergely

A kérdésre, hogy miként viszonyul más állami elismeréshez a Schmitt-díj, nem kaptunk választ a KEH-től. Annyit viszont sejteni lehet, hogy a kormány és az államfő számára is fontosak az állami elismerések. Radnóti Sándor a Kossuth- és Széchenyi-díj Irodalmi Albizottságának elnöke például arról számolt be lemondása után a 168 órának, hogy "fideszes kultúrpolitikusok nyilvánosan megüzenték, kinek kellene Kossuth-díjat adni”. Radnóti azt is hozzátette: a díjakról a végső döntést a Kossuth- és Széchenyi-díj Irodalmi Albizottság jelölései alapján mindig a politikusokkal kiegészült főbizottság hozta meg, melynek tagjai - többek között - a mindenkori miniszterelnök, a kancelláriaminiszter, a kulturális, oktatási tárca vezetője. "Semmi esélyét nem láttam, hogy komolyan vennék szakmai ajánlásainkat" – fogalmazott.