szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Nem engedjük, hogy az állami nyugdíjak mellett szolgáltatást biztosító magánnyugdíj-pénztári rendszer megtakarításai veszélybe kerüljenek – szerepel szó szerint a májusban megismert Nemzeti Együttműködés Programjában. A párt korábbi nyilatkozatait tekintve azonban nem is olyan nagy meglepetés, ami történt. Persze ellenzékben a Fidesz sem értette a sietséget. Leginkább Selmeczi Gabriella akadt ki anno. Varga Mihály a 2025-re eltűnő szocialista politikusokat vizionált, Orbán Viktor szerint pedig fordítva ültünk lóra.

Az Erős Magyarország címet viselő 2007-es Fidesz-program már a Nemzeti Együttműködés Programjánál egyértelműbben fogalmazott: biztosítani kell a magánnyugdíjpénztárakból való visszalépést az állami nyugdíjrendszerbe. Egyértelművé teszik, hogy azt szeretnék, ha mindenki a befizetésével arányos nyugdíjra számíthatna, s nyugdíj-folyószámlája ismeretében eldönthetné, hogy mikor és milyen feltételekkel szeretne nyugdíjba vonulni.

Ez a gondolat már az első Orbán-kormány idején is kimondatott. A miniszterelnök akkor a magánnyugdíjpénztárakat érintő tervezett módosítás kapcsán nyilatkozta: a nyugdíjasokkal kapcsolatos elvünk a pontos elszámolás, hosszú barátság. "Megreformáljuk és erősítjük az állami nyugdíjrendszert, s visszavárunk, sőt visszahívunk tíz- és százezreket a magánnyugdíjrendszerből" – idézzük Orbán Viktort 2001-ből azoknak, akik megdöbbentek a kormány lépésein és bejelentésein. A kormányfő már akkor is azt szorgalmazta, hogy mindenki akkor mehessen nyugdíjba, amikor akar, miután kiszámolták neki, hogy mennyit fizetett be, s ezért mennyi nyugdíj jár. S már akkor felvetette az 1998-as nyugdíjreform „visszareformálásának” lehetőségét.

Dudás Szabolcs

„A pénzügyi kormányzat a magánnyugdíjpénztárakat érintő módosításokkal kettős célt szeretne elérni, egyrészt növelné a rendszer működésének biztonságát, másrészt lehetőséget biztosítana a választásra (többek között a pályakezdők kötelező tagságát megszüntetve – a szerk.), hogy csak azok legyenek magánpéztári tagok, akiknek ez előnyös”- mondta akkor Tállai András, aki a Pénzügyminisztérium államtitkáraként dolgozott 2001-ben, most pedig a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára. Úgy tűnik, hogy a Fidesz tíz évvel ezelőtt még látott rációt a szabad választás lehetőségében, de a második Orbán-kormány már nem bízná a véletlenre a dolgot.

2001 áprilisában Szalay Gábor SZDSZ-es képviselő szólította meg a miniszterelnököt a tervezett törvénymódosítás miatt. „Tisztelt Miniszterelnök Úr! Ön erőteljes, ámde kiszámítható ívű kezdőrúgással megindította a 2002. évi választási kampányt. Népszerűnek gondolt csomagolásban hozta az ország tudomására azt, hogy törekszik a részben államtalanított nyugdíjrendszer minél erőteljesebb visszaállamosítására, vagyis a nyugdíjjárulék-befizetések és nyugdíjkifizetések fölötti állami ellenőrzés és befolyásolás kissé posztszocialista ízű erősítésére. Önt feltehetően bosszantja a ’97-es nyugdíjreform egyik fő és igazán polgári jellegű elvének, az önmagával szemben felelős, öngondoskodó állampolgár szabad nyugdíjbiztosítóintézet-választási gyakorlatának a vártnál jóval nagyobb népszerűsége” – mondta 2001. április 17-én a parlamentben. Orbán Viktor úgy reagált: „Helyes dolog-e, hogy az állami rendszer átláthatóvá tétele helyett és előtt magánnyugdíjpénztárakat hozzunk létre? A válaszom az, hogy nem volt helyes. Először meg kellett volna reformálnunk, átláthatóvá kellett volna tennünk a már létező állami nyugdíjrendszert azért, hogy azok, akik ma nyugdíjasok, megkaphassák a nyugdíjukat és egy pillanatra se érezzék azt veszélyben. (…) Fordítva ültünk fel a lóra.”

A magánnyugdíjpénztárakról szóló parlamenti vitákért azonban érdemes még néhány évet ugrani az időben.

Túry Gergely

Hazánk nyugdíjvédelmi megbízottja, Selmeczi Gabriella 1997-ben, a társadalombiztosítás átalakítását célzó törvénycsomag vitájában a magánnyugdíjpénztárakról beszélve mondta: a társadalombiztosítás rendszerét olyan rövid idő alatt kívánja olyan jelentős mértékben átalakítani a kormány, hogy ez alapjaiban fogja érinteni az állampolgárok létbiztonságát. „Az egész kísérlet ahhoz hasonlítható, mintha az MSZP-SZDSZ-kormány kötelezné az állampolgárokat arra, hogy mondjuk egy csődközelben lévő utazási irodába fizessenek be, és menjenek es Szamarkandba” – fogalmazott a politikus. Értetlenkedett még egy sort azzal kapcsolatban, hogy hova ez a sietség, majd feltette a kérdést: kinek fontos azonnal bevezetni egy ekkora horderejű változást úgy, hogy sem a jogi, sem az adminisztratív, illetve sem az informatikai háttere nincs meg? Végül arra jutott, hogy a befizetett pénzek kezelésére áhítozó pénzügyi körök érdeke lehet mindez.

Tegyük hozzá azt is, hogy Selmeczi Gabriella (és nevében az egész párt) akkor a törvényalkotás tempójáról és a jogbiztonságról a következőképp vélekedett: „A Fidesz Magyar Polgári Párt úgy gondolja, hogy a társadalombiztosítás reformjának az a sajátossága, hogy a reformok bevezetésének és az új rendszer működésbe lépésének egyaránt rendkívül nagy az időigénye. Külföldi példák sora bizonyítja, hogy a nyugdíjreformot, a társadalombiztosítás reformját nem lehet pár hét alatt elvégezni”. (…) „A társadalom tagjainak hosszabb távon tudniuk kell számítani, tudniuk kell kalkulálni azzal, hogy milyen feltételek fogják meghatározni a körülményeket” – fogalmazott.

Ugyanebben a parlamenti vitában történt, hogy Varga Mihály elmondta, ő is híve az öngondoskodásnak, az egyéni felelősségvállalásra épülő tőkefedezeti elvnek. Szükség van olyan rendszerre, amely a piaci logikát behozza a nyugdíjrendszerbe - fogalmazott. Az önkéntes biztosítók számaira hivatkozva azt mondta: van igény erre a megtakarítási formára. „Azonban hozzá kell tennem: ha a kormány még sokat érvel a tőkefedezeti elv mellett, akkor kételyeim támadnak, hogy helyes-e ezt a rendszert támogatni” - került be az ellenérvei sorába.

Stiller Ákos

A fideszes politikus nehezményezte, hogy a kormány nem fogalmaz egyértelműen, nem érzi bizonyítva, hogy valóban gazdasági növekedést generálna a döntés, ráadásul szerinte a kiszámíthatóság és a biztonság elve is sérül. Varga arra kérte a kormányt, hogy ne vezesse félre az embereket, „akik ma azt gondolják, hogy ennek a rendszernek a keretei között majd valamikor 2025 után magasabb nyugdíjat vehetnek fel. Sajnos nem fognak magasabb nyugdíjat felvenni, és akkor már azok a kormánypárti politikusok, akik ma emellett érvelnek, nem tudják elmagyarázni, hogy ez miért kevesebb” – mondta 1997-ben.

Megszólalt a vitában Hasznos Miklós is, aki ma már a Jobbikot erősíti, de akkor még a Kereszténydemokrata Néppárt színeiben került be a parlamentbe. Ő is nehezményezte a sietséget: egy kiérlelt demokráciában nem negyven óra vita alatt születik meg egy ilyen, az egész jövőt meghatározó törvényjavaslat és csomag – vélekedett.

Végül pedig térjünk vissza 2001-be. Amikor az akkori kormánypárt a magánnyugdíjpénztárakat érintő módosításokon dolgozott (és aminek következtében megszűnt a pályakezdők kötelező belépése, s ellentétben a korábbi tervekkel, nem növelték tovább, hanem befagyasztották a magánnyugdíjpénztárakba utalandó járulék arányát – a 2002-ben hatalomra kerülő kormány végül „visszacsinálta” ezeket a módosításokat), Kökény Mihály emelt szót egy, a Népszabadságban 2001 decemberében megjelent írásban a tervezet ellen. A szocialista politikus úgy fogalmazott: a Fidesz-képviselők módosító indítványaival a magánnyugdíjpénztárakat lassú haldoklásra ítélik. Kökény akkor azt írta: a felhalmozott járulék és azok hozadékai elérhetik a GDP 40-50 százalékát, s a Fidesz „nem akarja, hogy ekkora tőke létezzék, amihez ő nem nyúlhat hozzá, s ettől a riválisától kívánna megszabadulni”. „Nem lenne meglepő, ha a Fidesz szemet vetett volna a nyugdíjpénztárakban már felhalmozott több mint 200 milliárd forintra és arra a 60 milliárdra, amelyet a költségvetés ’megtakarítana’”.

Felmerültek az alkotmányossági aggályok is. Kökény azt írta: szemük se rebben, amikor emlékeztetik őket az Alkotmánybíróság azon döntéseire, amelyek egyértelműen kimondják, hogy a jogbiztonság érvényesülése azt követeli a jogalkotótól, hogy a jogszabályokban kifejezett állami magatartás legyen kiszámítható, s az egyén egzisztenciális döntéseit tegye tervezhetővé. A politikus akkor arra is emlékeztetett, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok várományai a tulajdonjogéval azonos szintű védelem alatt állnak. „Úgy tűnik, egyedül az Ab állíthatja le a rohamosztagosokat” – vélekedett 2001-ben.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Itthon

Matolcsy: a kormány segíteni kívánja az öngondoskodást

A kormány hosszú távon segíteni kívánja az öngondoskodást - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a nol.hu-n vasárnap megjelent interjúban, amelyben a miniszter azt sem tartotta kizártnak, hogy tavasszal dönthetnek arról, növelnék az önkéntes pénztárakba adómentesen befizethető összeg határát.

MTI Itthon

Csak személyes nyilatkozattal maradhatunk nyugdíjpénztári tagok

A magán-nyugdíjpénztári tagnak személyesen kell kérnie az állami nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél január végéig, hogy továbbra is magánpénztári tag maradhasson, ellenkező esetben automatikusan az állami nyugdíjrendszerbe kerül át, az addigi befizetései pedig a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba kerülnek - egyebek mellett ezt tartalmazza az a törvényjavaslat, amelyet Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter terjesztett a parlament elé.

hvg.hu Világ

Nyugdíjpénztárak: faképnél hagytuk az uniós lobbicsoportot

A magánnyugdíjpénztári tagok állami rendszerbe való visszaléptetésével Magyarország kiugrott azoknak az EU-tagországoknak a kilenctagú csoportjából, amelyek korábban azt kérték az uniótól, hogy a magánnyugdíjpénztári befizetésekkel csökkenthessék költségvetési hiányukat. Kérdés, hogyan reagál most a magyar lépésre az EU, amely annak idején részben elutasította a kilenc tagállam kérését.

hvg.hu Itthon

Matolcsy elkötelezett nyugdíjpénztártag volt

A magánnyugdíj-pénztártagság híve volt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, legalábbis erre utal, hogy bár neki annak idején nem volt kötelező, mégis pénztártag lett. Amikor pedig tavaly megtehette volna, nem lépett ki.

hvg.hu Itthon

Tölgyessy: Orbán számára nincs visszaút

Orbán Viktornak rendszere biztos megalapozásához legalább négy-öt százalékos növekedésre van szüksége; nincs számára visszaút: megkezdett művét átütő sikerre viszi, vagy elbukik - mondta Tölgyessy Péter elemző az MR1-Kossuth hétfő reggeli műsorának adott interjúban.