Lázár János kifejtette: egy politikus számára erény, ha a tiltakozás hatására képes átgondolni és megváltoztatni álláspontját. „Meghallottuk a szakszervezetek tiltakozását a 98 százalékos különadó ügyében, és a nagykutyákat vettük célba, nem a nyugdíjba készülő pedagógusokat.” Hozzátette: az, hogy most politikai nyilatkozatban garantálja az országgyűlés az egyéni számlát mindazoknak, akik a magánnyugdíjpénztárból átlépnek az államiba, szintén ezt bizonyítja. „Persze azt korántsem állítom, hogy elmúlt hat hónap hibátlan volt, az én munkám sem volt az” – fogalmazott. Kifejtve: „tavasszal cselekvési kényszer volt, egy romhalmazt örököltünk. Ilyen helyzetben az ember kevéssé tud a stílusra, az egésznek a körítésére ügyelni, mert lépni kell. (...) Ami tanulság: több időt és energiát kell arra fordítani, hogy az emberekkel megértessük a helyzetet.”

A készülő médiatörvényről elmondta: az látszik, hogy a magyar médiatársadalom aggályosnak tart néhány pontot, amiket mérlegelni kell. Közben nem szabad elfelejteni, hogy húsz év alatt a médiavilág megváltozott, a szabályokon is változtatni kell. Így például az, hogy a bűnügyi hírek aránya egy híradóban ne legyen több 20 százaléknál, társadalmi szempontból fontos, és nem hatalmi kérdés – fejtette ki.

Szegeddel és Hódmezővásárhellyel kapcsolatban a Délmagyarországnak elmondta: a két városnak most van egy közös projektje, a tram train, azaz a két belvárost közvetlenül összekötő, integrált villamos- és vasúti rendszer, ami jó úton halad. „Ha a lézerkutató problémája megoldódna, annak kifejezetten örülnék. Amikor engem – többször is – megkérdeztek, azt javasoltam a kormánynak, hogy mindent tegyen meg a támogatás érdekében. Úgy tudom, rövid időn belül erre az ügyre pont kerül, pozitív értelemben.” Nagy lehetőségeket látok a két város együttműködésében, de az jó lenne, ha Szegeden egyértelmű és világos viszonyok lennének. Hódmezővásárhelynek alapvető érdeke, hogy Szeged régiós központ tudjon lenni – tette hozzá Lázár János.