Számos jogvédő szervezet és szakértő mellett alkotmányellenesnek tartja a január elsején életbe lépő médiatörvény több pontját az LMP és a Jobbik is. Az LMP december 31-én már az Alkotmánybírósághoz fordult, az MSZP pedig január első napjaiban ígérte ezt, amellett, hogy a sajtószabadság „visszaszerzését” ígéri.

Hatalmas presztízsveszteség lenne a kormánynak, ha az Alkotmánybíróság elkaszálná a médiatörvényt, ráadásul az egyéb törvények kapcsán is igazolva látnák kifogásaikat a jogszabály kritikusai itthon és külföldön egyaránt – mondta a hvg.hu-nak Kiszelly Zoltán politológus. Véleménye szerint inkább az fordulhat elő, hogy a törvény egyes részeivel kapcsolatban fogalmaz meg kifogásokat a testület, például a gumiszabályok pontosítását kéri majd, hogy a jogbiztonságot ily módon biztosítsa. „Ugyanakkor a legpragmatikusabb döntés az lenne, ha arra hivatkozna az Ab, hogy nem volt elég idő a felkészülésre, s ezt kell pótolnia a jogalkotónak” – mondta. A törvény ugyanis december 31-én jelent meg a Magyar Közlönyben, s másnap már hatályba is lépett. A politológus a felvetésre, hogy a kormány esetleg tovább szűkítené az Ab jogkörét, azt mondta: „az nem lenne szép”, és igazolna minden, a kormányt ért eddigi kritikát.

A felkészülési idő hiánya azonban olyan kifogás lehet, amellyel nyerhet is a kormányzat. Hiszen, ha a következő körben néhány hónapos felkészülési idő marad, a hatályba lépés idején már új alkotmány lehet. „Egyelőre minden csak hipotézis, de az is megtörténhet, hogy addigra meglesz az új minimalista, alapvető jogokat lefektető új alkotmány, s a jogalkotó külön törvényben szabályozza majd, hogy a kétharmaddal elfogadott törvényeket nem vizsgálhatja az Alkotmánybíróság” – vázol egy lehetséges forgatókönyvet Kiszelly, hozzátéve, az ilyen típusú szabályozások ideális esetben akkor születnek, amikor egy széles konszenzust, például egy koalíció közös döntését szeretnék megóvni.

LMP-s performansz a parlamentben

Stiller Ákos

Másképp látja a történetet Antal Attila, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa. Véleménye szerint igenis elképzelhető, hogy az Ab elmeszeli akár az egész törvényt, de egyes részleteit mindenképpen. „Egyrészt egyértelműen alkotmányellenes a felkészülési idő hiánya, ahogy az is, hogy különböző médiumokat és azok tartalmát – tekintet nélkül azok sajátosságaira – ugyanúgy szabályozza” – magyarázza a szakember, hozzátéve: szintén kifogásolható, hogy egy olyan hatóságot hoztak létre, amelyet büntető jogkörrel is felruháztak, s az általa kiróható bírságok ellehetetleníthetnek egyes médiumokat, ami a megszüntetésükhöz is vezethet. Véleménye szerint reálisabb lenne, ha a törvény egészét semmisítené meg a testület, s ennek következtében a jogalkotónak olyan szakmai vitákat kellene lefolytatnia egy új törvény megalkotásához, amelyet már korábban meg kellett volna tennie. „Szakmai hiba volt, hogy ez nem történt meg” – teszi hozzá.

Az elemző szerint a médiatörvény kritikája jó alkalom az Ab számára, hogy felvegye a kesztyűt és határozottan lépjen fel. „A média és a magánnyugdíjpénztárak törvényi szabályozása most a leghangosabb hír, s előbbi megfelelőbb és egyben kényelmesebb terep a taláros testületnek, hogy az alkotmányos jogok védelme mellett érveljen, kinyilvánítva ezzel erejét, szerepét” – mondja Antal Attila. Ugyanakkor azt a forgatókönyvet nem tartja reálisnak, miszerint arra játszik a kormány, hogy az új alkotmány megalkotásával és az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítésével, a testület kijátszásával akarnák átverni a törvényt változatlan formában. „A kormányzati kommunikáció már most is szakmai vitára buzdít idehaza és külföldön egyaránt, bár ezt korábban kellett volna lefolytatni, nem pedig az utolsó utáni pillanatban” – véli Antal.