Szijjártó Péter hangsúlyozta: a diszkriminációmentesség az Európai Unió egyik legfontosabb értéke, ezért "biztosak vagyunk abban, hogy sem az Európai Bizottság, sem más EU-s fórum szintjén olyan döntés nem születik, amely a diszkriminációmentesség elvét figyelmen kívül hagyja, vagy ellentétes azzal". Ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtök délelőtt külföldi, döntő többségében Brüsszelben dolgozó, EU-s ügyekkel foglalkozó újságírók előtt - jelentette ki a szóvivő, aki az ott elhangzottak "különböző értelmezésével" indokolta a médiatörvénnyel összefüggésben tett kormányfői nyilatkozat ismertetését. Orbán Viktor világossá tette, hogy a magyar médiatörvény kizárólag olyan jogi megoldásokat tartalmaz, amelyek szerepelnek más EU-s ország, illetve országok hasonló jogszabályában, illetve jogszabályaiban - idézte a kormányfőt Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy a már hatályos, új magyar médiatörvényben egy speciálisan magyar jogszabályi rendelkezés sincs.

Ezért ha bármilyen módon arra köteleznék Magyarországot, hogy változtassa meg a médiatörvényét vagy annak bizonyos passzusait, akkor az Európai Unió egyik legfontosabb értékét, a diszkriminációmentességet alapul véve az csak úgy történhetne meg, hogy ha a hasonló passzusok megváltoztatására kérnék, köteleznék a többi olyan uniós tagországot is, amelynek a médiatörvényében a magyarhoz hasonló rendelkezések vannak - közölte a szóvivő. Hozzátette: ha ez nem így történne, és például csak Magyarországot köteleznék bizonyos passzusok módosítására, amelyek más uniós országok joganyagaiban is megtalálhatók, akkor az diszkriminációnak minősülne.

Kérdésre hozzátette: az a mondat is elhangzott Orbán Viktor részéről a találkozón, amit a Reuters közölt - vagyis hogy ha az EU szükségesnek ítéli a médiatörvény megváltoztatását, akkor azt elfogadjuk. Szijjártó Péter ugyanakkor hozzátette, ez az egy kiragadott mondat az általa közöltek ismerete nélkül nem ad kellő és teljes körű tájékoztatást arról, hogy mi zajlott az újságírókkal való beszélgetésen. A szóvivő úgy fogalmazott: az általa elmondottakkal "teljes a kép".

Szijjártó Péter reagált a francia kormányszóvivő korábbi, médiatörvénnyel kapcsolatos nyilatkozatára is. Az - mint mondta - még azelőtt hangzott el, hogy a magyar médiatörvény elérhető lett volna angol nyelven. "Nem csoda, hogy a francia kolléga nem válaszolt a köztelevízió híradójának arra a kérdésére, hogy vajon elolvasta-e ezt a dokumentumot a bírálat előtt" - jegyezte meg, hangsúlyozva, hogy a jogszabály pontos ismerete nélkül egy országnak sincs joga bírálni Magyarországot, és "megszabni azt, hogy mit tegyünk". Az új magyar médiatörvény semmilyen módon nem ellentétes az EU értékeivel és szerződéseivel, nem rombolja a sajtó szabadságát - erősítette meg Szijjártó Péter. (Franciaország azt szeretné, hogy "módosítsák" az új magyar médiatörvényt - jelentette ki kedden a francia kormány szóvivője, aki a France Inter rádiónak adott nyilatkozatában az AFP hírügynökség ismertetése szerint azt is mondta, hogy a törvény szövege, amelyet már mások is bíráltak az Európai Unióban, "a sajtószabadság súlyos csorbulását" jelenti.)

Szijjártó Péter a sajtótájékoztatón a médiatörvény esetleges módosításával összefüggő újságírói kérdésre kijelentette: semmilyen körülményről nem tud, amely rendkívüli parlamenti ülésezést tenne szükségessé. Arra a kérdésre, hogy ha összejön az összehíváshoz szükséges egyötödnyi képviselő támogatása, részt vesz-e a Fidesz-KDNP a rendkívüli ülésen, úgy reagált: a kérdés idő előtti. (Az LMP csütörtök kora délután közölte: rendkívüli országgyűlési ülésnap összehívását kezdeményezik január 17-re. Az ellenzéki párt a médiatörvény általuk legkritikusabbnak tartott rendelkezéseinek módosítását várja a parlamenti többségtől.)

Ahogyan szerdán, csütörtökön is megerősítette a miniszterelnök szóvivője: a kormány részéről semmilyen módon nem merült fel a médiatörvény megváltoztatásának szükségessége, és a Fidesz-frakciótól sem kaptak olyan jelzést, amely szükségessé tenne parlamenti ülést az ügyben.

A szóvivő kérdésre szólt arról is, hogy Orbán Viktor szeretné, ha az új és végleges alkotmányban lennének világos, konkrét és szigorú, pénzügyi fegyelemre és a közpénzügyekre vonatkozó szabályok. Ennek az az értelme és célja, hogy Magyarországot ne lehessen az 1980-as évek második fele és az elmúlt nyolc év szocialista kormányzati időszaka után még egyszer úgy eladósítani, hogy az nagyon nehéz helyzetbe hozza a magyar gazdaságot.