Diszkótragédia: mit lehet tenni a rémhírterjesztő kommentekkel?

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Zsolt Péter médiaszociológus a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában azt mondta a West-Balkánban történt diszkótragédia kapcsán: az ilyen helyzetekben törvényszerűen indul el az álhírek terjedése.

A szakember szerint szintén természetes, hogy minél több a szemtanú, annál több verzió lát napvilágot. Rajcsányi Gellért, a Mandiner blog főszerkesztő-helyettese azt mondja, azoknak a tiniknek, akik a west-balkános bulin részt vettek, a közösségi hálón folyó kommunikáció maga a valóság.

Véleményük szerint azonban a probléma nem is ebben áll, hanem abban, hogy a társadalom egy része elkezdte tényként kezelni a közösségi portálokon megjelent információkat, illetve egyes újságírók ellenőrizetlenül használják őket. Előfordul, hogy kommentár nélkül szemezgetnek a szemtanúk beszámolói között, ez pedig Zsolt Péter szerint egy médiaetikai hiba, hiszen „felemelik” ezeket a bejegyzéseket, és megjegyzésekkel sem segítik az értelmezésüket.

A médiaszociológus szerint az internet alapvetően két struktúrában működik: vannak az arccal beazonosítható felhasználók, illetve a név nélkül kommentelők, akik esetében „a felelősség nélküliség önmagában gerjesztő hatású”. Ezek a felhasználók sok esetben nem gondolják végig bejegyzéseik hatását, de a szakember szerint ez nem is az ő dolguk.

"Vannak internet-felhasználók, akik olyan pszichés struktúrával rendelkeznek, hogy szeretnek hírharangok lenni, de ettől nem kell kétségbe esni egy demokratikus társadalomban" – véli a médiaszociológus. A baj inkább ott kezdődik, amikor a „magas presztízsű média” ezeket átveszi. Rajcsányi azt mondja, sokan azt a képletet követik, hogy meglévő előítéletekre építenek, egyrészt, mert ezzel „fenn lehet tartani a harci tüzet”, másrészt a kattintásszám is növekszik.

Zsolt Péter az ügy kapcsán attól fél, hogy szabályozni akarják a blogszférát, pedig – ahogy fogalmazott – annak önszabályozónak kellene lennie.