Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság által jegyzett, az új alaptörvény koncepcióját is magában foglaló határozati javaslat benyújtása óta jelentősen változott. Lázár János Fidesz- és Harrach Péter KDNP-frakcióvezető közös módosító indítványa alapján ugyanis - amelynek benyújtásáról siófoki ülésén döntött a kormánypárti frakciószövetség - a határozat a következőket mondja ki: a parlamenti képviselők alkotmányoznak - nem a kormány, ahogyan azt eredetileg tervezték -, és ezt az előkészítő bizottság koncepciójától függetlenül is megtehetik. Így elhagyták azt a mondatot az eredeti szövegből, hogy az Országgyűlés Magyarország alkotmányának szabályozási elveit a határozat melléklete szerint fogadja el.

Az elfogadott határozat úgy szól: "az Országgyűlés felkéri a képviselőcsoportok tagjait, valamint a független képviselőket, hogy az új Alkotmányról szóló törvényjavaslataikat az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság e határozat mellékletébe foglalt javaslatának figyelembevételével, vagy attól függetlenül 2011. március 15-ig nyújtsák be az Országgyűléshez. Az Országgyűlés az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság javaslatát a képviselők alkotmányozó munkája támogatásának tekinti". A kormány nem készít alkotmányjavaslatot, ehelyett kodifikációs segítséget nyújt az országgyűlési képviselőknek az új alkotmányról szóló törvényjavaslataik előkészítéséhez.

Új fejezettel egészül ki a házszabály is, külön eljárási rend szabályozza majd ugyanis az új alaptörvény megalkotását. Rögzítik, hogy ha az új alkotmányról szóló törvényjavaslatot egy képviselőcsoporthoz tartozó képviselők több mint fele nyújtja be, az külön döntés nélkül az Országgyűlés tárgysorozatába kerül. Egy képviselő aláírásával egy indítványt támogathat. A külön frakciókhoz tartozó képviselők által közösen benyújtott új alkotmányról szóló törvényjavaslatra is ezek a szabályok vonatkoznak.

Az elfogadott határozatnak része az új alkotmány koncepciója is, amely az eredeti tervek szerint a Magyarország alkotmányának szabályozási elvei címet viselte volna, ám mivel e tervezet végül nem lett kötelező erejű, a melléklet új elnevezése a következő: "Tájékoztató az Alkotmány-előkészítő eseti bizottságnak a képviselők alkotmányozó munkája támogatására folytatott tevékenységéről". Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság tavaly ősz folyamán alkotta meg a koncepciót: a munkában kezdetben minden frakció részt vett, később azonban az ellenzéki képviselőcsoportok kivonultak a testület munkájából.

A határozat mellékletében eredetileg foglaltak szerint a jövőben csak akkor lehetett volna változtatni az alaptörvényen, ha a módosítási javaslatról két egymást követő Országgyűlés változatlan formában, mindkét szavazásnál külön-külön az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával dönt. Ezt a rendelkezést azonban a jobbikos Dúró Dóra javaslatára elhagyták, és helyette az országgyűlési képviselők kétharmadának támogató szavazatához kötnék az alkotmány módosítását.

A dokumentumban a szabályozási elvekkel kapcsolatban a munkacsoport rögzítette: az új alaptörvényben az államszervezet szabályai közül is csak a legfontosabb, kiemelkedő jelentőségű rendelkezések kaphatnak helyet, a további garanciális jelentőségű részletszabályokat a többi jogszabály közül szintén kiemelkedő - a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott - sarkalatos törvények tartalmazzák.

A koncepció szerint az új alkotmány a jelenleg hatályoshoz képest más szerkezetű lenne: egy preambulummal kezdődne, amelynek utalnia kellene a legfontosabb alapértékekre, a demokrácia, a jogállamiság és az alkotmányosság értékeire. "Méltassa ezeréves történelmi múltunkat, a kereszténység szerepét történelmünkben, történeti alkotmányunk értékeit és szerepét. Ezzel kapcsolatban utaljon a Szent Koronára, mint a magyar államiság kifejezőjére. Utaljon továbbá a szabadság és a társadalmi szolidaritás eszméjére, és említse kiemelkedő szabadságmozgalmainkat is" - fogalmazza meg a javaslatokat.