Vén Attila (Fidesz-KDNP), a település polgármestere annyit mondott, hogy a HM korábban megkereste az önkormányzatot ezzel kapcsolatban, és a község vezetése egy kirándulás keretében megszemlélte a Békéscsabán működő háromdimenziós radart. A lokátor Medinára telepítésére utal a község képviselő-testületének tavaly december 23-i jegyzőkönyve, amely szerint az egyik képviselő arról érdeklődik a polgármesternél, hogy mikor tájékoztatják a lakosságot a radar építéséről.

A HM közleménye szerint a tárca a harmadik háromdimenziós radarállomás felépítéséről március 9-én tájékoztatja a parlamenti pártok képviselőit, és már megkezdte az egyeztetést Medina község, valamint az objektum környékén található települések polgármestereivel. A közlemény szerint a helyszín kiválasztása szakértők bevonásával történt, amelynek eredményeként a radarrendszer harmadik eleme az évtizedek óta működő, nem természetvédelmi és nem lakott területen lévő medinai radarszázad objektumában, tehát jelenleg is katonai területen épülhet fel. A beruházás helyi szinten munkahelyeket teremthet, illetve hozzájárulhat Medina infrastrukturális fejlesztéséhez - áll a dokumentumban. 

Magyarország légtere Közép-Európa legforgalmasabbjai közé tartozik; évente több mint félmillió repülőgép használja, amelyek felderítése, azonosítása, követése, ezáltal a légi forgalom ellenőrzése elengedhetetlen az ország és a lakosság biztonsága érdekében - fogalmaz a HM. 

A korábbi elavult orosz technikát felváltó 3D-s radarrendszer lokátorai több évtizeddel modernebbek a Varsói Szerződés ideje alatt szolgálatba állt radaroknál, ugyanakkor az üzemeltetésük is olcsóbb. Az új radarok jóval a legújabb EU egészségügyi szabvány szerinti határértéken belül, biztonsággal üzemelnek - olvasható a közleményben. "A honvédelmi tárca meggyőződése, hogy közös nemzeti érdekünk a harmadik radarállomás megépítése, amely elengedhetetlenül fontos az ország biztonsága és szuverenitása szempontjából" - hangsúlyozza a tárca. A rendszert alkotó másik két lokátor már terv szerint elkészült és működik Bánkúton és Békéscsabán.

A NATO még 2006 májusában, katonai-szakmai okból fogadta el a háromdimenziós lokátor tubesi helyszínét. A Honvédelmi Minisztérium által kiadott építési engedélyt Pécs városa megfellebbezte. Olyan tiltó-módosító rendeleteket hoztak az építkezés megakadályozására, amelyeket az Alkotmánybíróság utólag alkotmányellenesnek ítélt.

A honvédelmi tárca végül elállt a tubesi beruházástól, miután építési hatósági osztályát a Legfelsőbb Bíróság tavaly március 17-én új eljárásra kötelezte a hegyre tervezett NATO-radar ügyében. Hende Csaba tavaly júliusban azt mondta, sem a Tubesen, sem a Zengőn nem épül katonai radar. A pécsi önkormányzat pedig a sorompónyitással kívánta kifejezni, hogy a pécsiek megnyerték a "tubesi csatát".

Minden szakvélemény szerint a Zengő lenne a legalkalmasabb a Duna-völgy légterét ellenőrző mecseki NATO-radar építésére - írta a hvg.hu júliusi cikkében. A Sólyom László és a civilek által elutasított helyszínt azonban nem meri újból elővenni a kormány - írtuk akkor. A Zengőhöz képest minden helyszín drágább, és még a horvátországi telepítés is szóba került.