A szervezet közleménye szerint, bár a Japánban bekövetkezett földrengés "nagyon alacsony valószínűséggel hathat a magyarországi sugárzási viszonyokra", a katasztrófavédelem mégis kiemelt figyelmet fordít az ország környezeti sugárzásának ellenőrzése. A mérési adatokat rendszeresen közzéteszik az OKF honlapján címen.

Magyarországon - a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF), a Magyar Honvédség, a Paksi Atomerőmű Zrt., az Országos Meteorológiai Szolgálat, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Bátaapáti Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. közös üzemeltetésében - mintegy 150 radiológiai mérőállomás ellenőrzi folyamatosan az ország sugárzási helyzetét, kíséri figyelemmel annak változásait.

Magyarországon a természetes háttérsugárzás mértéke 60-160 nanoszívert per óra (nSv/h) körül ingadozik. Amennyiben a háttérsugárzás egy mérőállomáson meghaladja a 250 nSv/h figyelmeztető szintet, az állomás erről automatikusan jelzést küld a 24 órás ügyeleti szolgálatban működő központba. Ilyen esetben a katasztrófavédelem helyszínre irányított felderítő csoportja végez újabb méréseket, és állapítja meg a tényleges sugárzási helyzetet.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) az azonnali nemzetközi segítségnyújtás elősegítése érdekében már korábban létrehozta a Response Assistance Network (RANET) elnevezésű adatbázisát. "Ez tartalmazza a tagállamok által felajánlott nemzeti kapacitásokat (eszközök, szakértők), amelyekkel egy balesetet szenvedett államtól érkező felkérés esetén segíteni tudnak" - írta az OKF. Most a RANET egyezmény keretében Magyarország is segítséget ajánl fel a Japánban bekövetkezett földrengés  következményeinek felszámolásához: az OKF hét helyszíni monitorozó csoportot küldene a térségbe, összesen 16 embert.

Percről percre a válságról.