Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: a "lex Schmitte" azért van szükség, mert az államfő múltját "tisztázatlan ügyek, zavaros történetek" lengik be, "Magyarország hónapok óta kérdez, Schmitt Pál hónapok óta hallgat", így nem cáfolta azt sem, hogy 1964-ben jogerősen felfüggesztetett szabadságvesztésre ítélték. Mivel a köztársasági elnök nem válaszol a kérdésekre, jogszabállyal kell rájuk választ találni - tette hozzá. Molnár Csaba emlékeztetett arra, hogy egyes a vívószövetséggel kapcsolatos állambiztonsági iratok szerint Schmitt Pált 1964-ben foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés és társadalmi tulajdon gondatlan rongálása miatt négy hónap felfüggesztett börtönbüntetésre miatt ítélték.

Szólt arról, hogy a jelenlegi köztársasági elnök 1976 és 1981 között az Astoria szálló szobakiosztásért is felelős igazgató-helyettese volt. Molnár Csaba ezzel kapcsolatban Ungváry Krisztián történészt idézte: a hotel "betechnikázott objektum volt, amit az állambiztonság előszeretettel használt célszemélyeivel szemben".

Hozzátette, ebben az időszakban két szigorúan titkos tiszt is az Astoriában dolgozott Schmitt Pál közvetlen munkatársaként. "Életszerűtlen feltételezés volna, ha azt gondolnánk, Schmittnek fogalma sem volt arról, mit művelnek az állambiztonság emberei a munkahelyén" - idézte Molnár Csaba Ungvárynak a hvg.hu hírportálon megjelent írását, kijelentve: a szobakiosztás felelőseként az akciók egy részéhez "neki kellett biztosítani a feltételeket".

Molnár Csaba kifejtette: az államfő életrajzában van egy "titokzatos év", amikor Schmitt Pál már nem dolgozott az Astoriában, de még nem ült át a Népstadion és Intézményei főigazgatói székébe. Ebben az időszakban munkatársát, Csima Ferencet korrupciós ügyek miatt öt és fél év szabadságvesztésre, sporttársát, Fenyvesy Csabát pedig felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték - jegyezte meg, idézve Révész Béla egyetemi docenst, aki szerint "elképzelhetetlen, hogy a titkosszolgálati eszközökkel folytatott nyomozás nem terjedt ki" Schmitt Pálra. Ráadásul az ügy aktáit a Nemzetbiztonsági Hivatal 2012-ig titkosította - hangsúlyozta az MSZP-s politikus.

"Ezek az ügyek, amelyekkel kapcsolatban az elmúlt néhány hónapban sok kérdést tett fel a sajtó, de választ nem kapott. Az ország első polgára, a nemzet egységének alkotmányos kifejezője, az alkotmányos rend őre ezekre a kérdésekre nem hajlandó válaszolni" - fogalmazott. Azt is mondta: a köztársasági elnöknek "nem lehetnek zavaros ügyei, nem lehet sáros múltja és zsarolható a jelene". Törvényjavaslatukat azzal indokolta: az államfőnek több hónapja volt tisztázni ezeket a kérdéseket, de mivel nem tette meg, jogszabállyal kell rájuk választ találni.

Molnár Csaba közölte: törvényjavaslatuk alapján minden közjogi méltóságnak nyilatkoznia kellene arról, hogy bármilyen módon együttműködött-e az állampárt állambiztonsági szolgálataival, illetve hogy korábban elítélték-e bűncselekmény elkövetése miatt. Ugyanez vonatkozna a jövőben köztársasági elnöknek, az Országgyűlés elnökének, miniszterelnöknek, az Alkotmánybíróság elnökének és a Legfelsőbb Bíróság elnökének jelölt személyekre. A nyilatkozattal kapcsolatos adatok nyilvánosak lennének a javaslat szerint.

Arra a kérdésre, hogy miért csak a közjogi méltóságokra alkalmaznák ezeket a követelményeket, Molnár Csaba úgy reagált: ha érkezik olyan módosító indítvány, amely az érintettek körét minden országgyűlési képviselőre és akár a polgármesterekre is kiterjesztené, semmi akadálya nem lesz, hogy az MSZP támogassa.

Ugyanakkor kijelentette, a törvényjavaslat elfogadása csak a Fideszen múlik. "Ha Orbán Viktor úgy dönt, hogy ezt a törvényt nem támogatja, és a Fidesz leszavazza, az felér egy nyilvános beismeréssel. Akkor azt mondják, hogy Schmitt Pál múltjában van valami takargatnivaló" - fogalmazott.