Az első tárgyaláson csupán a két szocialista politikus, Szilvásy György volt titokminiszter és Tóth Károly volt országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának egykori alelnöke jelent meg. Mindketten egyértelműen tagadták bűnösségüket és részletes vallomást is tettek. A két másik vádlott, Dávid Ibolya és Herényi Károly volt MDF-es országgyűlési képviselő nem volt ott a tárgyaláson, ők írásban jelezték a bírónak, hogy bűncselekményt nem követtek el, nyomozati vallomásaikat fenntartják, az eljárás nélkülük is folyhat tovább, ám ha a bíróság szükségesnek látja a személyes jelenlétüket, elmennek a tárgyalásra. Dávid Ibolya közölte azt is, hogy nem a bíróság iránti tiszteletlenség vezeti, amikor távol marad a tárgyalástól, hanem hogy így tiltakozzék az ügyészség vádemelésének módja ellen.

A Központi Nyomozó Főügyészség a négy politikust személyes adattal való visszaélés minősített esetével vádolja, melynek elkövetéséért a törvény szerint három évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. Dávid Ibolyát, az MDF volt elnökét kényszerítéssel is vádolják, ennek büntetési tétele szintén három évig terjed. Az ügyészség szerint a két szocialista politikus 2008 őszén jogosulatlanul osztotta ki Demeter Ervin és Kövér László - akkor ellenzékben lévő - fideszes politikusoknak, volt titkosszolgálati minisztereknek az UD Zrt. vezetőivel folytatott telefonbeszélgetéseit tartalmazó CD-ket a nemzetbiztonsági bizottságban. Továbbá Szilvásy a sajtó nyilvánossága előtt fideszes politikusok lejáratására törekedett, becsületüket csorbító tényállításokat tett.

A két MDF-es politikussal szemben az a vád, hogy lehallgatott és rögzített telefonbeszélgetések nyilvánosságra hozásával fenyegetőzve 2008 őszén arra vették rá párttársukat, Almássy Kornélt, hogy lépjen vissza az elnökjelöltségtől, és bírja rá támogatóit is a párttisztségeikből történő távozásra, s ezzel a két vádlott jelentős érdeksérelmet okozott.

A szerdai tárgyaláson felolvasott vádirat rögzíti, hogy Almássy Kornéllal összefüggésben Dávid Ibolya úgy fogalmazott: "Húzzon el a közéletből"! A két vádirati tényállás a bíróság szerint olyannyira nem függ össze, hogy nem is kell majd egyszerre jelen lennie mind a négy vádlottnak a tárgyalásokon, csak annak a kettőnek, akinek a vádpontjával éppen foglalkoznak. A vádirat ismertetése után a bíró az MDF-es politikusokkal összefüggő vádpont kapcsán arra kérte az ügyészt, pontosítsa, hogy milyen magatartással, mikor, kinek a sérelmére követték el a bűncselekményt. Ezt az ügyész a tárgyaláson nem tette meg, ezért a bíró adott neki erre 15 napot.

Szilvásy György vádlotti meghallgatásán arról beszélt, hogy az ügyészség politikai nyomás alatt dolgozott, politikusok feljelentése alapján, melyeket nem egyszer sajtótájékoztatón jelentettek be, a jobboldali újságok előre értesültek és hírt adtak a nyomozati cselekményekről, és miközben az UD Zrt. elleni nyomozás néhány hónap után megszűnt, egyes politikusok ügyében megvárták a parlamenti ciklus végét, hogy vádat emelhessenek. Szilvásy szerint az ügyészség nem foglalkozott a koncepciójának ellentmondó tényekkel, nem az ügy teljes felderítésére törekedett. Hangsúlyozta, hogy a kormányzati rendszerbe történő idegen érdekű behatolás ügyében 2008 elején objektumvédelmi céllal kezdődtek a lehallgatások, melyekkel nemzetbiztonsági veszélyeket kívántak elhárítani, és csupán ennek mellékterméke volt az UD Zrt. látókörbe kerülése.

Tóth Károly kifogásolta az ügyészség eljárásában a többi között azt, hogy éveken át róla faggatták az ügyben meghallgatott tanúkat, de őt csak akkor gyanúsították meg, amikor a parlamenti ciklus végén lejárt a mentelmi joga. A szocialista politikus azt is megkérdőjelezte, az ügyészségnek van-e joga azt minősíteni, hogy mikor sértették meg a parlament házszabályát. Tóth Károly hangsúlyozta, hogy maguk a fideszes képviselők hozták nyilvánosságra azokat a személyes adatokat, amelyek miatt most ez az eljárás folyik a vádlottak ellen. A bíróság csütörtökön várhatóan a vádlottak nyomozati vallomásainak ismertetésével folytatja a tárgyalást az UD Zrt.-ügyben.

A bíró jelezte, hogy a Belügyminisztériumtól és a Nemzetbiztonsági Hivatal jogutódjától, az Alkotmányvédelmi Hivataltól kéri titkos iratok minősítésének feloldását, a beidézett tanúk között van Kövér László jelenlegi házelnök, Demeter Ervin volt titokminiszter, Simicskó István kereszténydemokrata politikus, Juhász Ferenc szocialista politikus, Almássy Kornél, Somogyi Zoltán és Giró-Szász András politológus, Stumpf István jelenlegi alkotmánybíró, korábbi kancelláriaminiszter, és Laborc Sándor, aki a vádbeli időszakban a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója volt.