Magyarország ilyen módon még soha nem vett részt saját alaptörvénye előkészítésében, ez példátlan a magyar történelemben - mondta a politikus, aki a tájékoztatón ismertette az alkotmányozással kapcsolatos nemzeti konzultáció részletes eredményét, amely - mint hangsúlyozta - ugyan nem reprezentatív, de tükrözi azok véleményét, akik hallatni akarták a szavukat.

Kifejtette: a válaszolók 91 százaléka támogatta, hogy az új alaptörvény a jogok mellett az állampolgári kötelezettségeket is tartalmazza. Kiemelkedő volt az egyetértő válaszok száma az állam mindenkori eladósodásának korlátozásával kapcsolatban is. "Masszív", 74 százalékos volt ugyanakkor az elutasítása a gyermekek után járó szavazati jognak - közölte Szájer József, aki azt mondta, nem okozott számára meglepetést ez az eredmény, de szeretné, ha a kérdés nem kerülne le a napirendről. A gyermeknevelési költségek megadóztatásának tilalmát viszont az emberek 72 százaléka támogatta - tette hozzá.

A család, a rend, az otthon, a munka, az egészség értékeinek alkotmányos védelmét a kérdőívet visszaküldők 91 százaléka tartotta fontosnak, a jövő nemzedékek iránti alkotmányos kötelezettségvállalást pedig 86 százaléknyian. A sajtótájékoztatón kiosztott dokumentum szerint 92 százalék volt azok aránya, akik szerint csak az átlátható tulajdonosi szerkezetű cégek indulhassanak közbeszerzéseken, és kaphassanak állami támogatást. A kérdőívet visszaküldők 61 százaléka mondta azt, hogy az új magyar alkotmány fejezze ki a nemzeti összetartozást a határon túl élő magyarokkal, és kötelezze a mindenkori kormányt ezen érték védelmére; ezzel ellentétesen 9 százalék foglalt állást. Szájer József ezt kedvező elmozdulásnak nevezte a kettős állampolgárság ügyében tartott 2004-es népszavazáshoz képest.

A természeti értékek védelmével kapcsolatos kérdésre szinte egyhangú volt a támogató válaszok aránya, hasonlóan a nemzeti vagyon védelme és a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés ügyéhez. A válaszolók 83 százaléka vélekedett úgy, hogy az új magyar alaptörvény büntetés terhe mellett tegye kötelezővé a megjelenést annak, akinek az Országgyűlés valamelyik vizsgálóbizottsága meghallgatásra idézést küld - derült ki az eredményeket tartalmazó tájékoztatóból.

A konzultációs testület vezetője elmondta továbbá, hogy a kérdőív mellett a válaszadók kifejthették az egyéni véleményüket is a konzultációs testületnek. Ezzel a lehetőséggel a válaszolók 45 százaléka élt: a leggyakrabban leírt 125 szó között olyanok szerepeltek mint az alkotmány, magyar, védelem, Magyarország, szavazati jog, nyugdíj, korona, halálbüntetés, mentelmi jog és magántulajdon - mondta el Szájer József, utalva arra, hogy sok válaszoló nemcsak közvetlenül az alkotmányról, hanem más társadalmi kérdésekről is kifejtette álláspontját. Hozzáfűzte, hogy a jövőben is lesznek konzultációk fontos társadalmi kérdésekben.

Emlékeztetett, az önkormányzatokat is megkeresték, hogy mondják el véleményüket az új alaptörvénnyel kapcsolatban. Ennek keretében több száz levél érkezett, amely arról tanúskodott, hogy közmeghallgatáson vagy testületi ülésen megtárgyalták a legfontosabb kérdéseket - mondta.

Azzal összefüggésben, hogy a Magyar Nemzet szombati számában azt írta, hetvenöt oldalas alkotmánytervezetet készítettek a Gyurcsány-kormány idején, 2006 júniusában a Petrétei József vezette Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban, Szájer József úgy fogalmazott: azon lepődött meg, hogyan gondolhatja egy párt, hogy egy olyan dokumentumot, amelyről annak idején a nyilvánosságban is hangoztak el utalások, "el lehet titkolni". "Az MSZP-nek (...) komoly problémája van az alkotmányossággal" - jelentette ki. Kérdésre közölte, a szöveget a Fidesz-KDNP alaptörvény-tervezetének megalkotása során nem ismerte.

A Velencei Bizottságnak az alkotmányjavaslattal kapcsolatos bírálatára a fideszes EP-képviselő úgy reagált: a kritikát megfogadták, iránymutatásként figyelembe veszik, több észrevételt pedig magukévá is tettek. "Alapvetően a Velencei Bizottság véleményét pozitívnak, a jelenlegi folyamatot támogató jellegűnek tartom" - emelte ki.