Lázár János pénteken, Hódmezővásárhelyen tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: az Alkotmánybíróság döntését mérlegelve hétfőn javaslatot tesznek az Országgyűlésnek a 2010-es végkielégítések adóztatásának újraszabályozása ügyében. "Tehát arra kötelezze a törvény az érdemtelen, pofátlan végkielégítéseket felvevőket, hogy ezeket 98 százalékkal adózzák le” - fogalmazott a politikus. A szabályozás kiterjedne a volt parlamenti képviselőkre, volt polgármesterekre, a volt megyei közgyűlési elnökökre, és tisztségviselőkre, a közélet minden szereplőjére - tette hozzá. 

Elhangzott, hogy a végkielégítésekből eddig 1 milliárd 80 millió forint folyt be a Nemzeti Adóhivatal kasszájába. A Fidesz  arra kérik azoktól, akik közéleti szereplőként" már fizettek ne vegyék vissza a már befizetett összeget, vagy ha még nem fizették be, közcélra, a közösség érdekében" ajánlják fel.  „Apellálunk a becsületükre és a tisztességükre, hogy ezt a pénzt a Gyurcsány-és Bajnai-kormány tagjai nem fogják visszakérni”- fogalmazott Lázár János.

A politikus azt mondta, hogy a mostani alkotmánybírósági döntés akár másfél milliárd forintos kiesését is okozhat a költségvetésnek. Hangsúlyozta, hogy eddig már több mint egy milliárd forintot befizettek és a hónap végéig ez akár fél milliárddal is több lehetett volna. Leszögezte ugyanakkor, hogy az ilyen arányú végkielégítések kifizetését a "régi jogi- gazdasági rendszer" tette lehetővé. 

Lázár János emlékezetett, hogy a visszamenőlegesség mellett a Fidesz azért állt ki, mert a végkielégítések ügyét súlyos igazságtalanságnak ítélte, amely ügy komoly fellépést igényt.  "Ezt egyébként minden parlamenti párt osztotta. A Magyar Szocialista Párt arra tett a vitában javaslatot, hogy nyolc évre visszamenőlegesen kérjük vissza ezeket a végkielégítéseket, a Fidesz és a Jobbik arra tett javaslatot, hogy öt évre visszamenőleg, az LMP pedig dokumentálhatóan arra tett javaslatot, hogy három évre visszamenőleg kérjük vissza a pénzeket. A visszamenőleges hatály tehát senkinek nem volt probléma " - hangzott el.  Hozzátette: most megpróbálják megtalálni azokat a polgárjogi lehetőségeket, hogy az állam ezeket a pénzeket visszaperelje, "de ez időigényes, körülményes.” 

Az Alkotmánybíróság  határozatában a hatálybalépésére visszaható hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló törvénynek azt a szabályát, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. Az Alkotmánybíróság határozata következtében a 2005-2009-es adóévekben szerzett bevétel után az adóhatóság a különadót nem követelheti, azt nem kell bevallani, megfizetni, illetve a már megfizetett különadót - a magánszemély kérelmére - az adóhatóságnak vissza kell térítenie. A törvény szövegezése miatt a megsemmisítés a 2010-es adóévre is vonatkozik.